2019. április 14., vasárnap

--második--

(kép:google)
https://www.youtube.com/watch?v=GuzQElEo_VY
Egy életen belül a második születésem.
Már tudom, hogy lehetséges.
Hallottam már mástól is, hogy újjászületett, de amíg mi magunkban ezt meg nem tapasztaljuk, addig csak közelítőleg ismerhetünk erről valamit.
Egy megtestesülésben egy újabb élet, egy újabb valakinek a születése, egy minőségibb énnek a felismerése.
Aki ezt megéli, annak a biztonságérzete is javul, egyre nagyobb elfogadással tekint embertársaira, az empátia szerves részévé válik gondolkodásának, érzéseinek, cselekedeteinek.
Ilyenkor teljesen megváltozunk, gyökeresen átalakulunk, a régi rossz, már nem szolgáló beidegződéseink átalakulnak és a megfelelés kényszeressége enyhül, akár meg is szűnik.
Jobban szeretem így magam már.
Egyre tisztábban felismerjük a hozzánk hasonlókat és egyre minőségibb találkozásokban van(lehet) részünk.
Ez a szabadság.
Nem a szabadosság.
Ebben a szabadságban gyógyulunk(gyógyulhatunk), minsőségibb életet élünk (élhetünk).
Szabad emberek találkozása korunk nagy megújulása.
Ellentétben a rabságban élő emberek találkozásával, akikben az önmegismerés be van reteszelve, ahol a megfelelés, önérvényesülés ereje kényszerítően hat, ami még nagyobb káoszt eredményez.
Választhatunk.
Minden nap, minden percben.


Sokkal jöbb a nehéz utat választani, mint az egyenes könnyűt, persze ezt meg kell érteni, hogy miért.
Tudatos, szép napot kívánok neked.