megkívántam

homoktövis-meggy-banán-méz

kukk

stamattina

gyereknap

Már nagyok.
Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond...hahahahhaha...ja :)
Van benne valami.
A Kislányom jött csak velem ma, a Fiam inkább strandolt, de annyira szép napot töltöttünk együtt így is.



  

közel

A részletekben van a lényeg.
Az életünkben is ott van mindig az az "apróság", aminek felfedezése egyértelműen gyógyítja a lelkünket.
Ez a rácsodálkozás tesz igazán emberré minket, mert az az impulzus áradat, amit jelenleg a médiából kapunk elsorvaszthatja gyönyörű lelki virágainkat.


Ha lehet vedd észre ezt, mert a lelked vágyakozik a szépre, a moralitásra, a szeretetre, nem szabad, hogy lealjasodjunk az anyagi birodalom alá, ahol  elvesztjük ideális szellemi kapcsolatunkat és ténylegesen elzárkózunk az istenitől egy mesterséges, természetellenes világnak behódolva.

A lelkünket ápolni kell, idővel rájövünk erre.

De ebben is megvannak a szélsőséges irányzatok, mint mindenben, ami miatt ismét elcsúszhatunk.

Különféle önismereti csoportok aggatják ránk újabb és újabb terheinket, amitől ismét eltávolodunk magunktól és nem értjük miért nincs bennünk stabilitás.

Nagyon nehéz út az önismeret útja, karmikus terheinket cipelve sokszor nem választhatunk , hanem meg kell élnünk a lehető legrosszabbakat is, hogy később ezekből a viszontagságokból okulva már észrevegyük melyik irányba kell elhagyni az ingoványos talajt.

Sajnos nagyon közel vagyunk hozzá.

pipacs

sziluett és esti képek

magány

A magány és egyedüllét mély , nehéz próbatételeivel elkerülhetetlenül találkozunk, ha itt az ideje.
Ezen életszakaszainkat meg kell élnünk, minél tudatosabban tesszük, annál nagyobb lesz a rálátás magunkra, arra, hogy az igazi önmegismerés útjának szerves része ez.
A lemondásokkal is tarkított időszakunk szépen megtisztítja a környezetünket, lemorzsolja azon embereket, akikkel már nincs dolgunk, akik már teljesítették velünk szembeni tartozásaikat, akár tudatosan, akár ösztönből.
Idővel az összefüggéseket meglátva egyre stabilabban fogjuk érezni magunkat, persze megmarad az elasztikusságunk is.
A más iránt érzett ellenszenvünk és haragunk ereje egyre gyengébben hat ránk, ezen megtévesztő érzések ereje gyengül és szeretettel tudunk gondolni majd arra is, aki megbántott, akinek az volt a feladata velünk, hogy kibillentsen az egyensúlyunkból, mert ezáltal még rádöbbenhettünk, hogy igazán van még dolgunk magunkkal.
Folyamatos fejlődésben vagyunk, aminek sarkalatos elemei ezen magunkba fordulások, mélységek, ahol felébredünk(felébredhetünk) arra, hogy morál nélkül csak hazugság és ámítás az élet.
Minél tisztábban megértjük ezt, annál jobban felismerjük azon embereket, akik még manipulálásból élnek, akiknek a protekcióra még nagy szükségük van, mert igazán másból nyerik az energiájukat, szükségük van valakire, akikből pontosan annyit szívhatnak el, amennyi a létfenntartásukhoz szükséges.
De a sorsunk, a sorsfeladatunk ereje majd szembesíti őket is azzal,. hogy ez már nem helyes, hogy mindenkinek magának kell megteremtenie az energiát a legnehezebb napokban is, mert igazán így lehetünk önmagunk csak.
A megalkuvások kora így lejár, mert szembe kell nézni önmagunkkal, a nyilvánosság igénye nélkül kell örülni magunknak, mert minél nagyobb a nyilvánosság tapsviharának igénye, annál gyengébb az ember.
Ezen gondolataimmal kívánok csodás, tudatossággal teli szép napot neked. :)

        

már vártalak

kora reggeli pillanatok

A Természet számomra egyet jelent a feltöltődéssel, a szépséggel, a nyugalommal.
A lelkemnek olyan , mint a testemnek a víz, a folyadék, hogy ne száradjon ki.
Amikor fáradt vagyok és elég tudatossággal rendelkezem, akkor is felkelek korán, hogy ihassak eme hűs forrásból, hogy még több erőm legyen a naphoz.
Már régóta tudom ennek fontosságát és a képeimmel, gondolataimmal nem véletlenül ösztönzöm az embereket erre az életmód változásra, mert a mai világunk béklyói könyörtelenül fogságba kényszeríthetnek úgy, hogy a tudatosságunkhoz szükséges energiánkat is elszívhatják.
Ez a taposómalom korunk rákfenéje, hihetetlenül jól szervezett bénítás, amiben az ember elfelejtheti, hogy ki is ő valójában.
Mi éri meg jobban?
Fe4lkell tennünk a kérdést magunknak, még időben, mert fogytán az idő arra, hogy visszafordíthatatlanná váljon ez a folyamat.
Sajnos az igazi értékeket már nem becsüljük, ehelyett bóvli, műanyag fogyasztói társadalmat erősítünk.
Ezen gondolataimmal és képeimmel kívánom, hogy legyél egyre tudatosabban jelen az életedben. :)