...mit is adhatnék mást? Semmi sem állandó csak a változás. Ez a blog a tapasztalataim gyümölcseit foglalja magába, azon az úton, ahol önmagamat keresem...csetlek-botlok, de egyre tudatosabban, biztosabban, haladok. Ha van benne, ami a Tiéd is, akkor fogadd el szeretettel... "Aki mulandó dicsőséget keres, annak minden szem homályos tükör" Ezen oldalon Mihály arche ölel át, inspirál, ha hagyod. Mihály a Korszellem.
2011. február 8., kedd
felhők fölött
A köd fogságában Gyöngyös.
Felhő fölött...kavargó, fájó érzések fölött...süt a Nap.
Reggel felébredve a szívemben éreztem a fájdalmat, amit a csalódottságom okozott.
Ez az érzés olyan volt, mint egy köd, ami rám telepszik.
Fullasztó.
Amit tudtam megtettem, hogy felé kerekedjek.
Felkeltem és kinéztem az ablakon.
Hatalmas köd fogadott.
Bevallom ez még rátett egy lapáttal a dolgokra.
Elintéztem a reggeli tudatossággal és tudattalanságommal ötvözött rutin dolgaimat és elindultam a Mátrába.
Ahogy egyre följebb értem, már a ködön keresztül átszűrődött a Nap.
Ez örömmel töltött el...és, ami utána fogadott, az maga volt a csoda.
Láttam a várost, amit belep a köd, ahogy engem is az érzéseim.
Egyre felszabadultabb lettem.
Persze ma is két kutyával hozott össze a sors.
Valahonnan megint előkerültek és mellém szegődtek egy darabig.
Készítettem egy két fotót is, de a videó talán átadja azt a szépet, amit megéltem.
Most visszatértem a ködbe, de egyáltalán nincs rajtam súly. Az érzéseim fölött vagyok, ott, ahol süt a Nap.
Szeretettel
Tibor
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése