2016. szeptember 28., szerda

nagyon

Állatkerti fotósnak lenni nagyon-nagyon jó. :)




                                           


2016. szeptember 25., vasárnap

már régen



Már régen írtam. Kb. 25 éve volt a kezemben ez a toll.
A napokban találtam meg és vágytam rá, hogy papírra vessem a nevemet. Íme.
Hajdanán névjegykártyákat gyártottam sorozatban, mert akkor még nem voltak házi printerek, mindent kézzel festettünk írtunk a dekorációban.
Szép korszak volt az, sokkal emberibb, sokkal barátságosabb.
Terveimbe vettem, hogy újra gyakorlom az írást és egyedi meghívókat, névjegykártyákat fogok gyártani.

min van?



Min van a hangsúly?
Mindig ez a lényege mindennek.
Mindennek alapja az, hogy melyik részt figyeljük meg az adott élethelyzetben, melyik reakciónkat választjuk tudatossággal.
Igen.
Mert lehet így is élni. Nem könnyen jutunk el odáig, hogy ez szervesen belénk ivódjon, de egyre jobban rá lehet erre érezni.
Észrevetted már ezt magadban?
Ugye igen?
Tudom.
Ezt ildomos fejlesztenünk.
És változik a világ általunk.

ui:
...és még egy fontos. Látod-e a nagyobb képet, mint egy nagylátószögű objektíven keresztül a fotós?
Mert e nélkül is nehéz az életet objektíven szemlélni.




Ölellek.

2016. szeptember 24., szombat



"A fizikai világot csak akkor érthetjük meg igazán, ha megismerjük a lelki és szellemi alapjait, mint ahogy egy fénykép is csak akkor válik érthetővé és elevenné, ha a lefényképezett személlyel olyan kapcsolatba jutunk, hogy lelkét is megismerjük."Rudolf Steiner









2016. szeptember 23., péntek

küklopsz


Sok minden történt velem az utóbbi időben.
Olyan ez számomra, mint egy gyorsított élet, minden hatványozottan jó, vagy éppen rossz.
De egyre jobban belesimulok, egyre tisztábban érzem, hogy a káoszban egyre nagyobb teret hódít a rend.
Meghívtam már magam az utolsó vacsorámra, ahol végre letisztult bennem sok minden.
               


Egyedül ültem magammal.
Egyedül etettem gyermeki énemet, még pépes finomságokkal.
De eljött az az idő is, amikor egyre szilárdabb táplálék került az evőeszközre és kénytelen voltam megrágni az ételt.

https://www.youtube.com/watch?v=BsMkdLOdLNo

Néha nehezemre esett az evés, mert akkor is etettem magam, amikor már tele volt a gyomrom.
De olyan is volt,  hogy az ehetetlent is megettem.
Mindenféle volt.
Hánytam is.
Idővel már szépen megemésztettem mindent.
...és felcsillant a fény is a nagy sötétben.

       



glamour


annyira


Nem győzök(győzünk) betelni ezzel a csodával, amit minden alkalommal megélek( megélünk), amikor ellátogatunk erre a helyre.
Annyira sok szépséget, megnyugvást adott már számunkra.














 
Reggel:
Fiam: Fölviszel apa?
Én: Miért akarod, hogy felvigyelek?
Fiam: Szörnyű nekem is!


Szép reggelt! :)
:D



2016. szeptember 22., csütörtök


 Beneveztem egy versenyre többek között ezzel a képpel is  meghatározott témakörökben.
 Nagyon bízom benne, hogy sikerül. :)

2016. szeptember 20., kedd

pillanatra


"Aki csak a jövőről gondoskodik, nem olyan gondos, mint az, aki csak a pillanatról gondoskodik, mert a pillanatra sosincs gondja, csupán annak időtartamára." Franz Kafka

idő

Idő.
Adunk időt.
Szánunk rá időt.
Erőnkön felül szánunk rá időt.
Minden időnket odaadjuk.
Észre sem vesszük, de már egy csepp energiánk sincs.
Játszmák.
Életfeladatok.
Sorsfeladatok.
Determináltság.
Elfogadás.
Döntés. Feloldozás.
Ugyanazon körök.
Ugyanazon gödrök.


Az élet szép...hahahahahhaaaaaaaaaa !

Csak kívülről, felülről kell látnunk.

Ugye?
Annyira más kívülről szemlélni a saját életünket.
Ez már persze egy oldott, nyugalmas állapot, de amíg az ember ide elér, addig egy-két idegszála megsínyli.
:)