2012. április 24., kedd

elfogadom?

Az elfogadásom nem a megalkuvásom, hanem a tudatos döntésem.


Az elfogadásommal  nem nem erősítem azt, amit nem szeretek. Sőt, azt erősítem, annak a megvalósulását, ami ideálisabb számomra.
Ezért is nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy semmi sem véletlenül van az orra előtt, semmit sem véletlenül tapasztal.
Ha ez így van, akkor nincs miért hőbörögni, teljesen fölösleges.
Minden ellenszegülésemmel, tiltakozásommal azt fejezem ki, hogy az az elrendezés, amiben benne vagyok nem jó...ezzel azt mondom, hogy a karmám helytelen.
Tehát úgy gondolom, hogy én jobban tudom, hogy mi az, ami nekem jár.

Ez a mentalitás uralkodik most a Földön. Senki sem hajlandó belesimulni a karmájába, az életének a nehézségeibe. Lázadunk, felháborodunk, holott ennek semmi értelme nincsen.

A megoldás mindig abban van, hogy tudatosítom azt, hogy az , ami vagyok, jutalmam és egyben büntetésem azért, ami vagyok. Ez nem csak egy emberre érvényes, hanem egy népre, egy országra...stb.

Igen is van Magyarországnak is egy nagyon nehezen megérthető karmája. Mindenki csak hőbörög, hogy most rossz és egyre rosszabb.

Igen, ez így van. De mit ér a harc, mit ér a forradalom, ha nincs előtte meg a szellemi felfrissülés?

SEMMIT!!!

Mindig ugyanabba a gödörbe lép bele Magyarország. Pontosan azért, mert nem hajlandó elfogadni a determinált részét a karmájának.

De a determináltság mellet van nagyon sok szabadság is. Ezt a szabadságot kell kihasználnunk, ebbe a szabadságba kell az energiánkat fektetni.

A cél az, hogy mindenki saját maga rendezze a számláját először. Változzon morálisan. Ez a morális változás hatalmas erőt szabadít fel!

Ez az ERŐ dolgozik a háttérben. Így működik a világ, mindig is így működött.

Ezért is a legtöbbet akkor tesszük, ha elfogadjuk Magyarországot olyannak, amilyen most.

Ez az elfogadás semmiképpen nem a megalkuvásunk...hanem az erősségünk...a tudatos döntésünk!

Szeretettel.

Tibor