2016. július 31., vasárnap

tényleg...

https://www.youtube.com/watch?v=CpaOh4poNms

Ha már nem leszek rabja a testednek, akkor szabad leszek.
Nővé váltál mellettem, pedig alapból is az voltál, csak valaki beléd tiport és azt a sötét részt aktiválta a lelkedben, amit úgy nevezünk, hogy elhagyatottság és az ehhez kapcsolódó becsapottság, ami értéktelenség érzettel párosult.
Hatalmas teher ez.
Aki még nem érezte, legyen az Nő, vagy Férfi, fogalma nincs milyen kegyetlen fájdalom ez.
A legváratlanabbul válhatunk valakinek a szexuális vonzalmának rabjává.
Aki úgy véli, hogy ez nem igaz, annak még tartogat meglepetéseket az élet.
A legfurcsább az, hogy nem feltétlenül tetszik az a valaki eleinte, sőt, azt is érezhetjük, hogy menekülnénk előle, mert valami olyan kisugárzása van, amit nem is tudunk magunknak megmagyarázni.
De aminek meg kell történnie ha két Lélek ebbe beleegyezett egyszer, akkor az be is fog következni.
Mindig a leggyengébb láncszemünket kell megkeresnünk még időben és azon dolgozni, hogy ha ilyen helyzetbe kerülünk, akkor ne sérüljünk akkorát.
Sérülni mindenképpen fogunk, mert ennek a fájdalomnak a mélysége a katalizátora a tudatosulásunknak, felismeréseinknek.
Nálam is a leggyengébb láncszem szakadt el.
Magabiztosságom mámorában biztosnak éreztem az életem és elhanyagoltam azon szellemi tartalmak befogadását, ami igazán élteti a lelkem.
Aminek be kell következnie, az meg is történik. Mondjuk nálam szép fokozatosan épült be a függőség.
Ez az a pont, amikor az Ellenerő megadja a kegyelemdöfést.
Ez az a pont, amikor hirtelen elvágnak minden szálat és igazán erre reális magyarázat nincs is, mert nem az a lényeg, hogy miért történt, hanem az, hogy a függőségemet felismerem-e, vagy a régi beidegződésem szerint választ akarok arra, ami történt.
Semmi értelme ilyenkor azon fáradozni, hogy megmentsünk egy ilyen kapcsolatot, ezen kapcsolat egyértelműen arról szólt, hogy emelkedik-e ezáltal ez ember, vagy belesüllyed a nihilségbe és energiáját elvesztve úgy érzi nem sikerül már neki soha semmi, mert már senkiben, semmiben nem tud már bízni.
A szexuális rabság egy nagyon veszélyes dolog, látszólag viszont nem.
Sőt, a mai világban a szexualitás szélsőségei egyértelműen elfogadottak, aminek a lélekre gyakorolt romboló hatásáról nem is akarnak tudni.
Szeretethiány van ennek a hátterében, a legnagyobb fokú.
Az egó nehezen tűri, ha egy szexuális kapcsolat hirtelen megszakad, ami már a háttérben észrevétlenül  függőségig ment el.
Aki megszakította sem feltétlenül van tisztában ennek karmikus hátterével, mert csakis az érzéseire hagyatkozott.
Addig, amíg ez a függőség él, addig nem lehet igazán barátságról beszélni, viszont, ha tudatosult és feloldódott, akkor igen.
Sőt, akkor lehet igazán mély Nő-Férfi barátság, annak ellenére is, hogy ezt nem díjazzák sokan és azt hirdetik, hogy lehetetlen.
Minden attól függ, hogy a két lélek milyen érettségi szinten van, mennyire ismeri önmagát és ezáltal teljesen máshonnan közelíti meg a dolgokat.
A múzsák így születnek.
Amikor már a testiség nem korlátoz, amikor már úgy tudunk egy másik neműre gondolni a legnagyobb szeretetünkkel, ami inspirálólag hat ránk és ettől a lelkünk is gyógyul.
Legyél szabad Te Drága!
Szabadon vagy igazán TE.


...éltet engem



"Támaszom legyen
Megértésed,
Szereteted és hűséged

Megértésedből
Látom gyúlni
A fényt, amely világít nekem

Szeretetedből
Látom fakadni
A meleget, amely áldás nekem

Hűségedből
Látom fakadni
A levegőt, amely éltet engem."

Rudolf Steiner


Jókai Anna: A magzat imája
Rándul az ötcentis testem –
hát megint elvesztem?
vissza kell mennem?
oly sokáig vártam
az Égben születési láz van
minden Egész törtté lett
fölgyorsult az emberi történet
több az életre vágyó lélek
mint az életben foganó méhek
– de jaj, akik fogannak mégse fogadnak
„manó, légy elég önmagadnak”
győzött a sátán-filozófia
vérébe fúl a Fehérlófia
átdöfik a Tündérlány szemérmét
szilikonos mellekre tűzik ki az érmét
Isten szemét lurex-függöny fedi
ha nem lát mindent csak jobb neki
helyette figyel Big Brother
olcsón megvesz és drágán ad el
anyát, apát, családot nem keres
megváltó lett az óvszeres.
Tetovált dzsungel a hátakra marva
ajakba, orrba üveggyöngy, tarka
lappadnak a hasak, a köldököt fémgolyó zárja
elcsurog a forrás, ha nincs edény alája
a képernyőn ész nélkül, szív nélkül gyaknak
van aki hirdeti: ez kell a magyarnak
még itt vagyok… sikoltok: kegyelmezz
az Éned tartalom, nem csupán jelmez
Isten teremt s belegyilkol az ember
halált szül az, aki életet szülni nem mer
Ha megáll a Föld, befagynak az égi tervek
hiába szól Krisztus, hogy szeretlek
Nem lesz többé Ország, sem Hatalom, oda a Dicsőség
csak gyarmat, csak bitorló, alacsony minőség
…váltott a Törvény: aki felnőtt, felelős
aki gyermekkel, az Istennel is viselős.
Nyiss utat, te férfi, ne szakíts ki, asszony
botrány, hogy az ember Istent halasszon!

Mindig érik az embert meglepetések.

"A lustaság nem más, mint pihenés elfáradás előtt."
Jules Renard
Már tudomásul vettem, hogy amikor megyek reggel a természetbe, akkor jönnek haza a gyerekek, ez már ok.
Ma reggel pl egy szál f...ban vonultam a mosdóba, de közben gondoltam benézek a "gyerekszobába", ahol megdöbbenésemre idegen emberek aludtak.
Ahogy kitártam az ajtót a meglepetéstől lehidaltam.
Na szóval, kedves gyermekes Anyukák, Apukák, akik még nem tartotok itt, ne lepődjetek meg semmin az elkövetkező időkben.
Az élet tényleg az elfogadásról szól.
Na erről ennyit, indulok a nyugalomba...hahahahahahaaaaa!

2016. július 30., szombat

szeretni

Gyors életanyagcsere.
Ez a valóságom.
Rájöttem.
Az utóbbi években annyira felgyorsult minden körülöttem, annyira gyorsan változtak váratlanul az élethelyzeteim, hogy ennek tudatosítása, megértése, elfogadása hatalmas lelkierőt kívánt.
A legbiztonságosabb élethelyzetek omlottak össze a legváratlanabbul, ami akkora értetlenséggel párosult, hogy felfogni szinte lehetetlen volt.
Ilyenkor az ember hirtelen elveszti a talajt a lába alól és nagyon sok energiát veszt, amíg fel nem fogja a nagy képet, amiben mindennek tökéletes rendje van.
Szeretnék szeretni.
De amíg ebbe a szeretetbe az egóm akarása szélsőségesen benne van, nem adatik meg, mert az igazi szeretet szabad, teljesen szabad és a legváratlanabb helyzetekben sem reagál úgy, hogy én tettem.
Persze ezen felismeréseket nem adják ingyen.
Nagy árat kell érte fizetnünk.
Minden tanulópénz jó helyre megy, de szeretnék már kevesebbet fizetni, ha a sorsom engedi.
Úgy érzem egy kicsit belefáradtam, de nem adom fel.
Minden nap adott a lehetőség még tisztábban élni, ezáltal igazán szeretni.

https://www.youtube.com/watch?v=EVyiC5kJSrY

































méltó



Életünk.
Belehelyezkedtünk.
Vagyis inkább csak belenyomkodtuk magunkat, néhol nagyon szorít.
Az igazság erkölcsi magaslata felé tartunk, ide tart mindenki, annak ellenére is, hogy sokszor nem ez látszik.
Ha egy kicsivel is közelebb kerülünk ehhez, akkor az életünk kényelmetlenségei egyre jobban elfogadhatóvá válnak.
Életünk komfortzónáit szeretjük.

De nem feltétlenül jut mindenkinek belőle sok.
Baj ez?
Egyre jobban azt érzem, hogy nem.
Nem divat arról beszélni, hogy vannak nehézségeink.
Furcsamód annyira átbillent a másik oldalára ez a dolog, hogy az emberek presztízsből még akkor is mosolyt erőltetnek az arcukra, amikor a legnagyobb fájdalmait élik meg és ezáltal nem őszinték.
Becsapjuk magunkat sokszor ezáltal, mert aki attól fél, hogy rossz képet fest így magáról mások előtt, az ugyanolyan szélsőségbe esik, mint aki folyamatosan panaszkodik és az élettagadása az egekig szál.
Szellemi válságban élünk.
Egy olyan mélységben, ahol akkora szeretetéhségünk van, amit már észre sem vehetünk, észre sem veszünk, mert a pótcselekvéseink homálya eltakar minden ideálisat, igazán értékeset.
Szükségünk van a jólétre, de mértékkel.
Nem azért születtünk ide a Földre, hogy csak habzsoljuk az életet, hanem azért is, hogy tegyünk valami fontosat.
Mindenkinek van egy olyan része, amivel hadilábon áll.
Ez alól nincs kivétel, még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy minden rendben van egy emberrel.
Az ember azért ember, mert hiányai vannak. Ezt a hiányt kell tudatosan felismerni, a helyzetünkhöz mérten pótolni.
Mindenki elérkezik egy olyan szakaszához az életében egyszer, ahol már fájdalommentesen büntetlenül ( de inkább azt írom, hogy fájdalommentesen következmények nélkül) nem lehetséges a több hazugság magunknak.
Amikor ideérünk, akkor a pofonok ereje brutális.
Ez az a rész, ahol megmutathatjuk magunknak és ezáltal a külvilágnak is, hogy mennyire tudtunk emberré válni.
Aki idáig még nem jutott el, annak az egész egy panaszáradatnak tűnhet, mert még nem találkozott a kis küszöbőrrel, aki igazán szembesíthetné magával és még abban a pozícióban érzi magát, ahol abban hisz, hogy nincs determinált része az életének, mert ő bármikor bármit megváltoztathat rajta, akár dimenziót is válthat az üdvözüléséért.
Ezek az állapotok a legveszélyesebbek a lélek számára, mert igazán itt veszhet el egy lélek egy egész inkarnációra nézve is(vagy többre).
Nem vesszük komolyan magunkat, mert az sem divat már, mert lazának(szélsőségesen) kell lennünk, ezt követeli meg a világunk.
Pedig ez nem merevség, hanem az igazi elaszticitás.
Szellemi alapjaink ismerete révén tudunk igazán élni.
A legnagyobb csapda az, hogy mindenünkre vigyázunk, de a lelkünkre nem, annyira elhanyagolttá vált már, hogy nagyobb becsben tartunk egy tárgyat vagy egy munkát...stb..
Szóval amikor "panaszkodom", akkor igazán csak tényekről beszélek érzelemmentesen.
Aki ismer igazán, az tudja, hogy az életem a tudatos önmegismerésről szól, persze ebbe belevegyül az a rész is, ahol orra bukok és ilyenkor néha sajnálom magam egy darabig.
De ez a legtermészetesebb, mert aki ezt szégyelli, annak az élet még igen keményen megmondja majd a magáét.
Egyre többször érzem magam jól. Ennek a mondatnak is van mélysége, mert ilyenkor tényleg jobban ismerem magam és sokkal közelebb vagyok magamhoz. Ezért is lehetek jobban.
Ez az állapot nem tagadja le az életét, sőt egyre jobban belesimul és ahol eddig szorított, ott már kényelmesebb.






Vannak terveim.
Olyan tervek ezek, amiket egyre több reális szál köt össze a valósággal, azzal a tervvel, amibe beleegyeztem.
Amikor ezt a tervet fel akarom rúgni, akkor bizony a lelkem megsérülhet.
Volt rá precedens bőven, mert az egóm hedonizmusa határtalan, amíg meg nem lesz zabolázva.
A méltó Társam jelenléte már most is valóságos, ahogy én is az vagyok neki.












Istenem, add, hogy végre ne azt akarjam, hogy engem szeressenek, hanem azt akarjam, hogy én tudjak szeretni.
Isten mindig a tetteinkben van jelen. (Jókai Annától szabadon)

2016. július 24., vasárnap

https://moly.hu/konyvek/jokai-anna-ne-feljetek

Jókai Anna: A szellemi ember felelőssége

https://www.youtube.com/watch?v=0mtg6QZ0h2U&feature=youtu.be
"De nézd a téged megerőszakoló kabátján a megfagyott hányást!"
https://www.youtube.com/watch?v=Xv0mDak9cAk

A világ szellemi alapokon nyugszik.
Bármi más gondolat, megközelítés elterel a lényegtől.
Szimbiózisban élünk egymással.
Szeparált világ, de ez csak egy külsőség, mert a lelkünk kapcsolatai mindig aktuálisak és fennállnak.
Mindig dolgoznunk lélekben, vagy építünk, vagy rombolunk.
Dac, harag, elfogadás, remény, elengedés, öröm... érzések, érzelmek, gondolatok.
Kellőképpen szeretni magunkat nagyon nehéz.
Megközelítőleg szeretni magunkat napi szinten már könnyebb, éppen ezért a célom jelenleg ez.
Alapból nem is tudja szeretni magát egy ember, mert annyira sok terhet hordoz egy inkarnáción belül, hogy ennek nyomása, hátráltató ereje nagyon sok energiát követel tőle.
Vannak életek, ahol ezen viszonylagos egyensúly fenntartásához könyörtelenül le kell morzsolni magunkról embereket.
Kegyetlenségnek tűnhet ez, holott ez a legalapvetőbb védelmi beidegződésünk, amit jó esetben átlátunk és tolerálunk.
Ismételten az a lényeg, hogy rendezzük a viszonyainkat, magunkkal, ezáltal másokkal.
Amikor ideálisabban érezzük magunkat, akkor egyre nagyobb elfogadással vagyunk az élet viszontagságaival szemben.
Szívből örülök azon Lelkeknek, akik ezen gondolatok már egyértelműek és a morális utat választották, annak ellenére is, hogy sokszor esnek vissza a saját kétségeikbe.

Aki így él az nagyon érzékeny.


Tiszta szívből ölellek téged, hogy legyél következetes, ezáltal valóságosan élet igenlő.




jelen nélküli jövőt akarunk



Jelen nélküli jövőt akarunk, mert a jelenben nincs meg az a konszenzus magunkkal, amiben igazán bízhatunk az isteni elrendezésben, a finoman terelő jelekben.
Furcsa módon kiiktattunk mindent, ami igazán emberivé tehet és mégis meg vagyunk győződve arról, hogy többek vagyunk az állatoknál.
Részben igaz is, mert tudatos kapcsolatot teremthetnénk a magasabb szellemi hierarchiákkal, de nem tesszük, hanem a mellünket döngetve hivatkozunk a hatalmas technikai fejlődésre, ami igazán még jobban eltávolított emberi mivoltunktól.
Az ideális jövőnk alakulása legfőképpen azon a szellemi REintegráción múlna, ami visszacsatolna bennünket az Önvalónkhoz.
A jövőnk legkevésbé függ a technológiától és a zöld energiáktól, vagy attól, hogy felfedezünk-e egy másik élhető bolygót.
Minden attól függ, hogy hogyan viszonyulunk magunkhoz és ezáltal másokhoz, embertársainkhoz.
Minden kapcsolatunk egy beavatás. A legrövidebb idejű is az.
Minél távolabb vagyunk ennek tudatosításától, annál nagyobb űr tátong a lelkünk és szellemünk között.
Szakadék, ami félelmetes lehet, ha nincs magabiztosságunk.

Ilyenkor mindentől félünk, mert a bizalom hiánya ezt eredményezi.
Félünk a tartós, felelősségteljes kapcsolatoktól, a munkahelyünk elvesztésétől, a háborúk borzalmaitól, a betegségektől.
Látszólagos magabiztosságunk idővel próba elé kerül, ahol megmutathatjuk kik is vagyunk valójában. Sokszor elvéreztem már így, de tudatossággal érzem, hogy hálával tartozom a sorsnak, amibe bele is egyeztem.
Csodaszép rendezés, mégis néha hajlamosak vagyunk hőbörögni, hogy nem tetszik a "film".
Főszereplőként éljük az életünket, mégis mellékszerelőként gondolkodunk.
Viszonyaink rendezése a legfontosabb.

https://www.youtube.com/watch?v=JNYOVEXJBBM

A mai zeném.
Szívünket nem zárhatjuk be, ahogy a szemünket.

szabaddá-nyitottá-közlékennyé

Hogyan tehetem magam szabaddá? - kérdezte Arisztotelész.

"A felmentés reménye nélkül születtünk.

"Hogyan tegyem hát szabaddá magam?" - kérded. A kényszerűség elől nem futhatsz el, de legyőzheted.
Utat vág az erő, és ezt az utat a filozófia nyitja meg számodra. Hozzá fordulj, ha egész ember akarsz lenni, ha gondtalan és boldog, s végül - de ez a legtöbb -, ha szabad akarsz lenni. 
Másként mindezt nem érheted el. 
Alantas dolog az ostobaság, aljas, mocskos, szolgai, martaléka rengeteg indulatnak - s éppen a legvadabbaknak. 
E nyomasztó, hol felváltva, hol egyszerre parancsolgató urakat eltávolítja tőled a bölcsesség: az egyedüli szabadság. 
Egyetlen út vezet ide, mégpedig az EGYENES ÚT - nem fogsz eltévedni. 
Lépkedj határozottan: ha magad alá akarsz vetni mindent, vesd alá magad az értelemnek. 
Sok mindenen fogsz uralkodni, ha majd az értelem lesz úrrá rajtad. 
Tőle tanulod meg, mire s hogyan kell vállalkoznod; nemcsak belecsöppensz majd az eseményekbe. 
Olyan embert nem fogsz megnevezni, aki tudja, hogyan is kezdte akarni, amit akar: nem megfontolás vezette, hanem ösztön tuszkolta odáig.
Nem bukkan ritkábban a szerencse ránk, mint mi rá. 
Szégyen, ha nem megyünk, hanem sodródunk, és hirtelen, az események forgatagának kellős közepén álmélkodva kérdezzük: "Hogyan jutottam én ide?"

Élj egészségben!"

2016. július 23., szombat

https://www.youtube.com/watch?v=bWqROly7RC4&list=PLUEhC8N1T8S8s6BTNvcDCYhUyUPKax3Cd&index=103

videó




mai



Ha nem tudjuk értékelni azt, amink van, akkor ténylegesen nem is értem, hogy miből gondoljuk azt, hogyha több valamink lenne, akkor boldogabbak lennénk?!
Annyira egyszerűnek tűnik ez a gondolat, mégis sokszor elfelejtkezünk erről.


igen...


Igen.
A jobb oldali hölgyben minden szépséget megtalálok.
Van mostanában egy torz kép az egészségről,  arról, hogy tartósítsuk magunkat fiatalon idősebb korunkra.
Szélsőségesen nem akarjuk tudomásul venni a devolúciós szakaszát az életünknek.
Valami óriási lelki trauma miatt bizonyítani szeretnénk másnak ezáltal a létjogosultságunkat.
Itt nem az egészséges , ideális középútról van szó, ahol ténylegesen hasznos a mozgás , a test edzése, a korunkhoz mérten ideális fittség.
Tisztelem és nagyra értékelem azokat az edzőket akik ezt figyelembe véve nem egy irreális képet festenek le a hozzájuk forduló embereknek.
Nagyon hasznos a tevékenységük.
Annyira eltunyult mostanában az ember, annyira kényelmessé vált(tisztelet a kivételnek), hogy tényleg azt hiszi, hogy mozgás nélkül huzamosabb ideig elérhet valami olyan változást, amitől egészségesebb lesz.
A bal oldali képen látható hölgy lehet, hogy annyi idős, mint aki a jobb oldali képen van, de ez egy szélsőséges összehasonlítás.
Sok szemponttól függ az, hogy milyen marad a testünk ebben a korunkban.
Nem elég a pozitív hozzáállás sem, annak ellenére sem, hogy ezt sugallja szinte minden média.
Legfőképpen az adott inkarnációnk határvonalai szabnak korlátot, és ha a lélek a 6-7 éves kora körül nem akar igazán az öröklött dolgaitól megszabadulni és nem írja felül a szülői genetikai kódjait, akkor bizony azok is gyökeresen hatnak rá.
Viszont ha ezt felülírta, akkor még ott van az is, hogy milyen életfeladatot kell teljesíteni ezen életében. Ennek változatossága óriási.
Éppen ezért egy pötyhedt, narancsbőrös bőr is lehet egy életen keresztül tanulási folyamat, persze itt is van lehetőség egy intervallumon belüli javításra, de ez a korlát már azt is hozhatja, hogy soha nem éri el azt az ideál képet, amit a reklámokban etalonként eléállítottak.
Sportolni szükséges, a kor előrehaladtával a korhoz mérten még szükségesebb.
A lelki higiénia alapvető.
Csak együtt a kettőt érdemes művelni.
A szélsőséges propagandát csakis így lehet felismerni. :)

Egy virág pl. ha már elérte a fénykorát soha nem akarja fenntartani azt az állapotát, amikor a legcsodálatosabb színekben pompázott, mert nem is lehetséges neki.
Ez is egy fura összehasonlítás, de valahol érezhető belőle a lényeg.
Számomra pl. Édesanyám az ősz hajával és a korához mérten mozgékony testével maga a csoda. :)...de ez a lelki mozgékonyságától is függ és attól is , hogy eleget mozog, kerékpározik és gyalogol.

leo


VII. 23. – VIII. 23. Oroszlán - AKARAT URAI
 "Az Oroszlán csillagkép a Trónok hierarchiájával, vagyis az Akarat urainak hierarchiájával áll kapcsolatban. Mielőtt behatóbban hozzáfognánk e kapcsolat elemzésé- hez, vegyük figyelembe, hogy a Mérleg csillagképtől kezdődően egy bizonyos eltolódás, átfedés tapasztalható az egyes állatövi csillagképek és a megfelelő hierarchikus lényiségek munkájában. Ez azzal kapcsolatos, hogy ezek az erők, amelyek egy fejlődési cikluson belül inkább külső jegyekként mutatkoznak, azok a következő ciklusban, mint belső erők, mint a hierarchikus lények benső tulajdonságai nyilvánulnak meg. Például a Mozgás ura, mint lények, akik a Régi-Hold régensei. Erre az időszakra a Föld fejlődé- sét aktivizálják, mint egy olyan planétáét, ahol a Régi-Hold bölcsessége mozgásában teremtően belülről hat és éltetően áthatja az emberi lényt. Ezért az ő szimbólumuk, a Mérleg tulajdonképpen a Földhöz tartozik és nem a Holdhoz. A Mérleg az egyedüli élettelen az állatövi csillagképek között, amelyet az ember teremtő szelleme hozott létre. Erre utal, hogy a Mozgás szellemei által a Régi-Holdon kialakított külvilág bölcsessége az emberben belső bölcsességgé kell, hogy alakuljon. Olyan teremtő, mozgásban lévő bölcsességgé, amelyet a Forma urai segítségével, az Ént áthatva, - amit ők adtak az embernek – ezt a bölcsesség-erőt szeretetté kell áttranszformálnia. Hasonló áthatást vehetünk figyelembe a Szűz jegyénél, amelynek szférája össze van kötve a Bölcsesség urainak szférájával, akik a Nap régensei. Amit ők szellemileg mindenidőben létrehoztak, azt az ember külső kifejeződési formájában a Holdon találja meg, ahol a Mozgás urainak befolyására kialakult a bölcsesség, a Földdel ellentétben, ahol a szeretetnek kell megszületnie. Ezért a Szűz, aki a Nap-erőt rejtve az ő belvilágá- ban tartja, a Bölcsesség urainak a szimbóluma. Az Akarat urai, vagyis a Trónok, a Régi-Szaturnusz régensei, amely a kozmikus áldozat által keletkezett, amelyet minden időkben a Kerubok hoztak létre és testesítettek meg. Ez az áldozati erő alkotta aztán a Régi-Napon a belső mozgató erőt, amely az egész Nap-fejlődést végig áthatotta. Ezért vannak a Trónok igazán és a legintimebb kapcsolatban az Oroszlán Nap-jegyével az állatövön belül. A legmagasabbrendű kifejezési formája ennek a Nap áldozati erőnek Krisztus lényiségének áldozati cselekményé- ben nyilvánul meg, amely a Régi-Napon zajlott le, amit Rudolf Steiner az utolsó elő- adás-ciklusában részletesen elmond. Címe: „Az ember az okkultizmus, a teozófia és a filozófia fényében.” Maga az Oroszlán csillagkép is egy utalás az Akarat urainak egy megfelelő tulajdonságára. Az őskorban az Oroszlán képe a magasrendű, királyi méltóságot szimbolizálta, már a királyi Salamon idejében is, - Salamonnál – ahol két arany és 12 oroszlán övezte a királyi trónust. Az Oroszlán alakjában az áldozati akaratot, a szív bátorságát és a bátorság erejét együtt látjuk szimbolizálva, és azt a készséget, hogy azt, amit a magasabb akarat meghatároz, a benső erők segítségével külsőleg valaki meg tudja valósítani. Ezt az áldozati készséget, akaratot és bátorságot megtaláljuk Rudolf Steiner szavaiban is, amikor a Régi-Szaturnusz imaginációjában kifejti azt, ahogyan a Keruboknak a Trónok áldozata. A Trónok ebben az áldozati készségükben, amelynek alapja és az ereje a bátorságban rejlik, letérdelnek a Kerubok előtt és az áldozatot felküldik számukra. Fentebb, amikor a Mérleg jegyénél a Mozgás uraival való kapcsolatra és azok kiegyenlítő tevékenységére utalunk, szó volt arról, hogy az Akarat urainak a Föld belsejéből árad az ereje kifelé. Ez a kiáramlás, amit Rudolf Steiner úgy jellemez, hogy a Trónok hatása, ezt lehet látni a hatalmas Oroszlán képében, amely a király méltóságá- val és áradó erejével éppen kilép a barlang elé. Ezért az állatövi körben az Oroszlánból kiáradó belső erő és bátorság segíthet leginkább az embernek ahhoz, hogy egy igaz alapállást tudjon kialakítani ahhoz a vizsgához, amit a sors állít elé, vagyis ahhoz, hogy 13 megfelelően alakítsa ki kapcsolatát saját karmájával, tudatosan tudja ezt viselni, és megtanuljon azon tudatosan dolgozni. Egy ilyen igazi áldozat elvezethet a Trónok hierarchiájával való tudatos kapcsolathoz. Az, amit ez a hierarchia először a Régi-Szaturnuszon vitt véghez, a RégiSzaturnusz törvénye! Ezek a továbbiakban más átalakult formában, amelyek jelenlegi időnkben is érvényesek, hatnak és megnyilvánulnak a karmikus törvényszerűségekben és az ember individuális karmájában. Az éves körforgáson belül július vége és augusztus eleje tartozik az Oroszlán csillagképhez. Augusztusban a Nap fényereje kezd alábbhagyni, ellenben a meleghatás itt a legnagyobb. Ez a legforróbb időszaka az évnek és itt emlékezik a természet a legutolsó Szaturnusz időszakra, persze gyengén, amikor az Akarat urainak meleg erő formájában történt az áldozatuk felajánlása a Kerubok felé. "

Sergej O. Prokofieff  :A tizenkét Szent Éjszaka és a Szellemi Hierarchiák

Leonid Yablonsky , Solar Shower , 1966


Csodálatos kép.
Te vagy.

rutin

Megbukott pillanat, amit jóvátehetsz.
Félsz szeretni, mert görcs  markolja lelkedet.
Bántásra emlékszel, mindenre felaggatod.
Észre nem vett hűség lakozik a szÍvünkben.
Lelkünk és Szellemünk közt hatalmas hasadék.
Xanaxalkoholrivotrilmegoldás.
ÉvekigtartóBachelorparty.
(a)
Butaság.
Megoldásai vagyunk magunknak.
Kiölni minden ragaszkodást, szabadnak lenni.
Szabadságban szeretni, szabadságban szerelmet vallani magunknak, hogy szeretve legyünk más által.
Jóvátehető karma.
Rutinos pszichoszomatika.
Időben jött késdöfés.
Ultramodern  ambuláns ellátás.
Fájdalmas hegesedés.
Csendes varratszedés.
Néma felszisszenés.
Páncél lelkű szív.
Biztonsági reteszek.
Biztonságnak hitt bizonytalanság.
Rutin mosoly.
Tökéletesre várás, ami nincs.


https://www.youtube.com/watch?v=5XeqHzD_uOU



metamorfózis


"Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok. 
Csúf, de te gyönyörűnek találtál. 
Végig hallgattad mindig, amit mondtam. 
Halandóból így lettem halhatatlan."
Pilinszky János
"Mindenki táplálékaként,
ahogy már írva van,
adom, mint élő eledelt,
a világnak magam.

Mert minden élő egyedűl
az elevenre éhes,
lehet a legjobb szeretőd,
végül is összevérez.

Csak hányódom hát ágyamon
és beléreszketek,
hogy kikkel is zabáltatom
a szívverésemet!

Miféle vályu ez az ágy,
ugyan miféle vályú?
S mi odalök, micsoda vágy,
tündöklő tisztaságú!

Szünetlen érkező szivem
hogy falja föl a horda!
Eleven táplálék vagyok
dadogva és dobogva.

Eleven étketek vagyok
szünetlen és egészen;
emésszétek föl lényegem,
hogy éhségtek megértsem.

Mert aki végkép senkié,
az mindenki falatja.
Pusztíts hát szörnyű szerelem.
Ölj meg. Ne hagyj magamra. "
Mindenki táplálékaként,