2018. március 23., péntek

--"casting"--

Számomra a fotózás szabadság.
A jelenlét szabadsága. 
A lehetőségek szabadsága. A nem tervezett dolgok szabadsága. Csak alapból elindulok, hogy az örökkévalóság hangulatába jussak, ahol a tér-idő nem korlátoz olyannyira, hogy csak a napi gondjaimon agyaljak. 
Ez a felszabadulás magával hozza azt is, hogy a természet közelebb kerüljön hozzánk.
Nekiindulni önző akarattal egy természetfotózásra egyenlő az egó szokásos műsoraival, ahol egyértelműen csakis az önfényezés van szem előtt, nem a megelégedés.
Milyen a megelégedés egó nélkül?
Egyszerűen elfogadó, nem követelőző, hanem a "semmitmondó" apróságokat azonnal meglátó és nyugalmas.
A fotózás jelenlegi szélsőségei ugyanúgy megvannak, mint más dolgokban és ezt ildomos minél előbb észrevenni, hogy legyen mondanivalója, érintse meg az emberi lelket, mint egy vers, mert ténylegesen sablonná válik minden képünk. Ezen gondolataimmal kívánok tudatos és szép estét neked, aki olvasod ezen gondolatokat. :)




2018. március 21., szerda

--lehasadva--

Visszacsatolásunk magunktól függ.
Leszületünk.
Ezt általában mindenki elhiszi.
Vagy talán csak úgy hiszi, hogy megszületünk.
Valaki abban hisz, hogy csak egyszer élünk, ezért jól ki kell élnie magát, bármilyen módon is, de ki kell használnia ezen egy életét.
Ez a hit számomra a legfélelmetesebb, mert teljesen kiszámíthatatlan és a bizalom csakis az anyagi javakban, protekcióban, egy másik személyhez fűződő ragaszkodásban van.
Az ilyen életfelfogás nem számol ideálisan a tettének következményével, azzal, hogy a morálisan álljon embertársaihoz, mert ki kell használnia az életének minden pillanatát és azt olyan módon is megteszi, hogy szemet huny egyes korrupt dolog felett, mert a lelkiismeret-furdalásával már nem számol.
Jó esetben a lelkiismeretünk velünk van és olyan dolgokkal szembesít, ahol egyre nagyobb távlatokat enged meglátni az emberrel kapcsolatban. Nem egy leszűkített "egyszerélünk ateista" felfogást.
Ahogy elindulunk földi pályafutásunk kezdetén, csak keveseknek adatik meg, hogy fiatalon éber, koncentrált éntudattal rendelkezzen, aki felügyeli a saját gondolatait, érzéseit, cselekedeteit.
Le lehet élni egy egész életet úgy, hogy ténylegesen lehasadt állapotban "éljük" végig az adott éltünket.
De ha valami szikra megjelenik bennünk és ezt a szikrát alázattal és morális pálfordulásaink kíséretében elkezdjük értékesnek vélni, akkor egy idő után ténylegesen felfedezhetünk valami magasztosat ebben a tér-időben,. amiben a pótcselekvések voltak csak ezidáig a mentsváraink.
Ez a visszacsatolásunk kezdete. Amikortól egyre több örökkévalót vélünk fel a napjainkban, amikortól a tér-idő félelem aspektusa egyre kevesebbszer tudja megbénítania lelkünket.
Ez nagyon nehéz feladat, ez egy nagyon nehéz időszak, amikor a felismerősünk és a régi beidegződéseink csatározásai teljesen elfárasztják az embert. De ezen pillanatok már tényleg nem a hiábavalóságért vannak, ahogy ennek előtte az egóval azonosított életünk. 
Innentől már más lesz a fontos.
Hogy mi a fontos egy embernek, az elárulja azt, hogy hol tart az önmaga megismerésében.
Köszönöm, hogy elolvastad gondolataimat.
Legyen tudatos, szép estéd.



2018. március 19., hétfő

--tudatosság--

Európát megerőszakolták.
Megerőszakolják. A tettes ismeretlen.
Folyamatos zaklatásban van része, ahogy egy családban is el "kell" ezt hallgatni, ugyanígy itt is hallgatnunk "kell".
Azt szeretnék elhitetni mindenkivel, hogy a család abban az értelemben már nem fontos, ahogy eredetileg volt. Európának sem fontosak már a nemzetei, mivel az egy elavult felállás szerintük, sokkal fontosabb az, hogy ezen nemzetek önrendelkezésüket adják oda egy ismeretlenségbe burkolódzott erőszaktevőnek, aki majd meghatározza, hogy milyen felállás legyen a családban. Szerinte a sokszínűség a lényeg, az egyenlő jogokra hivatkozva. Messziről találta(találták) ezt ki, ahonnan a saját kis gondolatmenetét arannyal bekeretezte, mint egy Isteni eleve elrendelt fundamentumot. Ennek nyomatékosítására híveket szerzett jó pénzért, akiknek az értékrendje a káoszhoz közelebbi.
Egy szeretet köntösbe burkolt anyagi haszonszerzés ihlette ezen tervet. Nem újkeletű dolgok ezek, de most még intenzívebben megérezhető, mert ez a háború már más, mint a régebbiek.
Európát térdre akarják kényszeríteni, mindegy milyen eszközökkel, mindegy milyen áron, az a fontos, hogy a megfélemlítettség, rabszolgaság érzés egyszer szélsőséges alázatot szüljön.
Ez pontosan olyan, mint amikor egy családban megváltoznak a szerepek, amikor szélsőséges kényszer hatása alatt cselekszik valaki, mert félelme szinte már behódolásra kényszeríti.
Felrúgni minden régi szokást, értéket, mert az már elavult, ez van a globalitás zászlaján. Előre, az egyneműek házasságába, előre a Nők elnyomásába, előre a nemzetek eltiprására, előre az ateizmus felé. Azt mondják ezek az emberek, hogy nincs Isten, mert már ők az istenek. Saját szabados törvényeket hozva hirdetik a "szabadságot", miközben folyamatosan erőszakolnak.
Európának van még esélye, ha felébred szellemi mivoltára, arra a szerepre, amiért megszületett.
Egyensúlytartó kelet és nyugat között. De a gazdasági érdekeket zavarja ez a függetlenség, mert így egy értelmes , önrendelkező ember élhet(ne) itt, akit nem lehet rabszolgaságba taszítani.
Ez az érték van most kockáztatva, az a tét most. Hatalmasabb, mint hinnénk.
Ha a szív nem jó ritmusban szívja be magába a vért és nem jó ritmusban nyomja ki magából, akkor a közép nem tud kellő módon működni, tehát a test többi része sem fog jól működni. Ez tény. A szív elsősorban szívó szerv és nem pumpa, ahogy a természettudomány állítja . A legfontosabb szervünk, ahogy Európa is a közepet szimbolizálja, a szívet.
A Föld szíve most elnyomás alatt van.
Mondhatjuk úgy, hogy mindig is ez a cél volt , csak más módon. A Föld Európa nélkül halott lesz.
Pontosabban Európai alapkultúra nélkül.
Túlterhelik vegyes vallással, amit a tolerancia nevében meg is kell szoknia, tehát megerőszakolják. Mégpedig úgy, hogy ennek a toleranciának csak az Európa részéről kell vizsgáznia, a másik részről nem fontos a türelem, az elfogadás, megértés az önuralom.
Így rejtetten gyengítik a szív izmait, egyre nagyobb teljesítményt várva tőle. Fárad Európa.
Nem szabad ezen szív gyengítő erőknek átadni a hatalmat, függetlenül attól, hogy vannak szimpatikus tervei a jövőre nézve. Ezek olyan hazugságok, mint az, ahogy Európa egyetemes alapjait meg akarja a szeretet köntösében gyengíteni.
A politika sosem volt morális.
Ezért egy párt sem az, viszont vannak olyan pártok, akik alapvetőleg nemzetiek. nem csak látszólagosan a választásokhoz közeledve. A tét tényleg hatalmasabb, mint hinnénk. A szívről van szó, ami sokkal fontosabb mint az egyéni érdekek, sztereotípiák börtönében lévő ember haraggal teli egójának szélsőséges érvényesítése.
Egyszer lesz szerepe annak, hogy az emberek vegyes vallással is megállják egymás mellett szeretettel a helyüket.. De ennek az ideje nagyon távoli. Az ember még magát sem ismeri, magával is nagy vívódásban van, hogy is lehetne ilyen kihagyással, ilyen hatalmas réssel ezt megvalósítani. A réseket tömik ezerrel, de ezen pótlások nem maradnak meg , csak ideig -óráig.
Stabil alapok nélkül építkezni nem lehet. 
Összeesküvés gyakorlat ez már. 
Ezen gondolataimmal kívánok szép reggelt neked, tudatos gondolkodást. Európát megerőszakolták.
Megerőszakolják. A tettes ismeretlen.
Folyamatos zaklatásban van része, ahogy egy családban is el "kell" ezt hallgatni, ugyanígy itt is hallgatnunk "kell".
Azt szeretnék elhitetni mindenkivel, hogy a család abban az értelemben már nem fontos, ahogy eredetileg volt. Európának sem fontosak már a nemzetei, mivel az egy elavult felállás szerintük, sokkal fontosabb az, hogy ezen nemzetek önrendelkezésüket adják oda egy ismeretlenségbe burkolódzott erőszaktevőnek, aki majd meghatározza, hogy milyen felállás legyen a családban. Szerinte a sokszínűség a lényeg, az egyenlő jogokra hivatkozva. Messziről találta(találták) ezt ki, ahonnan a saját kis gondolatmenetét arannyal bekeretezte, mint egy Isteni eleve elrendelt fundamentumot. Ennek nyomatékosítására híveket szerzett jó pénzért, akiknek az értékrendje a káoszhoz közelebbi.
Egy szeretet köntösbe burkolt anyagi haszonszerzés ihlette ezen tervet. Nem újkeletű dolgok ezek, de most még intenzívebben megérezhető, mert ez a háború már más, mint a régebbiek.
Európát térdre akarják kényszeríteni, mindegy milyen eszközökkel, mindegy milyen áron, az a fontos, hogy a megfélemlítettség, rabszolgaság érzés egyszer szélsőséges alázatot szüljön.
Ez pontosan olyan, mint amikor egy családban megváltoznak a szerepek, amikor szélsőséges kényszer hatása alatt cselekszik valaki, mert félelme szinte már behódolásra kényszeríti.
Felrúgni minden régi szokást, értéket, mert az már elavult, ez van a globalitás zászlaján. Előre, az egyneműek házasságába, előre a Nők elnyomásába, előre a nemzetek eltiprására, előre az ateizmus felé. Azt mondják ezek az emberek, hogy nincs Isten, mert már ők az istenek. Saját szabados törvényeket hozva hirdetik a "szabadságot", miközben folyamatosan erőszakolnak.
Európának van még esélye, ha felébred szellemi mivoltára, arra a szerepre, amiért megszületett.
Egyensúlytartó kelet és nyugat között. De a gazdasági érdekeket zavarja ez a függetlenség, mert így egy értelmes , önrendelkező ember élhet(ne) itt, akit nem lehet rabszolgaságba taszítani.
Ez az érték van most kockáztatva, az a tét most. Hatalmasabb, mint hinnénk.
Ha a szív nem jó ritmusban szívja be magába a vért és nem jó ritmusban nyomja ki magából, akkor a közép nem tud kellő módon működni, tehát a test többi része sem fog jól működni. Ez tény. A szív elsősorban szívó szerv és nem pumpa, ahogy a természettudomány állítja . A legfontosabb szervünk, ahogy Európa is a közepet szimbolizálja, a szívet.
A Föld szíve most elnyomás alatt van.
Mondhatjuk úgy, hogy mindig is ez a cél volt , csak más módon. A Föld Európa nélkül halott lesz.
Pontosabban Európai alapkultúra nélkül.
Túlterhelik vegyes vallással, amit a tolerancia nevében meg is kell szoknia, tehát megerőszakolják. Mégpedig úgy, hogy ennek a toleranciának csak az Európa részéről kell vizsgáznia, a másik részről nem fontos a türelem, az elfogadás, megértés az önuralom.
Így rejtetten gyengítik a szív izmait, egyre nagyobb teljesítményt várva tőle. Fárad Európa.
Nem szabad ezen szív gyengítő erőknek átadni a hatalmat, függetlenül attól, hogy vannak szimpatikus tervei a jövőre nézve. Ezek olyan hazugságok, mint az, ahogy Európa egyetemes alapjait meg akarja a szeretet köntösében gyengíteni.
A politika sosem volt morális.
Ezért egy párt sem az, viszont vannak olyan pártok, akik alapvetőleg nemzetiek. nem csak látszólagosan a választásokhoz közeledve. A tét tényleg hatalmasabb, mint hinnénk. A szívről van szó, ami sokkal fontosabb mint az egyéni érdekek, sztereotípiák börtönében lévő ember haraggal teli egójának szélsőséges érvényesítése.
Egyszer lesz szerepe annak, hogy az emberek vegyes vallással is megállják egymás mellett szeretettel a helyüket.. De ennek az ideje nagyon távoli. Az ember még magát sem ismeri, magával is nagy vívódásban van, hogy is lehetne ilyen kihagyással, ilyen hatalmas réssel ezt megvalósítani. A réseket tömik ezerrel, de ezen pótlások nem maradnak meg , csak ideig -óráig.
Stabil alapok nélkül építkezni nem lehet. 
Összeesküvés gyakorlat ez már. 
Ezen gondolataimmal kívánok szép reggelt neked, tudatos gondolkodást. 















Ui:A szív (érzés-ritmikus rendszer, amihez még a tüdő is hozzátartozik) ritmusa egyenlíti ki a végtagrendszer-akarat(amihez még az emésztési rendszer tartozik) és az Idegrendszer(fej-idegrendszer-gondolkodás) közötti differenciát.
A Földünkön kelet és nyugat közötti különbséget.
A bajt szándékosan okozták keleten, hogy holmi buta indokkal "orvosolhassák", vagyis hatalmas néptömegeket "kellett" ezért Európa felé irányítaniuk, majd a szív elbírja jelszóval.

2018. március 8., csütörtök

--Nő--

Maradj Nő.
Ne akarj férfivá válni. Főleg azért, mert ezt látod a környezetedben, hogy így tudnak manapság érvényesülni sokan.
Az élet sokszor rákényszerít a meghasonulásra, sokszor kívánja meg, hogy megfelelésben éljünk. Egy idő után ki lehet lépni ebből a bűvkörből és újra érezheted, hogy Nő vagy.
Engem is egy női szerepbe "kényszerített" az élet, mert kiskoruk óta én neveltem fel a Gyermekeimet. De ez a "kényszer" csak jót adott nekem, megérezhettem azt a minőséget, amit egy Nő(Anya) érezhet, ami még több méltóságot ad erre a szerepre.
Minden nap Nőnap szerintem is, ahogy ezt már másnál olvastam. Fontos, hogy minden nap tisztelettel legyünk a Nők iránt, mert ők sokkal közelebb állnak ahhoz a minőséghez, ami isteni.
Mi férfiak más módon, mondhatom, hogy nehezebben juthatunk el önmagunkhoz. A Nő nem véletlenül gömbölyűbb( ez nem sértés), a férfi nem véletlenül szögletesebb.
Szóval Nőnap ide vagy oda, én minden nap így gondolkodom.

Ui: Egy Nő nem a Férfitől Nő. Egy Férfi sem a Nőtől Férfi.

2018. március 6., kedd

--protekció--



Minél kevesebb a protekció az életünkben, annál biztonságosabb számunkra az életünk.
Furcsa, mert az a vélt biztonság, amit a protekciónk által szerzünk, nem ad immunitást a megoldatlanságra, amit elénk tár az élet.
A türelmetlenségünk modern "gyógyírja" ez, amit szinte természetesnek veszünk. Holott ez a hozzáállás mindig egy felsőbbrendűségi érzésből indul ki, ami azt érezteti, hogy nekünk több jár, mint másnak.
Ez a szellem jelenleg úgy uralkodik a  földön, hogy egyre nagyobb távolságokat eredményez ember és ember között.
A pénz "biztonságában" élő felebarátaink a legmagasabban kvalifikáltabbak ebben.
A legtermészetesebb módon hiszik gőgjükben, hogy ez jár nekik.
Az élet mindig jó tanítómester, a kellő időben figyelmeztet , eleinte gyengédebben, később odab...sz.
Nem feltétlenül jelenik meg ez a figyelmeztetés egy életen belül, ami sokakban azt a kétséget erősítheti, hogy az élet nem igazságos.
Viszont ezt a félreértést mindenkinek egyénileg kell magában tisztáznia.
Jó esetben hamar rájövünk, hogy nem egy életre szól az útlevelünk.
A legnagyobb biztonság csak abban található, hogy megértjük a jelenünket.
Megértjük a múltunkból és a jövőnkből összeálló pillanatunkat.
Ez a legnehezebb, nem véletlenül.
Sok tanítás szerint elég magunkban megtalálni az eszenciát, vagy Istent, vagy a Mindenhatót.
Holott ez az egyoldalúság ugyanúgy betegítő, mint amikor az ember csak odakint keresi.
Legnagyobb biztonságunk a kettő között van, a nullpontunkban. A megváltoztatás erejét ott találjuk.
A megváltoztatásét, ami nem más, minta  Megváltás.
Modern korunk átka az, hogy ezen szavak pejoratív értelemben egyes embereknél úgy csapódnak le, hogy azt érzik erre már egyáltalán nincs szükség, ezek elavult gondolatok, hogy is segíthetne  ez rajtuk?
Engem is sokáig a sztereotípiáim blokkoltak ezen dolgokkal kapcsolatban.
De amikor az ember beérik arra, hogy megközelítse magát, akkor rádöbben arra, hogy amit most tálalnak arany tálcán, akár ingyen, de akár jó pénzért is, fabatkát sem ér.
Vélt biztonságot adnak csak, ideig-óráig elkápráztatnak, de amikor a legnagyobb szükségünk lenne erre az erőre elillannak.
Aki nem akarja megismerni ideálisan magát, annak a protekció a megoldása.
ebből is látszik, hogy hol tartunk.
Nem azt mondom, hogy ebből könnyű kilépni, sőt, nagyon nehéz. Viszont aki rálép  az önmegismerés útjára, az egyre jobban belátja, hogy morális tettek nélkül nincs ideális önismeret. Csak gőg és felsőbbrendűség.

A protekciónk mi magunkban van(a bent és a kint között), mert egyre jobban elfogadjuk a jövőből felénk áramló dolgokat, akár nehézség, akár öröm. Ez az elfogadás a mi eszenciánk, az igazi jelenlétünk.
Lesznek sokan, akiknek ez sok lesz, akiknek ez a hozzáállás idegen, de mindenki a maga sorsának a kovácsa.
Ezen gondolataimmal kívánok tudatos szép napot neked. :)


2018. március 4., vasárnap

--látogatási tilalom margójára--

A látogatási tilalom margójára:
Van olyan helyzet amikor a legfontosabb lenne a család jelenléte a gyógyuláshoz, sokkal fontosabb, mint azt a modern orvoslás hiszi.
Ilyen esetekben mérlegelés tárgyává kellene tenni és kellő óvatossággal, a higiénia betartásával engedni a látogatást.



Minden szélsőségesen egyoldalú döntés kivetnivalót hagy maga után.
Valaki meghozta ezt a döntést, de biztos nincs olyan helyzetben, hogy ezen döntés mélyére is nézzen. Abban az esetben, ha neki is egy közeli hozzátartozója kerülne ezáltal egy szorult helyzetbe, meggondoltabbá tenné.
Az empátia hiánya korunk egyik rákfenéje. 

Biztos vagyok benne, hogy van ennek ideálisabb megoldása is.

--amint--

"Amint megtanulsz bízni magadban, megtanulsz élni."
J. W. von Goethe

2018. március 3., szombat

--megfeledkezünk--

Sokszor megfeledkezünk a lényegről.
A legalapvetőbbről.
Arról, hogy nem véletlenül születünk egy adott helyre.
Lehet utálni, lehet a hibáit keresni, lehet azt érezni, hogy mi teljesen mást érdemlünk, de mindezeknek a gondolatoknak a hátterében materiális elutasítás van, amihez egy olyan negatív érzés kapcsolódik, aminek hosszú távon betegítő ereje van.
Sorsfeladatunkban egyértelműen az elfogadás és nem az utálat szerepel, mint cél.
Ez az elfogadás nem jelenti azt, hogy az ember miután rendbe tette a lelkét ne változtathatna azon, hogy hol szeretne lakni(ha a sorsfeladatba belefér persze), de úgy elhagyni egy várost, hogy mindeközben egy negatív érzés honol a lelkünk egy rejtett zugában, ugyanaz, mint egy válás, ahol nem rendeződtek a szerepek.
Ezen gondolataimmal kívánok tudatos, szép hétvégét neked.