2010. december 31., péntek

létezik

Amikor kiabáltam és dühöngtem egyszer csak megjelent bennem egy kérdés..."mit csinálsz izidor?"...a felsőbb Énünk szól ilyenkor hozzánk.
Hogy mikor történik ez meg bennünk, hogy mikor érünk meg arra, ahogy ez az erő közbeszóljon, egyénenként változó.
Egy biztos, létezik.
Amíg olvasunk róla és kétségeink vannak felőle, az is egy helyénvaló dolog...de ez által nem vagyunk tétlenek.
Érdekes érzés ez, amikor a legnagyobb dühkitörésemben megszólal egy nyugodt hang.
Ez az orvostudomány mai állása szerint nem egy épelméjű állapot, de ez engem nem hat meg:).
Kívánom Nektek, hogy éljétek meg ezt a lélekjelenlétet, ami a magasabb Énünk jelenlétét tükrözi.
Ugyan mindig megvan a magasabb Énünk, de az ideális kapcsolat egyszer a jelenünkké válik.
Amíg nem érezzük a jelenlétét, addig elanyátlanodhatunk sokszor.
Amikor megjelenik a belső bizonyosságunk felfakad.

Persze ez nem jelenti azt, hogy egyből minden élethelyzetben a magunk urai leszünk, de elkezdődött valami érdemleges bennünk, ami az ideális felé visz el.

Ettől leszünk igazán EMBEREK, ez különbözteti meg az állatias ösztöneibe lealacsonyodott , beleragadt (matéria rab) embert a Tudatosan élő Embertől.
Ez nem rangsorolás...ez tény.

Szeretettel.
izi

Ui...ordítottál már mint a sakál?:)))

boldog pillanat

Ez a pillanat legyen boldog...ezt kívánom... és ezt vidd tovább az újévre:)
Szeretettel.
izi

2010. december 30., csütörtök

igazságos? (ébredjünk együtt)

A karma igazságos.

Ennek megértése nem egyszerű dolog.
Rá lehet vágni, hogy "igen, ez így van!"...de ez még nem jelenti azt, hogy napi szinten a kellő időben tudatosul is ez bennünk.

video

Az Ember állandó keresésben van...még akkor is, ha ez nem tudatosul bennünk.
Keresi önmagát, keresi azt az állapotát, amiben nyugalom és béke van.
Paradoxon, de a háborúskodásban is a béke keresése van, csak egy kicsit mellékvágányon.
Mindennek van helye és ideje.
Az Ember legnagyobb ellensége saját maga tud lenni, amikor tagadásban van és abban az érzésben, hogy ami előtte van, az nem az övé...és ezt nem érdemli meg.

Mindent megérdemlünk...a jót és a rosszat is.

Amikor ez tudatosul bennünk, akkor felszabadulunk.
Akkor majd nem panaszkodunk tovább.

Panaszkodsz most valamiért?
Van olyan dolog az életedben, amit egyáltalán nem tudsz elfogadni?...biztos, hogy van, de nem árt feltenni magunknak ezt a kérdést sűrűn.
Milyen tükröt mutat nekünk ez a dolog?

A kellő tudatosítás és az ez utáni elfogadás nélkül nem haladhatunk ideálisan önmagunk felé és ez által az egészségünk felé.

Hidd el, hogy az, amit annyira utálsz az azért van ott, mert ott kell lennie.
A karma igazságos.

Ha ott kell lennie, akkor miért ellenkezel vele?

Ébredjünk együtt:).

izi

ui...

Elfelejtettem azt is megírni, hogy sokaknak nem jelent semmit még az a szó, hogy "karma"...tőlük elnézést kérek...talán még a tagadásban vannak és nem is akarnak ilyen zagyvaságokról(számukra) hallani:)...akkor ők aludjanak tovább, amíg akarnak:)...

2010. december 28., kedd

ma

Most értünk vissza a Mátrából.
Hála az égnek felöltöztünk rendesen és senki sem panaszkodott, hogy fázik.
A ködös Gyöngyösről a napsütéses Pipis-hegyre mentünk, ahonnan letekintve a felhők olyanok voltak, mint egy hatalmas tenger, amiben szigetekként jelentek meg a dombok csúcsai.
El is csodálkoztunk a látványon.
Csodálatos csendet hallgattunk, amihez a friss levegő adott még hozzá ráadásként valamit.
Ebből hozott haza a lelkünk, amire bármikor vissza gondolhatunk...és benne is érezhetjük magunkat.
Csipkebogyót szedtünk, amiből finom teát készítünk, kiáztatjuk és finom mézzel édesítjük ízlés szerint. A zsebeinkbe nem akartuk szedni, de Balázsnál akadt egy szatyor(nem jellemző:)), aminek nagyon megörültünk...ebbe gyűjtöttük.
Sajnos nem volt nálam a fényképezőgép, de ennek most így kellett lennie.
A képek bennünk vannak.
Egy ilyen kellemesen fárasztó túra után mindig feltöltődve érezzük magunkat.

Szép napot kívánok.
izi

2010. december 26., vasárnap

szélsőségeink

video


(már megint hosszúra sikerült...bocs:))


Karácsonykor két szélsőségbe esik a nagy többség.
Ezen megállapításom minden ítélettől mentes, egyszerűen csak közlöm, ami a gondolataimban van.

Ahogy Angelus Silesius mondta...

„Megszülethet Krisztus ezerszer Bethlehembe,
Ha benned nem, örökre el vagy veszve”


...számomra ez a pár sor mindent elmond.

A két szélsőség egyike az, hogy az ember tagadja Karácsonyt és már a háta közepére sem kívánja.
Nem hisz benne, nem hisz csak az anyagban...nem állít fát...számára a Karácsony nem jelent semmit, csak a befásultságot...vannak vallások, amik egyenesen tiltják is a tagjaiknak a megünneplését.

A másik verzió az, amikor teljesen kivetkőzve magukból az emberek vásárlási lázba kezdenek és esznek és esznek(zabálnak mértéktelenül)...túlfűtött miszticizmusukat észre sem véve.
Mindig megfogadják, hogy az utolsó pillanatra nem hagyják ezen dolgokat, de valahogy mindig úgy sikerül, hogy ezt nem tudják valóra váltani.
Energiájukat vesztve sietnek,kapkodnak hogy minden a "helyére kerüljön" és nehogy szó érje a ház elejét.
A protokollt betartva összejön a család, mivel a karácsony a szeretet ünnepe és ezért ugyan gyűlölve szemléli a családtagját, akivel összeveszett előtte, de be kell tartani a dolgokat(tisztelet a kivételnek)...a látszat az nagyon fontos...de észre sem vesszük, hogy ez az állandó megfelelés folyamatosan veszi az energiánkat, az ideálistól eltereli az anyagcserénket.
Persze sokakban benne van a szeretet és ezen a napon úgy gondolja, hogy ez által lerendez valamit, törleszt.
Talán ebben is van valami, de a Karácsony utáni napokon elszáll ez az érzés?
Sajnos becsapják sokan magukat.

A Karácsonynak új jelentőséget kell adnunk.
A szélsőségeinket megismerve rá kell ébrednünk arra, hogy miről is szól valójában ez az Ünnep.

A Karácsonyt megelőző Advent jelentőségét, fontosságát sem szabad elhanyagolnunk.
Aki igazi Karácsonyi hangulaltot akar megélni, annak a szívében, a lelkében kell elhatároznia, hogy felfedezi ennek az ünnepnek a lényegét.

Amíg összekavarodva van bennünk Jézus és Krisztus személye, amíg Krisztus Jézussal azonosítjuk a megszületésekor, addig nincs meg bennünk a kellő lelkiség ahhoz, hogy átlássuk mit is üzen nekünk Karácsony.

Karácsonykor egy olyan tiszta lélek(nátháni lélek) költözött le Jézus testébe, akinek később lehetősége lett befogadni Krisztust...igen, csak ezután kapta Jézus a Krisztus nevet, ami benne élt.
Ezt mindenkinek le kell tisztáznia magában, hogy később tudjon haladni önmaga felé.
Tehát Karácsony az az idő, amikor a sötétséget(szellemi eltávolodást-tél-hó-Advent négy hete) felváltja a fény(NAP) ereje...ez az erő a szellemi birodalom megnyílását is jelenti.

Amikor Karácsony előtt Adventkor egyedül érezzük magunkat az nem véletlen.
Aki esetleg Karácsonykor is így érez, annak ellenére, hogy a fény jelen van az ne keseredjen el.
A legnagyobb leckéink egyike ez az időszak.
Ilyenkor magunkba tudunk fordulni és ez által sokkal közelebb kerülhetünk önmagunkhoz.
Sokáig nem értettem azt, hogy karácsonykor miért időzít úgy az élet, hogy ne legyek a Társammal.
Ez az utóbbi időben mindig így volt, vagy megszakadt a kapcsolat, vagy valamiért nem tudtunk együtt lenni.
De mostanra megértettem
Minden évben ez az az időszak, amikor ténylegesen magamba tudtam nézni, ami azt eredményezte, hogy nagyon sok dolgot megértettem és megéltem.
A jelenlegi karácsonyom is így telik(telt).
Egyre tisztábban érzem a lényegét, egyre tudatosabban élem meg.

A szélsőségeimet megéltem úgy érzem...voltam tagadó és voltam túlmisztifikált ajándékozó.

Jelenleg életemben először úgy éltem meg a Karácsonyt, hogy az megadta nekem azt az ajándékot...és nem fizikait, amitől egy tiszta rálátást kaptam a világra és a szellemi birodalom rendezettségére...ez a bizonyosság érzés mindentől többet ér.
Ez az igazi ajándék.

Mi is ez?

Az, hogy tisztában vagyok azzal, hogy ez a nátháni lélek, aki Jézusban megtestesült egy olyan ajándéka a Földnek és az emberiségnek, amit nem szabad elbagatelizálnunk.
Ez az a lélek(csak), aki alkalmas volt arra, hogy egy olyan hatalmas isteni lényt, mint Krisztus, 30 évesen magába fogadjon.
Krisztus testet öltése előtt az emberiség szellemi sötétségben élt.
Nem véletlen az, hogy őt megváltóként emlegetik, nevezik.
Ha ez a megváltás nem jött volna létre, akkor az emberiség az anyag alatti birodalomba süllyedt volna, amiben olyan szellemi kilátástalanság lett volna, amiből nem lett volna kiút...csak nagyon sok idő után.
Így is sötétségben éltek az emberek(Krisztus előtt), megfosztva tőlük a szellemi emelkedés lehetőségét.
Amit most tapasztalhatsz magadban, azt a szabadságérzést, ami a szellemiségedből fakad, nem érezhetted volna Krisztus előtt.

Krisztussal megjelent az Énünk is, az Éned is.
Ami egy olyan individuális valami, ami megengedi, hogy öntudatodra ébredj.
Krisztus előtt ezt sem tehetted meg.

Krisztus által megjelent a megváltás, amit, ha igazi értelmében szemlélsz rádöbbenhetsz, hogy mekkora ajándék ez.
Ez a megváltó erő, már a szívedben, a lelkedben él.
"veled leszek a világ végezetéig".

Ezzel az erővel rendelkezel, ha hiszed, ha nem.
Amikor megváltozol és önmagad felé mész, ez az erő segít abban, hogy levetkőzd, átírd, szeretettel át hasd régi nem szolgáló beidegződéseidet.

Ez számomra az igazi ajándék.
Számodra mit jelent?...ez az igazi kincs.

Nem vagyok semmilyen vallásnak a tagja...mindenkinek magában kell Krisztusnak megszületnie.
A Mesterek ideje lejárt, annak ellenére is, hogy nagyon kényelmes dolog az, ha mindent a szánkba rágnak.
Persze kereshetjük a Mestert, de semmiképpen ne úgy, hogy ő majd megold helyettünk mindent.
Instrukcióival végig kísérhet az önmagunk keresésében...a hős útján.
Magunkra kell vennünk a felelősséget, amit a bennünk lévő fény születésével a magasabb Énünk megjelenése segít.
A magasabb Énünk bölcsessége(ami az Advent negyedik hetének az erénye) segít majd a további utunkon, ami már időben észreveszi, hogy valami el akar terelni a középutunkról.
Persze mindig kibillenünk valamennyire, de a lényeg az, hogy mennyi ideig.
ha csak rövid időre, akkor már sokkal egészségesebbek leszünk...mivel minden betegség abból ered, hogy túl sokáig vagyunk egy szélsőségünkben.

Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy a nátháni lélek beköltözött Jézus testébe, aki később a Krisztus hordozója lett(3 évig).

A karácsonyi középút egyszerűen tényleg csak arról szól, hogy szeretettel telve, a szellemi hierarchiák valóságosságában tisztán, őszintén bízva megöleljük egymást, miközben, ha módunkban áll megajándékozzuk a szeretteinket...persze nem képmutatásból, mert inkább akkor maradjunk otthon és próbáljunk szeretettel magunkba fordulni és megbocsátani az ellenségeinknek...ez sokkal többet ér, mint gyűlölettel egymás mellett ülni...kényszerből.

Krisztus nélkül nincs lehetősége az Emberiségnek a megbocsátás, az elfogadást élete szerves részévé tenni...mindennek a konklúziója ez:).
Lehetséges, hogy az egód ezt nem akarja majd elfogadni...de ennek is van helye, majd egyszer rálátsz a dolgokra:)


Sok szeretettel.
izi

2010. december 25., szombat

csak hallgasd és ...(tévedés?)

Csak hallgasd és érezz.

video

Egy kicsit elfáradtam az utóbbi időben.
Sok mindennel szembesülnöm kellett.
Sok olyan dolog jött velem szembe, amit nem nagyon szerettem volna, de hát ez van. Megtanított az élet, hogy ne ellenkezzek azzal, amivel valamikor úgyis szembesülnöm kell.
Lehet halogatni és azt mondani mantra szerűen, hogy "miért pont én?"
Amíg ezt mondjuk ellenszegülünk azzal az igazságossággal, ami az univerzumban uralkodik.
Semmi sem azért van előttünk mert bántani akar, hanem csak egyszerűen azért mert tanítani szeretne...még akkor is, ha nagyon kellemetlen.
Nem véletlenül van itt előttünk.
Elfogadjuk vagy sem...ez itt a kérdés.
Ha elfogadjuk, akkor könnyebb lesz.
Az elfogadás nem azt jelenti, hogy egyet is értünk vele csak egyszerűen tudatosítjuk, hogy jelen van az életünkben.
Amíg ez nem lesz a szerves részünk, addig egy helyben toporgunk és abban a szellemben élünk, ami nem az egységre törekszik és a karma igazságosságát tagadja.
Számomra tudatosult az, hogy elfogadjam az életem.
Sokáig úgy véltem, hogy valami tévedés történt.
Most mosolygok magamon:)...tévedés:).

Véletlenül nem azt kaptam, ami jár nekem, elszúrta valaki odafent:))).

Te mit gondolsz?

Jó hogy vagy psziché.:)
Szeretettel,
izi

2010. december 24., péntek

nagyon kedves

http://ak.imgag.com/imgag/product/preview/flash/pdShell.swf?ihost=http%3A%2F%2Fak.imgag.com%2Fimgag&brandldrPath=%2Fproduct%2Ffull%2Fel%2F&cardNum=%2Fproduct%2Ffull%2Fap%2F3173936%2Fgraphic1
Áldott Karácsonyt kívánok Neked.

izi

Karácsonyi gondolatok (az újszülött)

video

Senki sem tud egészséges magasabb Ént szülni, ha nem él és nem gondolkozik egészségesen a fizikai világban.

Rudolf Steiner

...pedig milyen sokan gondolják úgy, hogy ezt megkerülhetik.
Ez a gőgös szellem uralkodik most a Földön.

De egyre többen vagyunk, akik belátóbbá váltunk és letisztulnak ez által bennünk olyan dolgok, amik nélkül ideális szellemi fejlődés nem létezhet.
Szembesülnünk kell magunkkal az alacsonyabb énünkkel, ami tele van korlátokkal, régi nem szolgáló beidegződésekkel.
Amíg bátran nem állunk szembe ezzel az ALAKKAL(alacsonyabb énünk), addig tudatlanul élünk és úgy véljük ismerjük magunkat.
Ez egy nagy csapda.
Amikor rádöbbenünk arra hogy mennyire irányítottak vagyunk(ellentétes erőktől) és milyen sok fölösleges terhet cipelünk csak akkor indulhatunk el a magasabb Énünkhöz, ami innentől kezdve átveszi a vezetést az alacsonyabb énünktől.
Ez jelenti azt, hogy a saját sorsunk tudatos kovácsává válunk.

Nem a mesterek idejét éljük már.
Aki esetleg még úgy véli, hogy mestert kell keresnie és ez által a felelősséget át kell ruháznia rá...és az ő instrukciói...a mantrázás révén (mert ez által ránk kapcsolódik, az asztráltestünkre)elvezetnek egy könnyebb állapotunkba...az nagy tévedésben él.
A tudati lélek kora azt jelenti, hogy saját magunknak kell a felelősséget a kezünkbe vennünk.
Ezt csak úgy lehet, hogy szembesülünk alacsonyabb énünkkel és rádöbbenünk, hogy eddig kik is voltunk valójában.
Sok dolog van, amit nem is képzelünk magunkról, ezért is van a nagy ujjal mutogatás másokra.
Észre sem vesszük, hogy semmi sem véletlenül kerül elénk, mert nem is akarunk szembesülni önmagunkkal, a tükreink által.

Soha ne félj meglátni az alacsonyabb énedet.
Ha megláttad, akkor kezdődik benned az igazi élet.
Eddig csak bábú voltál, ha hiszed, ha nem.

Ezekkel a sorokkal kívánok Neked kellemes és békés Karácsonyt.
Egy olyan Karácsonyt, amiben sokkal több a tudatosságod...a fényed.

A benned lévő sötétséget felváltja (megváltja...ez Krisztus lényege) a fény...a Nap.

A karácsony így új értelmét nyeri.
Nem a vásárlásról fog szólni és a zabálásról, hanem az igazi ajándékáról...a SZERETETRŐL...a Fény születéséről, ami a szívünkben ragyog.

Az újszülött...a magasabb Énünk újszülöttje születik meg ilyenkor bennünk, ami nélkül nem emelkedhetnénk felül a gátló, önmagunktól eltávolító érzéseinken, gondolatainkon.
Ha kontroll nélkül lépnek be az érzések vágyak az életünkbe, akkor nagy káosz keletkezik, a magasabb Énünk ezt már nem engedi meg...ez a lényeg:)...ekkor beszélhetünk tudatos Emberekről.

Az élet fáját jelképezi a karácsonyfa...tekints így rá...a csillag a tetején azt a magasabb énünket szimbolizálja, amivé válhatunk...válunk.

Sok szeretettel.
izi


2010. december 23., csütörtök

Ady

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborus éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.

Ady

adventi összesítés

video

(bocs, egy kicsit hosszúra sikerült)

Elgondolkodtam azon, hogy advent ideje alatt mi minden történt velem.
Advent a belső megpróbáltatások ideje, ha hisszük, ha nem...ilyenkor minden a feje tetejére fordulhat.
Persze egyénenként különbözően.
Úgy vélem, hogy mindenkinek saját magában kell rájönnie, hogy mi is történik ilyenkor, de nem árt, ha hallhat róla másoktól is.
Bevallom én nem hallottam , csak olvastam tényszerűen, hogy milyen kísértésekkel szembesülhet az Ember.
Nem is tudom, hogy jobb lett volna-e, ha olvasok egyéni tapasztalatokat.
Mindegy.
Így alakult, hogy én írom most másoknak a személyes tapasztalataimat, amit, ha mélységében befogadtok, akkor nagy segítség lehet a későbbiekben, a következő Adventkor.

Az első tudatos Adventemet éltem meg.
Ezidáig mindig csak felületesen láttam és nem fogtam fel a jelentőségét.
Körülöttem még nagyon sokan ebben a felületes szellemben élnek és nem tartják fontosnak az Ünnepeket, ahogy én sem régebben.

Tapasztalás az élet, az elfogadás és a megértés katalizátora.

Sokan úgy vélik, közöttük én is így véltem, hogy aki nem foglalkozik ezen dolgokkal, annak úgy tűnik simábban megy az élete.
Talán van benne valami, de én már nem szeretnék úgy élni, nem szeretném, hogy az élet kénye kedve szerint dobáljon, mint, ahogy egy hajót a tengeren a vihar ide-oda dobál.

Minden mélypontomat(ami nagyon felerősödött Adventkor)hálásan megköszönök.
Megtanultam elfogadni azt, amit megéltem, még akkor is, ha nagyon bántott a dolog.
Semmit sem láthatunk magunk előtt, semmit sem érezhetünk magunkban úgy, hogy annak ne lett volna helye az életünkben.
Ha mindig ebből indulunk ki, akkor nagyon sokat segítünk magunknak.
Nem egyszerű tudom, de idővel a szerves részünkké válik.
Nem ülhetünk karba tett kézzel és nem várhatunk az Angyalokra, hogy tegyenek rendet bennünk és magunk körül.
Pedig manapság ez az egyszerű mód terjedt el, aminek persze van valami alapja, de semmiképpen nem az, hogy mi meg a karosszékünkben üljünk.
Az ellenerők a kényelembe ugyanúgy bele tudnak süllyeszteni, ahogy az önzőségünket is rafinált módon kiélezhetik.
Ezt egy tudatos kivül álló láthatja és érezheti, ezért is nagyon fontos, hogy mi magunkat minden nap készítsük fel, főleg Advent idején, hogy az ellenerők, ne tudjanak eltéríteni a középutunkról.
A kitartó ima, összpontosítás elkerülhetetlen része annak, hogy még tudatosabbá váljunk és a magasabb Énünket megérezve az alacsonyabb énünkkel összehasonlíthassuk.
Megdöbbentő a különbség.
Az alacsonyabb énünk tele van cafrangokkal, tele van kétségekkel, félelmekkel.
Amikor ezzel szembesülünk, akkor a kis küszöbőrrel is szembesülünk.
Az ellenerők mindent megpróbálnak, hogy nehogy öntudatunkra ébredjünk és ennek az egyik legnagyobb csapdája az, hogy a kis küszöbőr kikerülésével terelnek a szellem világba.
Ez hatalma s csapda, holott sokan úgy vélik, hogy ez nem akkora nagy dolog.
Ezért is sokan felkészületlenül hívnak magukhoz Angyalokat(divat), fel nem ismerve azt, hogy mennyi veszélyt rejteget ez.
persze hiába mondom annak, aki legbelül őszintén nem határozta el azt, hogy az ideális utat választja, ami egyetemes törvényeken alapszik.
Ez az út nem egyszerű, ezért sem közkedvelt.
Egyszerűbb sok minden mást csinálni és felületesen feldobni egy imát az Angyaloknak és majd ők megteszik azt, amit nekünk kellene.
Jó kis ámítás ez, mint az a sok dolog, amivel elárasztották a világot az ellenerők.
Az ellenerőket ugyanúgy képzeljétek el, mint azon erőket, amik önmagatok felé terelnek.
Ugyanúgy léteznek, csak az ő szándékuk ellentétes.
Vigyázzatok magatokra, mert nagyon intelligensek.
A kozmikus intelligenciát használják, amivel, ha nem vagyunk éberek elterelhetnek arról az útról, ami az egészségünket szolgálja.

Ha belegondolok nagyon sok dologgal bántottak Advent idején.
Nagyon sok minden elromlott körülöttem...volt olyan nap, hogy mindhármunk telefonja elromlott.
Előző héten két laptopunk adta meg magát.
Az autóm kétszer ment tönkre.

Kétszer estem el, nem is kicsit ütöttem meg magam.
Meghalt egy kedves Barátom.
Az Apehtől kaptam egy kedves levelet.
Az égők sorra mentek ki...tegnap is, amikor hazaérkeztem az előszobában nem égett.
És van olyan dolog, amit itt nem említek most meg, mert nem tartozik ide.

Mindenesetre végig sikerült megőriznem (kisebb-nagyobb kihagyással) az 1.igazságérzetemet, a 2.megfontoltságomat-mértékletességemet...a 3.lélekjelenlétemet(lelkierő)-bátorságomat és a negyedik héthez tartozó erényt, a 4.Belső bölcsességet(ami mindenkinek adatott, ha felismeri, ami megengedi, hogy rálássunk az alacsonyabb énünkre).

Ez a négy erény, amit, ha kitartóak vagyunk kifejleszthetünk magunkban.
Nem a karosszékben ülve, és nem várva a sült galambra.
Adventkor eltávoznak , pontosabban messzebbre kerülnek, ha fogalmazhatok így a szellemi segítőink.
Ezért is nagyon egyedül érezhetjük magunkat.
Ne csüggedj, ha így volt, majd a következő Adventkor megerősödve lépsz be a világosságba, ami nemsokára újra itt van.

Először életemben várom tudatosan ezt a fényt, ami felváltja a sötétséget, ami advent négy hetében jelen van.

Köszönök minden megpróbáltatást, köszönöm, mert ez által tudtam magamba szállni és elvonulva felismerni, hogy a látszat ellenére mindig van remény.

Amikor így elkezdtem hinni, azután mindig jött a meglepetés.
Akár hiszitek, akár nem sok csodát tapasztaltam.
Sajnos a Barátom fizikális testében már nem jöhet vissza, de érzem, hogy mindig itt van velem.

Az élet szép.

Talán ezt még elmondom...amikor az autómba befagyott a víz(elfelejtettem, hogy a nyáron kilyukadt a hűtő és lecserélték benne a vizet, persze nem fagyállóra)nagyon letörtem, mert azt hittem, hogy tönkre vágta a motort a fagy.
Az első kétségbeesésemet a tudatosságom (imáim) ereje váltotta fel...rájöttem, hogy vagy elfogadom azt, amit látok, vagy rágódom tovább.
Úgy döntöttem, hogy elfogadom a tényt.
Ekkor éreztem meg azt a csoda érzést, ami azt súgta, hogy csak nyugodtan indítsam be a motort(annak ellenére is, hogy a motor kijelzője azt üzente, hogy baj van)és ne hallgassak másra sem, csak járassam.
Életemben nem találkoztam még a hűtőn lévő szeleppel, ami a benne lévő levegőt kiengedi, de azt is megtaláltam és mintha, már ezer éve szerelő lennék tettem a dolgom.
Semmi kétség nem volt bennem.
Azon gondolkodtam, honnan szerezzek fagyálló folyadékot és miközben erre gondoltam elindultam a lépcsőház felé.
Amikor bementem csodák csodájára egy 5 literes fagyálló állt előttem.
Nem akartam hinni a szememnek.
Végigkérdeztem a szomszédokat, de mindenki azt válaszolta, hogy nem az övé.
Senkié.
Csak ott volt.
Nagyon megörültem és kivittem a kocsihoz.

Ekkor már jöttek a szomszédok is segíteni.

A felmelegedett vizet leengedtük a hűtőből és átmostuk a rendszert.
A motor kijelzője ugyan még mindig égett, de ez nem keserített el.
Ahogy beletöltöttük a fagyállót a kijelző is elaludt.
Sikerült megoldanom, megoldanunk.

Ezt az egészet egy csodának éltem meg, mint azon sok dolgot is, ami megtörtént velem, ahogy helyre álltak a dolgok.

Majd írok még a csodákról, amit megéltem.
Szeretettel.
izi

Ui...egy nagyon fontos dolog.

Ha imádkozol, soha nem hagyd ki Mihályt.
Ő az a szűrő, amin keresztül biztosan nem kapsz fals infót, biztos, hogy nem olyan angyalokra hangolódsz, amik eltérítenek.
Ugyanis az a veszély áll fenn ilyenkor, ha kihagyjuk Őt(Mihályt), hogy tévedésből-tévedésbe eshetünk, mert az ellenerő nagyon intelligens...kihasználják azt, hogy tudatlanul imádkozunk és ránk hangolódnak.
A tudati lélek korában élünk, elengedhetetlen ez az információ ahhoz, hogy erősek maradjunk.
Fontos, hogy ezt átlásd és megértsd.
Nagyon sok helyről hallhatod majd, hogy ez nem fontos.
Az ellenerők MIHÁLYal nem tudnak mit kezdeni.

De, ha vaktába imádkozol, meditálsz, akkor bizony ne csodálkozz, hogy a lelki jelenléted csorbát szenved.

2010. december 22., szerda

ha...

Ha esetleg egyedül éreznéd magad és olyan érzések uralnak, ami azt sugallja, hogy elhagyatott vagy, akkor ne csüggedj tovább.
Tudom ez nem egyszerű, de, ha tisztában vagy vele, hogy Advent utolsó hetében ez az érzés nagyon intenzíven van jelen, nagyon felerősödhet, akkor talán el tudod fogadni a jelenlétét.
Minden a tudatosságon múlik.
A tudatosság ugyan nem szünteti meg ezt az érzést, csak fényt visz rá és ez által enyhíti és elviselhetőbbé teszi.
Ez az érzés akkor is jelen lehet, ha párkapcsolatban vagyunk.
Vigyázzatok magatokra és a gondolataitokra, érzéseitekre.

A magasabb énünk bölcsessége vigyáz ilyenkor ránk, mert a kozmikus bölcsesség ilyenkor egy időre visszahúzódik, ahogy a fény is kevesebb Karácsonyig.
Ezért gyújtsd meg Advent negyedik gyertyáját újra és emlékezz, miért is gyújtottad.
Ilyenkor a BÖLCSESSÉG fénye világítja át lelkedet, hogy erőre kapj és megérezd a békét magadban...és ez által megérzed, hogy nem vagy egyedül.
Kívánom, hogy érezd meg.

Legyen szép napod.

Szeretettel.
izi

Ez a zene mindig felvidítja a lelkemet.

video

2010. december 19., vasárnap

rezgés?

A csapból is a rezgés szó folyik.

A szeretetnek nincs rezgése...csak az anyagnak.
A szeretet nem anyag, ezért is minden olyan összehasonlítás, ami egyenlővé teszi vele, eltereli a lényegről a figyelmet.

Jelenleg az anyagot kell átszellemesíteni( ez nem magyarázható rezgésekkel), nem a szellemet anyagosítani.

A legdurvább dolog az, amikor Istent a legmagasabb rezgésnek nevezik...de a propaganda sikeresen elültette magvait...elhiszünk mindent.

Én nem:).
izi

ui...

Zsuzsa kérdése az volt, hogy az érzéseknek vannak-e rezgései.
Erre válaszoltam és úgy érzem ide is felrakom.

Az atom sem anyag, csak az atom körül van anyag.
A Nap sem anyag, ahogy elképzelik, hanem egy légüres tér...úgy képzeld el, mint a szénsavas vízben a buborékokat...olyan az atom és a Nap is.
Körülötte van az anyag.

Az érzés kiválthat hullámmozgásokat, de önmagában az érzés nem rezeg.

Az ellenerő sikeres propagandája(new age-s könyvek tömkelege) révén kiterjesztődtek az anyagra jellemző tulajdonságok(rezgés) a tudati, lelki, szellemi világra.

Az anyag finomításával , rezgésének(frekvenciák) növelésével nem juthatunk el Istenhez, mégis ezt akarják velünk elhitetni...csak gondolj bele jó mélyen és belátod.

A csapból is ez folyik:).

A gyógyszereket nem azonosítjuk a mellékhatásaival így Istent sem , vagy az érzéseket az anyagban lévő rezgésekkel, amit esetleg generál.

(bővebben erről....Gellért Ferenc: Szellemi útmutatások a 21. századra)

Ui 2...

Sajnos, vagy nem sokaknak nem fog ez tetszeni.
Olyannyira el van van ültetve ez a dolog az elmékbe, hogy nagyon ragaszkodnak hozzá.


Advent negyedik hete

Mint az előző írásaimban már említettem, hogy Advent a belső megpróbáltatások ideje.

(Advent harmadik hetéről)
http://exuziaizidor.blogspot.com/2010/12/advent-harmadik-hete.html

(Advent második hetéről)
http://exuziaizidor.blogspot.com/2010/12/advent-masodik-hete.html

(Advent első hetéről)
http://exuziaizidor.blogspot.com/2010/11/belso-megprobaltatasok-ideje-advent.html

Ha mélységében látjuk Adventet, akkor tisztán érzékelhetjük azt, hogy mennyire önmagunkra vagyunk utalva, mennyire elanyátlanodhatunk, mivel magunkra vagyunk hagyva...a kozmikus bölcsesség visszahúzódik ilyenkor tőlünk.

Advent negyedik hetében ez a legerősebben érződik.

Nem véletlen, ha úgy érzed, hogy valami nagy űr tátong benned.

Ez az idő az igazi önmegismerésünk ideje.
Minél tudatosabban éljük meg Adventet, annál jobban megláthatjuk azon alacsonyabb énünket, amit folyamatosan támadás ér az ellenerőktől...azt az énünket láthatjuk ami félelemmel telve nem mer tovább lépni.
Ezt nevezik a küszöb őrrel való találkozásnak(itt szembesülhetünk igazi önmagunkkal(alacsonyabb énünkkel), amit szembeállíthatunk a magasabb Énünkkel).

Ha tudatos vagy, akkor felismerheted magadat, tisztán megérezheted, hogy mi vagy jelenleg.
A kozmikus bölcsesség távolléte miatt ilyenkor önmagunkban kell kifejlesztenünk a bölcsességet...saját magunk kezébe kell vennünk az irányítást.

Pontosan ez az, amit az alacsonyabb énünk nem tud megtenni, mert állandóan az ellenerők behatása alatt van.

Ezért is Advent negyedik hetében a BÖLCSESSÉG erényét kell kifejlesztenünk magunkban.

Ezért is gyújtjuk meg a negyedik gyertyát, amivel a BÖLCSESSÉG fényét gyújtjuk meg a lelkünkben.
Ugye milyen szép dolog ez?

Számomra az.

Az igazi önmegismerés útja ez.
A saját kezünkbe venni az irányítást, pedig az ellenerők egyáltalán nem szeretnék ezt és nagyon sok érzéssel, gondolattal meg is akarják ezt akadályozni.

Mit is tehetnek?

Az egyik ellenerő olyan hatást gyakorolhat ránk, amivel ködös misztikába ringat, olyan fantáziálásokba, illúziókba, ami elterel attól, hogy öntudatunkra ébredjünk.
Ez az ellenerő mindenképpen azt szeretné, hogy a küszöbőr kikerülésével érjük el a szellemi világot.
Ez hatalmas káoszt tud okozni és fals információk tömkelegével bombázhat meg.
A lényeg az, hogy nehogy önmagunkra ismerjünk és nehogy a kezünkbe vegyük az irányítást.

A másik ellenerő száraz, kemény gondolatokat sugallva gátolja meg azt, hogy magunkba lássunk és felismerjük igazi valójában az alacsonyabb énünket.

Az ellenerők egymás kezére játszanak...egy a lényeg nekik, hogy eltévedjünk.

Ilyenkor Adventkor még erősebben eltévedhetünk és ezért nagyon magányosnak, elhagyatottnak érezhetjük magunkat.
Én is ugyanígy érzek, mégis érzem, hogy van reményem, van remény.
Neked is van reményed, hogy erőre kapj.

Gyújtsd meg velem a negyedik gyertyát, hogy a BÖLCSESSÉG fénye bevilágítsa lelkünket és átalakítsa a félelmünket szeretetté és magabiztossággá.


video

Ölellek.
izi

2010. december 15., szerda

van

Megszülettem és öntudatlanul korosított az idő addig a pillanatig, amíg az első tudatos pillanatom meghozta azt, hogy elkülönítsem magamat a másik embertől.
Halvány emlékeim vannak a gyermekkoromról.
Az biztos, hogy soha nem értettem ezt a nagy elkülönülést...nem értettem, hogy mire jó ez.
Számomra sokkal jobb lett volna, ha mindenki kedves egymáshoz.
Sokszor gondolkodtam ezen, de egyre többször döbbentett rá az élet, hogy ez bizony nem olyan egyszerű dolog.
Emlékszem, hogy mennyire furcsa volt az, amikor az első irigységgel szembesültem.
Az első hazugság is nagyon mélyen érintett.
Ott legbelül nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik.

Felnőttem.
Egy dolgot bizonyossággal tudok , érzek és hiszek...van remény.
Van szeretet...van jóindulat.

...és van nagyon sok olyan dolog, amivel szembesülnünk kell, hogy megismerjük önmagunkat.
Nincs értelme a siránkozásnak, ugyan van helye, mint mindennek, de nem érdemes beleragadni.
Akkor , amikor már nem mutogatunk ujjal senkire, akkor bizonyosak leszünk magunkban.


video

Szeretettel.
izi

2010. december 13., hétfő

sült galamb

Rajtunk múlik Embereken, hogy a sötétség erőit megváltoztassuk, hogy megváltsuk ezen erőket, mert önmaguktól nem tudják megtenni...ez a feladat az Embereké.
Ahogy Krisztus megváltása hat az emberekre, rajtunk keresztül hat ezen ellenerőkre.
Ezen dolgok tudatosítása, megértése nagyon fontos dolog manapság.
Ahogy magunkban felismerjük az önmagunkat nem szolgáló érzéseinket, gondolatainkat...és ezen "dolgokat" felismerve átírjuk az alprogramjainkat...már nagyon nagy dolgot cselekedtünk.
Ezen hatalmas transzformációval hathatunk az ellenerőkre jótékonyan.
Az ellenerő egyetlen ellenszere a tudatos elfogadás, felismerés, ami a Krisztusi mindent átható szeretetből nyeri erejét, ami nem más, mint a megváltás.

Ez az igazi értelme a Krisztusi jelenlétnek, annak, hogy egy ilyen hatalmas isteni impulzus van jelen az életünkben.
E nélkül elnyelne a sötétség, a tudatlanság.

Érdemes elidőzni ezen gondolatokon és a mély értelmén (különösen most Advent idején).

Önmagunk felé elindulva nem ülhetünk karba tett kézzel a fotelünkben.
Pontosabban megtehetjük, de a sült galamb nem fog beleesni a szánkba, az tuti:).

Szeretettel.
izi

2010. december 12., vasárnap

Advent harmadik hete

ö
(Advent második hetéről)

http://exuziaizidor.blogspot.com/2010/12/advent-masodik-hete.html

(Advent első hetéről)
http://exuziaizidor.blogspot.com/2010/11/belso-megprobaltatasok-ideje-advent.html

Advent a megpróbáltatások, a kísértések ideje.

Lehet, hogy ez egy kicsit furcsán hangzik a ma emberének, de ha a dolgok mélyére látnának igazán, akkor belátóbbak lennének.
A harmadik hete Adventnek az emberi lény asztrál(is) testét érinti, amiben a gondolatainkra, érzéseinkre, érzelmeinkre hatnak bántóan az ellenerők.
Két féle erő létezik, az egyik önmagunk felé segít, a másik önmagunktól eltávolít...a másodikat nevezzük ellenerőknek, vagy ellentétes erőknek.
Gondolom ezeket a nem látható erőket sem egyszerűen tudják elfogadni az emberek, de ez nem változtat azon, hogy léteznek, avagy sem.
Amit a saját szemeivel lát az ember, azt elismeri, fel sem merül benne az(tisztelet a kivételnek), hogy esetleg a szemünk érzékelő tartománya sokkal kisebb, mint az, amit még láthatnánk.
Persze nem lehet senkit megerőszakolni, hogy lássa be, hogy nem csak az van, amit a fizikális érzékszerveivel érzékel...ez mindenkinek a saját "kis" feladata, hogy magától jöjjön rá.
Sajnos a kényelmesség sokakban nagyon erősen jelen van és úgy vélik, hogy nem szükséges a dolgok mélyére látni, a világ így is halad tovább.
Ez is egy szemlélet, de sok olyan hatását lehet később megtapasztalni, ami a testünk lustulásában fog jelentkezni.

Mik is ezek?

Nagyon sok féle van, de az egyik ilyen a mozgásképtelenség, persze ez már súlyos formája a figyelmeztetésnek, de sokak eljutnak a bénulásig is.
Nem tanulva semmiből az anyagcseréjük lelassul.
Ez teljesen természetes folyamat, mint az is, hogy ideálissá válik, ha a testi-lelki-szellemi dolgaink egyensúlyban vannak.
De, ha csak a fizikális dolgainkat akarjuk rendbe rakni, akkor kimarad két nagyon fontos testünk(magasabb)...a lelki, szellemi dolgaink.
Egyszer belátjuk...ez biztos...az élet nagy tanító mester.
De nem szükséges eljutnunk a betegségig, hogy a szellemi birodalomban úgy bízzunk, mint a saját Anyánkban.
Minden a szellemben kezdődik.
A béke és a harc is.

Az Ember szellemi lény.

Szellemes dolgai csak ezért lehetnek.
Egy állatnak nincsenek szellemes dolgai, mint ahogy egy növénynek és az ásványnak sem.
Tudati különbségek vannak közöttük.
Az Ember a szelleme révén hatni tud az alacsonyabb testeire(lelkére, fizikális testére).
Viszont, ha nem tudatos, akkor az ellenerők hatnak rá és úgy irányítják, mint egy marionett bábút. Ha a most igazán rálátnánk a világunkra, akkor nagyon elcsodálkoznánk.
De, ahhoz, hogy ténylegesen belátók legyünk, fel kell kelnünk a karosszékünkből és a dolgok mélyére kell látnunk.
Mi van a dolgok mélyén?

Az, hogy zsinóron rángatnak bennünket ezen ellenerők...pedig teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy mi irányítjuk az életünket.
Ez a legnagyobb trükkjük...tisztára olyan ez, mint a Mátrixban...ugye:).
De ezen dolgokat nem bagatellizálhatjuk el.
Pedig nagyon sokan megteszik és nevetnek azokon a lelkeken, aki ezt tejes szívükből érzik és átlátják.

Adventkor felerősödik ezen ellenerők munkája.

Advent első hetében a fizikális testünkre a másodikban a étertestünkre(élettest)...a harmadikban, ami most kezdődik el az asztráltestünkre(érzőtest)hatnak intenzívebben.

Minden héten, és a következő negyediken is, ha ügyesek vagyunk, akkor kialakíthatunk (megerősíthetünk magunkban)egy erényt, ami segít abban, hogy ezen támadásoknak, kísértéseknek ellenállhassunk.
Ezért fontos Advent, fontos, hogy megértsük a lényegét.
Az, hogy tudattalanul élünk csak az ellenerőknek kedvez és igazi változást(ideálisat) nem várhatunk.

Öntudatossá kell válnunk, hogy kontroll alá vehessük magunkat.
ez nem egyszerű, de, ha nem kezdjük el soha, akkor győzedelmeskedni fog az önzés, a békétlenség, a hazugság...egyszerűen fogalmazva a sötétség.

Advent harmadik hetén az asztráltestünkben erősödnek fel az ellenerők hatásai.

Mindenféle szenvedélyt, aggodalmat és félelemérzést akarnak benne kelteni.

A lelki egyensúlyunkból akarnak kitéríteni, persze ez a harc mindig megvan, de adventkor sokkal erőteljesebben van jelen bennünk.
Aki ezt nem veszi tudomásul, az becsapja magát.

Minél biztosabbak vagyunk önmagunkban, minél többet vagyunk kivonva a természetellenes dolgokból(nagyon sok van, ha már csak egy kicsit is többet vagyunk a természetben, az már nagyon sokat segít)annál jobban ráláthatunk arra a világra, amiben élünk.
Amikor gyertyát gyújtunk és ezen a héten a harmadikat, akkor jelképesen magunkban is fényt gyújtunk.
Olyan fényt, ami megvilágítja azon részeinket, amik lebénítottak minket, amik uraltak bennünket.

A harmadik héten a lélekjelenlétünket(lelkierőnket), bátorságunkat kell kifejlesztenünk, erősítenünk...ez a harmadik erény.

Ezen erőnkkel észrevesszük azt, hogy egy olyan érzés ural minket, ami eltávolít önmagunktól.
Észrevehetjük, hogy kiléptünk a mostunkból és a múltban, vagy a jövőnkben aggódva bénán, mozdulatlanul ülünk egy sarokban.
Ehhez szükségünk van a bátorságunkra is.

Bátran szembenézve a sötétséggel...átalakítani az ellenerők energiáját a saját épülésünkre...mivel is?...a szeretetünkkel, az elfogadásunkkal.

Ettől nincs nagyobb erő.

Most meggyújtom a harmadik gyertyát Veled, hogy fény gyúljon a szívünkben, ami bátorsággal és lelki erővel segít abban, hogy ideálisan önmagunk felé induljunk és az egészségünk is tükrözze ezt.


video

Szeretettel.
izi

mai(fagyos) fotóim























2010. december 6., hétfő

hogy kell csinálni

Ha leveted tested és a lelked szabaddá válik megígérted nekem, hogy szólsz álmomban.
Nem könnyű ezt elfogadni, de valahol tudom, hogy sokkal könnyebb lesz neked már.
Pedig annyira erős vagy és kitartó.
Ezen soraimmal nem adtam fel a hitem benned, csak nem félek a halálról beszélni, ahogy Te sem már.
Érzem, tudom, hogy megteszel minden tőled telhetőt.
Soha nem felejtem el azt, amit mondtál nemrégen..."most már mindent tudnék, hogy kell csinálni".

Kívánom, hogy enyhüljenek fájdalmaid.

Sok szeretettel küldöm Neked ezt a zenét.

video

Barátod...izi

2010. december 5., vasárnap

Advent második hete

Advent a belső megpróbáltatások ideje...de ezt írtam már az előző adventi írásomban, amiben az igazságosság erényéről volt szó...ez az Advent első hetével kapcsolatos kifejlesztésre váró erény.

http://exuziaizidor.blogspot.com/2010/11/belso-megprobaltatasok-ideje-advent.html

Advent második hetében a mértékletesség és a megfontoltság erényét ildomos megerősíteni magunkban.
Ezen belső morális változásaink hatalmas erővel látnak el bennünket, amivel stabilan megálljuk a helyünket a szélsőséges érzéseink jelenlétekor is.
Ezen a héten az étertestünkre nehezedik súly, ami a beszédünkkel is kapcsolatos.
A beszédünk egyensúlya, hogy a kimondott szavunk se nem bántó, se nem visszahúzódó legyen, ehhez a két erényt kell kifejlesztenünk.
Ha mindkét erényt(megfontoltság, mértékletesség) egyenlő arányban használjuk(éljük, alkalmazzuk), akkor a szavaink építőek és szeretettel teliek lesznek.

A kísértések idejét éljük Adventkor.
A második hetében a megfontolatlanság és a mértéktelenség uralkodhat el rajtunk igazán.

A megfontolatlanság az, ami túlzott egót erősítheti bennünk, a mondandónkban...de a megfontoltságunkkal egyensúlyba kerülhetünk.

Amikor meggyújtjuk a második gyertyát gondolj erre, gondold át azt, hogy benned él az az erő, amivel felül írhatod ezen betegítő, önmagunkat már nem szolgáló érzéseinket, gondolatainkat.

Én is meggyújtom most a második gyertyát veled együtt, hogy fény gyúljon bennünk, a megvilágosulás fénye, ami elvezet önmagunkhoz, ahol béke és szeretet van.

Bocs a bakikért, talán nem voltam egyensúlyban :)...a megfontoltság és a mértékletesség egyensúlyában.
Ezért is, ha hibázok felolvasás közben...hát ez van:)))...

video

Szeretettel,
izi

mai kirándulásunk (fagyos)pillanatai

Még mindig találtunk zöldet ebben a fakóságban.

A csipkebogyó már nagyon finom.

Nézd meg kontrasztnak a régebbi(nyári) fotóimat is, ha van kedved.

http://exuziaizidor.blogspot.com/2010/09/mai-fotok_23.html

































2010. december 2., csütörtök

vad világban a szívemben mégis...

video

A vad világban a szívemben egyre többször béke van.
Egyre sűrűbben van jelen bennem az a tiszta tudat, érzés, ami bizonyossággal tudatja velem, hogy minden a szellemből indul ki...itt kezdődik el(ha egyáltalán helynek nevezhetem).
Egyre kevesebbszer akarom megoldani a dolgokat lineárisan.
Mély gyökerekkel kapaszkodnak belénk a régi nem szolgáló beidegződéseink, amiknek a túllépése nem egyszerű feladat.
Ezért sem várható el senkitől, hogy egyik pillanatról a másikra változzon.
Főleg az nem, hogy ugyanolyan tempóban.
Jelenleg egy sémára akarják megváltoztatni az embereket, nem baj az, hogy teljesen más tudatossági szinten vannak, de valaki eltervezte és így kell lennie.
Persze csak fizikális szinten megoldva, nem is sejtve, hogy ezen dolgok nem lesznek hosszútávúak...ez az igazi toldozgatás-foldozgatás.
Ez a szegénységi bizonyítványunk...lukas ruháinkat foldozgatjuk...ez az igazi nincstelenség tehetetlenség.
Annyira eltávolodtunk(hagytuk, hogy eltávolítsanak)az igazságtól, hogy nem is vesszük észre tompultságunkban, hogy a világban mindig ugyanazon elsősegélycsomagot vetjük be, ami rövid távon kudarcot vall...de mindig szép új ruhába öltöztetve.

Amíg nem leszünk egy kicsit tudatosabbak, addig folyamatosan becsaphatnak minket(tisztelet a kivételnek és hála az égnek vagyunk már sokan).

Köszönöm, hogy jelen vagy és a szívedben Te is érzed a békét...ott a szívünkben egyek vagyunk.

Szeretlek Téged.
izi

éteri damaszkusz

Annyi minden ismétlődik, ha tettünk érte, akkor egy tudatosabb, átnemesedettebb verzióban.
Az élet ilyen, ha tudjuk, ha nem.
Ismétli önmagát...a lényeg az, hogy közben ismerjük is fel a dolgokat.

Ismét aktuális ez a régebbi írásom.

Boldogságban úszó lelkem fényében testem örömtáncot jár.
Lelkem paradicsommá változása szembesít a reménnyel.
Bús gondolataim alkímiája erővel lát el, gyengéden magához ölelve.
A félelem generátora szeretetemtől már vissza hőkölve nyüszít.
Nem bír velem, mert ereje fogytán...érzi, de nem adja fel.
Reménytelen csatájában önmagát karmolja halálra.
Bennem Shambala éteri fénye van jelen...beragyogva fizikális testemet.
Pompás élet szőnyegét lerakva bennem életvirágaival.
Csak itt találkozhatok vele...másodszor itt fog velem szemben jönni...ahogy Damaszkuszban hajdanán...


Tibor

video

szerelem

Szeretek e betűs verseket írni...íme az egyik.

Elmerengek.

Eszem elvesztettem.
Legnemesebb szervem hevesen ver.
Szeretlek?

Gyermek lettem ezen percben.
Elengedtem merev elvem, nem rekesztem el lelkem...felesleges.

Beengedlek.

izi