vad világban a szívemben mégis...

A vad világban a szívemben egyre többször béke van.
Egyre sűrűbben van jelen bennem az a tiszta tudat, érzés, ami bizonyossággal tudatja velem, hogy minden a szellemből indul ki...itt kezdődik el(ha egyáltalán helynek nevezhetem).
Egyre kevesebbszer akarom megoldani a dolgokat lineárisan.
Mély gyökerekkel kapaszkodnak belénk a régi nem szolgáló beidegződéseink, amiknek a túllépése nem egyszerű feladat.
Ezért sem várható el senkitől, hogy egyik pillanatról a másikra változzon.
Főleg az nem, hogy ugyanolyan tempóban.
Jelenleg egy sémára akarják megváltoztatni az embereket, nem baj az, hogy teljesen más tudatossági szinten vannak, de valaki eltervezte és így kell lennie.
Persze csak fizikális szinten megoldva, nem is sejtve, hogy ezen dolgok nem lesznek hosszútávúak...ez az igazi toldozgatás-foldozgatás.
Ez a szegénységi bizonyítványunk...lukas ruháinkat foldozgatjuk...ez az igazi nincstelenség tehetetlenség.
Annyira eltávolodtunk(hagytuk, hogy eltávolítsanak)az igazságtól, hogy nem is vesszük észre tompultságunkban, hogy a világban mindig ugyanazon elsősegélycsomagot vetjük be, ami rövid távon kudarcot vall...de mindig szép új ruhába öltöztetve.

Amíg nem leszünk egy kicsit tudatosabbak, addig folyamatosan becsaphatnak minket(tisztelet a kivételnek és hála az égnek vagyunk már sokan).

Köszönöm, hogy jelen vagy és a szívedben Te is érzed a békét...ott a szívünkben egyek vagyunk.

Szeretlek Téged.
izi