Csak hallgasd és érezz.
Egy kicsit elfáradtam az utóbbi időben.
Sok mindennel szembesülnöm kellett.
Sok olyan dolog jött velem szembe, amit nem nagyon szerettem volna, de hát ez van. Megtanított az élet, hogy ne ellenkezzek azzal, amivel valamikor úgyis szembesülnöm kell.
Lehet halogatni és azt mondani mantra szerűen, hogy "miért pont én?"
Amíg ezt mondjuk ellenszegülünk azzal az igazságossággal, ami az univerzumban uralkodik.
Semmi sem azért van előttünk mert bántani akar, hanem csak egyszerűen azért mert tanítani szeretne...még akkor is, ha nagyon kellemetlen.
Nem véletlenül van itt előttünk.
Elfogadjuk vagy sem...ez itt a kérdés.
Ha elfogadjuk, akkor könnyebb lesz.
Az elfogadás nem azt jelenti, hogy egyet is értünk vele csak egyszerűen tudatosítjuk, hogy jelen van az életünkben.
Amíg ez nem lesz a szerves részünk, addig egy helyben toporgunk és abban a szellemben élünk, ami nem az egységre törekszik és a karma igazságosságát tagadja.
Számomra tudatosult az, hogy elfogadjam az életem.
Sokáig úgy véltem, hogy valami tévedés történt.
Most mosolygok magamon:)...tévedés:).
Véletlenül nem azt kaptam, ami jár nekem, elszúrta valaki odafent:))).
Te mit gondolsz?
Jó hogy vagy psziché.:)
Szeretettel,
izi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése