2011. december 31., szombat

apró, türelmes léptekkel...

Először apró, türelmes léptekkel mehetünk csak a felé, hogy idővel egy megpróbáló helyzetben önmagunk tudjunk maradni.

Ez a folyamat semmiképpen nem gyors. Minden türelmetlenség és máshoz való viszonyítás azonnal leblokkolja a fejlődést.

Sokszor fogunk ezen az úton megbotlani...sokszor fogjuk magunkat ezért bántani...de ezek a tapasztalatok idővel átalakulnak segítőnkké.

Boldog Tudatos új évet kívánok!......Tibor



2011. december 30., péntek

boldog új év?

 

  Rudolf Steiner a hazugságot már 1920 ban "korunk egész közéletére jellemző, alapvető vonásnak" nevezte. Az anyaggal való szélsőséges azonosulásunk(materializmus) eltávolított bennünket a szellemtől. Olyannyira, hogy úgy gondoljuk, hogy a hazugságainknak nem lesznek következményei. Hazudunk magunknak, hazudunk másoknak és közben ujjal mutogatunk a másikra, hogy mennyire nem tartja be a szavát. A politika is férges pontosan ezért. Olyan emberek "irányítanak", akik nem mernek szembesülni saját magukkal és félnek magukévá vallani a gyengeségeiket, a gyengeségeiknek a lehetőségét. A TEST -LÉLEK-SZELLEM egyensúlya nélkül nincs EGÉSZség. Ha egy vezető nem EGÉSZséges, akkor nem lesz ideális soha az, amit kezdeményez, amibe belekezd. Át fogja hatni a HAZUGSÁG, a KORRUPCIÓ, a MÉRTÉKTELENSÉG, a GÁTLÁSTALANSÁG, a GYÁVASÁG, az ÖNZŐSÉG. De mi sem várhatunk addig igazán ideális változást, csak férgeset, amíg nem szembesülünk magunkkal, nem látjuk be, hogy milyen rossz beidegződéseink vannak, amik már jó ideje a rabságukban tartanak. Észre kell vennünk, hogy ezek a beidegződéseink mindig belevisznek ugyanazon csapdába és mi mindig ugyanúgy a másik embert okoljuk majd. Itt az ideje, hogy felébredjünk, és észrevegyük, hogy mekkora felelősség van rajtunk! Tényleg" nem csak kenyéren él az Ember"! Hazugságaink hazugságokat vonzanak. Minél tisztábban, tudatosabban belátjuk ezt, annál nagyobb az esélye annak, hogy a környezetünkben valami megváltozzon az ideális(abb) felé. Szembesítenünk kell magunkat magunkkal. Fel kell fedezni  differenciát, mert a szellemünk a lelkünkön keresztül üzenni fog valamilyen módon, vagy testi betegség révén, vagy a környezetünkben mutat majd problémát.  Magunkba kell néznünk. A SZELLEMi dolgok megismerése felé kell elindulnunk. Fel kell fognunk, hogy sokkal többek vagyunk, mint a TEST és LÉLEK. Az ideális változás innen indul el, a boldogabb új év innen kezdődhet...nem a mértéktelen tobzódásból, felelősségünket elvesztett cselekedeteinkből. Ezekkel a gondolatokkal kívánok BOLDOG, TUDATOS új évet mindenkinek szeretettel! 
 ui:...persze CSAK az vesse rá a másikra a követ, aki bűntelen. :)

2011. december 25., vasárnap

megszülethet Krisztus ezerszer...



"Si Cristo nace
mil veces en Belén
y no en usted,
entonces se ha perdido para siempre lo que debe permanecer."

Wird Christus tausendmal zu Bethlehem geboren Und nicht in dir, du bleibst noch ewiglich verloren

"Were Christ to be born. A thousand times in Bethlehem And not in you, Then forever lost you must remain."


Kissé szabad fordítás:


„Megszülethet Krisztus ezerszer Bethlehembe, Ha benned nem, örökre el vagy veszve”


...igen, megszülethet, de ha bennünk nem él, nem fénylik valami lényeges, akkor csak felületesen megint megünnepeltünk valamit, aminek a mélyére igazán nem akartunk hatolni...minden évben ugyanúgy  protokoll szerint összegyűlik a Család és a lényeg észrevétlen marad(tisztelet a kivételnek).

Igazán ezen az ünnepen nem Krisztus születik még meg, hanem az ember Jézus. Egy olyan tiszta Lélek(nátháni Lélek), akinek a fizikális teste(Jézus fizikális teste) később alkalmas lesz arra, hogy befogadja magát KRISZTUST.
VÍZKERESZTKOR (január 6.) történik meg az, hogy a Krisztus isteni lénye beleköltözik Jézus testébe.
Tehát Karácsonykor az EMBER(Jézus) születik meg...január 6.-án viszont már KRISZTUS születik meg Jézus testében.
Ez nagyon fontos, mert manapság nagyon sok kesze-kusza gondolat van jelen és így összezavarodhatunk.
A VÍZKERESZT (jan.6) nagyon fontos esemény.

"Különösen fontos a vízkereszt misztériumának tényleges megértése ahhoz, hogy a mai embereket körülvevő és a mindenütt jelenlévő materialista irányzatokat át tudjuk hidalni, amelyek ugyan még valamilyen módon Jézus földi születését elismerik, de egyáltalán nem akarnak tudni Krisztus megszületéséről, amely a Jordánban való keresztelés révén történt." Sergej O. Prokofieff

Krisztus megváltása az, hogy minden Ember lehetőséget kapott arra, hogy a lelki sötétségét szabad akaratából megvilágíthassa Krisztus(impulzusa) által.

Ez a Fény, ez a M(a)egváltás a legnagyobb ajándék, amit az emberiség kaphatott.
Ennek a súlyát csak az érzékelheti, akinek őszinte, tiszta szándékai vannak arra, hogy megismerje önmagát és ez által a világot.

Tehát Karácsonykor Jézusnak a születését és nem Krisztusnak a születését ünnepeljük!

Szeretettel.

Tibor

2011. december 19., hétfő

örök táplálék

A pszichológia módszerei(elmélete, gyakorlata) HIÁBAVALÓAK addig, amíg szellemi dolgokra nem összpontosít, a szellemi "dolgok "befogadására nem ösztönzi az embert.
Nem véletlen a sok neurotikus, depressziós, pánikbeteg ember.
..."Nem csak kenyéren él az Ember", hanem a szellemi táplálékon is, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy önmagunkat nem túlzottan dicsőítő és önmagunkat nem túlzottan lekicsinylő EGÉSZséges emberekké váljunk.
A fizikális testünk érzéseit felfogjuk az FIZIKÁLIS érzékszerveinkkel...szükségünk van erre.
Viszont szükségünk van arra is, hogy a SZELLEMI világ üzeneteit is befogadjuk. Minél tisztább a szándékunk, hogy ideális irányba változzunk, annál gyorsabb a morális változásunk. Ezek az átalakulások...ez a nem egyszerű munka, idővel meghozza a gyümölcsét. A TÜRELMETLENSÉG viszont azonnal leállítja ezt a fejlődést.
Nem véletlen, hogy a legfontosabb dolgok egyike a TÜRELEM.
Szellemi érzékszerveink kialakulását nem lehet pénzért megvenni!
Az EGÉSZségünk a Test-Lélek-Szellem harmóniájában lelhető meg.

A LÉLEK(Lelkünk) a SZELLEMI világot befogadja a belső életébe(életünkbe), ugyanúgy, ahogy az érzékei(érzékünk) útján a FIZIKÁLIS világot.

" A körülöttünk lévő szellemi világból ugyanúgy magunkba fogadjuk és magunkévá tesszük a szellemiséget, mint ahogy a fizikai világból magunkba fogadjuk az anyagot és feldolgozzuk testünkben. A SZELLEMISÉG az ember ÖRÖK tápláléka....

A lelkünkben életre kelt "ÉN" ugyanis az intuíciói révén kapja meg a szellemi világ üzenetét, érzetei révén pedig a fizikális világ üzenetét."

a Fény ragyogja...




A Fény ragyogja be a Lelkedet, érezd, hogy mindig van remény!!!

Boldog karácsonyt kívánok, sok Szeretettel! Te deseo una feliz navidad mucho amor!

Tibor





2011. december 17., szombat

Advent negyedik vasárnapja



Gyönyörű Lila Angyal...oltalmazz bennünket Advent negyedik hetében.
Oltalmazz és gondolatainkat, érzéseinket, érzelmeinket vértezd fel BÖLCSESSÉGGEL!
Figyelmeztess időben, hogy ingoványos útra léptünk, ahol, ha tovább megyünk veszély leselkedik ránk.
Add a bölcsességet ahhoz, hogy szembe merjünk nézni az idők során magunkra aggatott rég nem szolgáló beidegződéseinkkel, amitől olyanokká váltunk, amilyenek vagyunk jelenleg.
Adj a lámpásunkba olajat, hogy amikor a legnagyobb a sötétség ( legnagyobb a távolság a az Emberiséget segítő szellemi birodalomtól, Advent negyedik hetében) a lelkünkben, akkor is bátran tudjunk önmagunk megismerése felé elindulni, Bölcs gondolataink vezérletével.

Nagyon egyedül érezhetjük ezen a héten magunkat.
Ez ne lepjen meg senkit.
Fontos, hogy tudatosan átlássuk ezt, tudjuk, hogy miért van ez...miért van bennünk az egyik pillanatról a másikra olyan nagy KÉTségbeesés, FÉLelem.

Advent negyedik hetében szinte önmagunkra számíthatunk csak!
A tudatlanság "oltalma" valahol igaz, de semmiképpen nem jelenti azt, hogy egyszer az a lélek, aki tudatlanul él, ne érne el oda, ahol szembesülnie kell önmaga legrejtettebb titkaival, amikor már nem tagadhatja le azokat a dolgokat, amik már az orra előtt vannak.
Ez a legnehezebb pillanat, amikor felismerjük azt, amiket eltitkoltunk magunk előtt, amikor elszégyelljük magunkat és szembesülünk gyengeségeinkkel.
Eddig azt hittük, hogy hazudhatunk magunknak és ez által másoknak.
Semmi sincs elrejtve, csak azt képzeljük, hogy ami bennünk titok, az mindig titok marad.

Magasabb ÉNünkhöz csak a legnagyobb őszinteséggel juthatunk el.
Minden félrebeszélés nélkül.
A félrebeszélésünk sokáig vezetett minket az orrunknál fogva, elhitetve azt, hogy így megvédhetjük magunkat a valóságtól, az igazi szembesüléstől, attól, amik vagyunk valójában.
Hazugságokkal telve csak egy helyben toporgunk.

A BÖLCSESSÉG fénye az, ami beláttatja velünk, hogy minél hamarabb érdemes szembenézni magunkkal.
De csakis akkor, ha a lámpásunkban elég olaj van, és ez által nem mások lámpafényében kell botladozzunk.
Ha nincs elég olajunk, akkor a félelmeink visszatartanak attól, hogy igazak legyünk önmagunk előtt...ha ez így van, akkor ismét megyünk egy "fölösleges" kört, ahol az energiáink egyre csak fogynak.
Advent tudatos átélése segít csak igazán abban, hogy életre keljünk.
Volt már tudatos Advented?
Nekem 1 éve volt először.

Advent negyedik hete az igazi szembesülés hete, az igazi megpróbáltatás hete.
Lesznek, akik ezt kétségbe vonják és bagatellizálják, mert az egójuk a nyugalmat szereti, az állandóságot.
Ez az ő életük, az ő utuk.

Advent Lila Angyala óvjon benneteket és amikor meggyújtjátok a negyedik Lila gyertyát, akkor ne felejtsétek el, hogy a BÖLCSESSÉG lángját élesztitek fel a Lelketekben ezekben a sötét pillanatokban.


Szeretettel.
Trencsényi Tibor

2011. december 16., péntek

csábítás



A kép innen:
http://www.flickr.com/photos/46654381@N03/4844427004

A csábítás. Elégedetlenségünkben még többre vágyunk. Mindig többet akarunk, megmagyarázva magunknak, hogy ez így van rendjén...mert, amikor megkaptuk a vágyott dolgot, majd elégedettek leszünk.
Inkarnációkon át ugyanazokat a köröket írtuk le és még mindig nem jutott el a tudatunkig, hogy mindig belelépünk ugyanazon csapdába.
Talán első látásra nem tűnik ugyanolyannak, de a végén kiderül, hogy megint az elégedetlenségünket használták ki és mi megint képesek voltunk másokon átgázolva megszerezni a ragyogó dolgot, ami mint kiderült csak addig ragyogott, amíg a miénk nem lett.
Nézz magadba, hogy milyen dologra vágysz. Vizsgáld meg, hogy tényleg szükséged van-e rá...persze ez nem olyan könnyű...de minél tisztábban átérzed eme sorokat, annál hamarabb megérzed magadban az ELÉGEDETTSÉGET, ami nem külső dolgoktól függ.
Minden Ember egyedi és értékes, még az is, aki a társadalmilag elfogadott viselkedésmintán kívül álló.
Minden Emberben van egy olyan "dolog", amiben tehetségesebb, persze van, akiben ezt sok idő után lehet csak felfedezni.
Ezek a mi RAGYOGÓ, CSILLOGÓ DRÁGAKÖVEINK.
A vágy, hogy megszerezzünk valamit, önmagában nem rossz dolog, sőt nagyon fontos, hogy mindig mozgásban legyünk, testileg, szellemileg.
Mindig hajtson egy ideális vágy a felé, hogy építsünk, együtt mozduljunk a változással és azon dolgokat "birtokoljuk" csak, amire igazán szükségünk van!

A legnagyobb ajándék, amit kaphatok, számomra az, hogy egyre több Ember szeretni tudja felebarátait, a nélkül, hogy a múltat felemlegetné.
A múlt felemlegetése egyenlő a békétlenség energiájával és a jelen nem elfogadásával.

Ezen sorokkal kívánok mindenkinek békés Adventet. Közeleg Advent negyedik hete, ami a BÖLCSESSÉG erényével kapcsolatos, azzal a ragyogó dologgal, ami bennünk, mindannyiunkban él, ha felszínre hozzuk.

Szeretettel,

Tibor Trencsényi

2011. december 13., kedd

mélyről jövő kényelmetlen érzés...





Mélyről jövő kényelmetlen érzés...éreztél mostanában ilyet?

Egyik pillanatról a másikra úgy érzed magad, hogy nincs semmi fogódzkodód, pedig máshoz képest van fedél a fejed felett és van mit enned...ez az állapot megsemmisítő erejű tud lenni.
Ha nincs kellő tudatosságunk, akkor olyan mélyre tud lenyomni, hogy sok időbe telhet, amíg MAGunkra eszmélünk...arról nem is beszélve, hogy van, aki nem is tud ebből kilábalni.

Mostanság úgy élünk mi Emberek(tisztelet a kivételnek), hogy a szemellenzőnk nem engedi meg, hogy tovább lássunk a fizikalitásunknál.
Magukat következetesnek valló Emberek félvállról, érdektelenül vesznek minden olyan közlést, ami túlmutat az emberi testen.
Az intellektuális dolgaikkal büszkélkedve versenyeznek kinek nagyobb az IQ-ja.

Hazudnak maguknak, miközben úgy gondolják, hogy irányítják az életüket.
Igazán , ha már egy nagyobb változás jön az életükbe, akkor összeomlanak.

Egy olyan világ polgárai vagyunk, ami nem az emberékért van, hanem EGYES emberekért CSAK!
Ezek az EGYES emberek sikeresen manipulálják a nagyközönséget úgy, hogy közben ők névtelenül a háttérben élik az életüket(nem nyomorban).

Persze ezen megtestesült lelkekre nem jellemző a Szeretet.
Számomra ez mindig is hihetetlen volt, hogy léteznek olyan emberek, akik, ha úgy diktálja az érdekük, akkor könyörtelenül eltesznek láb alól bárkit, akik az utukban állnak.

Ez a naivságom sokszor hozott olyan helyzetbe, ahol hatalmasat kellett csalódnom.

Ezek a Szív nélküli(hideg Szívű) emberek mindent megtettek az idők folyamán annak érdekében, hogy elfelejtsük, hogy kik is vagyunk valójában.
Hatékony, hazug propagandájuk olyan mértékben volt sikeres, hogy az emberek többsége mély alvásba merülve úgy véli, hogy ő irányítja az életét, miközben marionett bábúként irányítva van.

Csipkerózsika álmunkból felébredni nem egyszerű dolog, de , ha őszintén érezzük azt, hogy ebből ki akarunk szállni, akkor mindig megkapjuk időben a kellő segítséget.

A tudatosságunkra való ébredésünk akár most, ebben a pillanatban is elkezdődhet...persze nem hyperszónikus sebességgel, ahogy egyes tanok ígérik...de mindenképpen elindulunk önmagunk felé.
Ez az az állapot, amitől sokan félnek, hogy miért nem gyorsan történik a változás...miért nem lehet az ideális érzést azonnal megérezni, mint, ahogy egy alopátiás szert bevéve elég hamar megszűnik a fájdalom.
Türelmetlenségünk(hatalmas ego) mindent azonnal akar.
Ez az a világ az, amit a Hatalmas egok korának is nevezhetnénk.

Mindent, azonnal...ÉÉÉÉÉÉÉÉNNNNNNNNN!!!!

Ez a szellem uralkodik most a világon.
Parsifal történetét lenne ildomos elmesélni a gyerekeknek az iskolákban és nem rájuk erőltetni a matematikát 4 éves korukban.




Tönkre teszik ezeket a Gyermekeket így, a lelkük üressé, védtelenné válik.
Gépeket akarnak nevelni ...pontosabban nem is tudják talán, de azzá vállnak...válunk, ha így folytatjuk...hideg Szívű, önmagunkat dicsőítő, intellektuális robotokká.

A természetet romboljuk(tisztelet a kivételnek) és mesterségessé alakítjuk át a világunkat.

Fontos, hogy egyre többen tudatosan TUDATÁBA legyünk ennek.
A tudatmódosító média minden erővel jelen van, hogy ezen felismerésünk nehogy új gondolatokat szüljön bennünk.

Tudtad, hogy x y (híresség) megcsalta a feleségét és vett egy új luxus autót?...nap mint nap ilyen és ehhez hasonló "fontos" információkról hallhatunk a népszerű médiákból. ez kell a népnek...tényleg...a CIRKUSZ!

Ami már egy kicsit is azt igényli, hogy a lelkünk mélyére tekintsünk, az nem divatos.

Nem divatos, mert, ha nem gyorsan változunk, akkor nem éri meg erre időt szánni...ezért is vannak olyan gyorstalpaló beavatások...ami persze közkedvelt, divatos...jól el lehet róla beszélgetni egy buliban.

Tudatlanságunkban azt hisszük, hogy tudatosan élünk...élünk?...nem élünk, mert, ha élnénk, akkor ez az egészségünk tükreként egyre erőteljesebben jelen lenne az életünkben.

Ezt sem látjuk be, pedig az orrunk előtt van a sok betegség, katasztrófa, botrány, hazugság.

Amíg csak a fizikalitásban látjuk a megoldásunkat, addig egy helyben toporgunk.
Fel kell ébrednünk, hogy sokkal többek vagyunk, mit a fizikális testünk.

A hazug propaganda mindent megtesz, hogy vagy túl elvonatkoztatva éljünk és elszakadjunk a fizikalitástól(túlzott miszticizmus, szárnyalás), vagy túl beleragaszt az anyagba(materializmus).

Mind a kettő veszélyes.
Két szélsőség, aminek az egyensúlyát szellemi ismeretek és kellő, ideális tudatosság nélkül nem találhatjuk meg.

A TEST-LÉLEK-SZELLEM egyensúlya nélkül nincs egészség.

Halott , fájdalmat, félelmet hordozó élelmiszerek fogyasztása még jobban az anyagba nyom, amitől nem érzünk késztetést a változásra.

Amikor táplálkozunk, akkor Különböző erőket viszünk magunkba...az egészségünk ezen erőktől függ.

Túl kell látnunk a fizikalitáson, fel kell fedeznünk magunkban a csodát...azt a csodát, ami túlmutat az anyagon.
Meg kell látnunk, hogy egyes emberek olyan erőket képviselnek, amik egyértelműen azt szolgálják, azt képviselik, hogy elősegítsék, hogy tudatlanságunkban irányítottan éljünk tovább.
Úgy éljünk, hogy minden gondolatunkat más határozza meg, miközben úgy gondolkodjunk, hogy szabadok vagyunk.

Nem szabad okolni senkit...mindennek meg van a helye és szerepe ebben a nagy játékban.

A harag nem jó tanácsadó.
A szeretet az, ami elősegíti az ideális fejlődést, ami megengedi, hogy a másik emberben nem a MÁST, hanem a HASONLÓT fedezzük fel.
Ez az út mindenki útja. Persze nagyon távol állunk attól, hogy megvilágosodjunk, annak ellenére is, hogy vannak olyan csoportok, ahol úgy vélik, hogy nemsokára szétválik a búza az ocsútól.

Nem...ez az idő még nagyon messze van, de addig is itt az ideje, hogy egyre tudatosabban éljünk és felfedezzük egyre többen azt a szellemi étket, ami mindig a rendelkezésünkre áll, ha szükségünk van rá..."nem csak kenyéren él az Ember"...hanem szellemi dolgok befogadásán is.
Ha nincs meg ezen ideális szellemi táplálék, akkor a Lelkünk meghal.

Tompa, tudatlan zombikká válva járunk kórházról kórházra, könyörögve, hogy gyógyítsanak meg bennünket.
Sajnos itt tartunk...itt van tényleg az idő, hogy a MEGVÁLTÁS fénye megvilágítsa a lelkünk sötét foltjait és magunk előtt is megszégyenülve a szeretet alkímiája gyógyítsa be sebeinket, új tiszta gondolatokat, szabad érzéseket hozva ajándékul!

Advent harmadik hetében a BÁTORSÁG és a LÉLEKJELENLÉT erénye segít ebben bennünket...a FEHÉR ANGYAL óvó szárnyai alatt gyógyulhatunk.




Békés Adventet kívánok mindenkinek. Szeretettel.
Tibor

2011. december 10., szombat

Advent harmadik hete


Az egyik legnehezebb dolog az életemben az, hogy azokat a pillanatokat, élethelyzeteket, amik bántóak számomra úgy kezeljem, hogy semmi sem véletlenül történik, és semmit sem tapasztalhatok csak úgy véletlenül, mert minden dolgot azért vonzok be, mert megérdemlem...pontosan úgy, ahogy van. Minden Ember élete pontosan azért olyan, amilyen, mert ezt érdemli. Persze ezt az ego nem akarja elfogadni és meg akar győzni arról, hogy mindenki hibás rajtunk kívül...csak mi vagyunk ártatlanok és szerencsétlenek.
Amíg ezen gondolatok nem lesznek teljesen természetesek, addig semmilyen ideális változást nem várhatunk el...mert nem is lesz!!! Ez a lélek alkímiája...persze ehhez sok álmatlan éjszaka, sok fájdalom és bukás szükséges, hogy tisztán el tudjuk fogadni. Bárcsak ne kellene az a sok fájdalom, csalódás!...akinek most úgy tűnik, hogy tudatlanságában úgymond jó az élete, előbb utóbb elér ahhoz a ponthoz, ahol az első buktató térdre kényszeríti...minél jobban nem akarja ezt elfogadni, annál nagyobb akadályokat gördít elé a KARMA. A egészséges, ideális KARMATUDATUNK hiánya jelenleg minden konfliktus okozója.

Advent harmadik hete következik. Ezen a héten a fehér gyertyát kell meggyújtanunk, hogy a BÁTORSÁG és a LÉLEKJELENLÉT erénye segítsen utunkon a továbbiakban. A fehér Angyal fog segíteni a továbbiakban, hogy BÁTRAN...a LELKÜNK JELENLÉTÉBEN tudjunk nem megfelelni a társadalomnak, ha azt kívánja tőlünk, hogy továbbra is hazugságban éljünk.
ADVENT idején egyre fokozottabban védtelenek vagyunk, ha nem érezzük át teljes tudatossággal ennek az ÜNNEPNEK a lényegét, sürgősségét, fontosságát.
Sokkal fontosabb, mint hinnénk!

Kívánom mindenkinek, hogy ébredjen fel Csipkerózsika álmából és legyen egyre tudatosabb önmagával szemben és ez által a világgal is.

Amikor meggyújtod a harmadik(fehér) gyertyát, akkor fény gyullad a lelkedben, a BÁTORSÁG és a LELKIERŐ erényének fénye, ami segít utadon, ebben a sötét, nehéz pillanatokban.
Ezen a héten(harmadik) sok olyan élethelyzetet tapasztalhatunk, amiben, ha nem vagyunk tudatosak, akkor elveszíthetjük ÖNMAGUNKAT, ehhez van szükségünk a lelkünk tudatos jelenlétére!!!

Sok Szeretettel!
Tibor.




A FEHÉR ANGYAL:
"Advent harmadik vasárnapján egy fehéren ragyogó angyal jön le a Földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakozik a szívében, és megérinti a fénysugarával. Azután ez a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz, egész testükhöz. Így, még aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s hasonlítani kezd az angyalokhoz, feltéve, hogy tiszta szeretet lakozik a szívükben. De ezt nem láthatja minden ember. Csak az angyalok látják, s azok, akiknek szintén ott van a szemében ez a fény. És csak ha ott van a szemükben ez a fény, akkor mehetünk el a karácsonyi gyermekhez és láthatjuk meg őt."

ki fog győzni?

Mindig az győz, aki (már)nem akar győzni...idővel rádöbbenünk erre...ezen rádöbbenésünk segíti csak igazán azt, hogy a környezetünkben ideális változások történjenek...ez az igazi alkímia. Aki már szeret(tud szeretni, érzi a lényeget), az nem is akar győzni soha, csak elősegíteni, előcsalogatni másokban a tudatosságot és a MAGabiztosságot, persze csak abban az esetben, ha a másik fél is tiszta szándékkal áll ehhez a dologhoz.

Legyen szép napotok!
Tibor

2011. december 9., péntek

önismeret


Ez az írásom egy video megnézése után született...ha van kedved nézd meg.

http://www.youtube.com/watch?v=02E20Nrc-Cw&feature=share




Albert Einstein mondta egyszer: Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.

Egyszer tudatosul bennünk ez a dolog...hogy mikor?...egyénenként változó, de, ha egyszer egy kicsit is megértettünk belőle valamit elindulunk egy olyan úton, ami egyre több felismerést hoz és egyre tisztábban rálátunk a "hibáinkra".
De ez az út nem olyan egyszerű és nem olyan gyors mint, ahogy sokan szeretnék(ahogy az ego(nk)szeretné).
Persze jól hangzik és inkább hajlunk a felé, hogy annak van igaza, aki azt vallja, hogy ez a dolog gyors lefolyású.
Lehet így is gondolni, de ez nem írja felül a KARMÁT, ami egyénenként változó és ezért egyénenként könnyebb-nehezebb szituációkkal áll elénk.
Sajnos a TÜRELMETLENSÉG miatt a népesebb tábor abban hisz, hogy minden változás egyszerű és elég, ha én most elkezdem magam egynek érezni mindennel és mindenkivel. Igen, ez csak egy része annak, amit önismeretnek hívnak...de tényleg csak egy kis része.
A nehezebbik része az, amikor minden pillanatunkat teljességgel kell megélnünk...sőt inkább úgy fogalmaznék, hogy csak egy kevéske pillanatunkat is nehéz a teljességben megélnünk...ezért is fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy sokszor fog jönni a KÉTség még az életünkben, annak ellenére, hogy egyeseknek ez a dolog könnyű és a kisujjukból kirázzák(legalábbis ezt mondják).
A Földünkön csak nagyon kevéske Ember van, aki tudatosan él.
Divat lett ez az önismeret...divat lett tudatossá válni...ami persze nem is lenne baj, ha tényleg morális változásaink gyümölcseként nem szégyellnénk kifejezni a szeretetünket a "másik"Ember iránt.
Ezen írásommal nem tagadom a létjogosultságát semminek, csak talán felnyithatom egy-két Ember szemét arra, hogy a beavatás nem leányálom:)...és ami a legfontosabb...nem elég csak hinni...nem elég csak arra gondolni, hogy megváltozom...nem elég azt érezni, hogy egy vagyok mindennel...és minden most ebben a pillanatban csak a fejemben játszódik le és részese vagyok én is ennek a helyzetnek a megteremtésében...ennél sokkal több mindenről tudnunk kell...sokkal nagyobb türelemre van szükségünk...de igazán erről nem esik szó...miért is?...mert az nem lenne annyira divatos...és nem lenne annyi rajongó sem.
Persze a kezdeti sikerek, örömök, eufóriák jönni fognak eme ismeretek nélkül is...de hosszabb távon igazán nem sokat segít...az ideális alázat, morális változások, szellemi ismeret(obejektív) nélkül semmi sem lesz stabil bennünk.



Sok szeretettel:
Tibor

2011. november 30., szerda

Krisztus Nap



"Isteni Fény,
Krisztus-Nap,
Melegítsd
Szívünket,
Világosítsd meg elménket"




"Göttliches Licht,
Christus-Sonne,
Erwärme
Unsere Herzen,
Erleuchte
Unsere Häupter"


"Luz Divina
Cristo-Sol
da calor
a nuestros corazones;
ilumina
nuestras frentes;"


"Light divine,
Sun of Christ,
Warm
Our hearts,
Enlighten
our heads"


"Dumnezeiască lumină,
Christos-Soare,
Să încălzească
Inimile noastre;
Să lumineze
Capetele noastre"

"Lumière divine,
Christ-Soleil,
Réchauffe
Nos coeurs ;
Illumine
Nos têtes "

"Luce divina, Cristo - Sole,
riscalda i nostri cuori;
illumina i nostri capi"

"Ó Luz Divina,
Ó Sol de Cristo
Aquece
Os nossos corações,
Ilumina
O nosso pensar"




2011. november 27., vasárnap

Advent első vasárnapja



Advent a belső megpróbáltatások ideje(ünnepe).
Nem véletlenül gyújtjuk ilyenkor a gyertyákat, mert bizony nagy a sötétség ilyentájt a lelkünkben.
Szeptember 29-étől (Mi-ha-el ünnepétől) Karácsonyig a legsötétebb időszakon megyünk keresztül, amikor nagy szükségünk lesz a tudatosságunkra.

A kék angyal vigyázzon rád Advent első hetében, óvjon és segítsen abban,
hogy az IGAZSÁGOSSÁG (első erény) fénye megvilágítsa a lelkedet.
Így egyre jobban ráláthatsz az önámításaidra és szabadabban, tudatosabban  élheted az életed további részét. Tudatosíthatod, hogy mit vállaltál be ezen inkarnációdban, amit esetleg eddig tagadtál.
Ezért ez az ünnep nagyon fontos része az életünknek, ha igazán méltóan éljük meg, akkor hatalmas lelki kincset kapunk, amitől sokkal erősebbek leszünk, mint azelőtt.
Soha ne feledd, hogy a karma ( a karmánk, legyen az bármilyen is) mindig IGAZSÁGOS.
Ezt üzeni számunkra Advent első hete. Amikor meggyújtod az első gyertyát gondolj erre.

Az első héten a kék gyertyát gyújtjuk meg.
A második héten a pirosat,
a harmadik héten a fehéret,
és a negyedik héten a lilát. 
Minden hét egy másik erénnyel kapcsolatos.
Persze ha nincsenek ilyen színű gyertyáid, akkor az sem baj. A lényeg az, hogy lélekben átéljük az erényeket.





Nagy szüksége van most az emberiségnek ezen szellemi ismeretekre ebben a szellemtelen világban.



Szeretettel:
Tibor

2011. november 25., péntek

morális felelősségérzet

Morális felelősségérzet nélkül egy helyben toporgunk...sőt, még mélyebbre süllyedhetünk. Szükségünk van a Szellemi éberségre ahhoz, hogy érdemi változások történjenek az életünkben.
Csak a fizikális dolgokat vizsgálgatva nem oldhatjuk meg a problémánkat(problémákat). Néha talán úgy tűnik, hogy sikerült valamit megoldani, de idővel kiderül, hogy ezek a megoldások nem megoldások. Sajnos hiába derül ki, hogy az a megoldás nem megoldás, idővel újra beleesünk ugyanazon gödörbe és ujjal mutogatunk felelősökért, hogy megint mások miatt jutottunk bajba. Panaszkodunk egy sort és nem tanulva semmiből megírunk egy könyvet arról, hogy miért is nem működik az élete másoknak és szervezünk egy csodákat ígérő szuper tanfolyamot, ahol egyből meggyógyul az is, akinek romokban az egészsége.

http://exuziaizidor.blogspot.com/2009/08/instant-karmaoldas.html

2011. november 22., kedd

a kék Angyal


Advent első hetének Angyala...az igazságosság Angyala eljött hozzánk. Érezd jelenlétét, segít abban, hogy egyre őszintébb legyél, hogy egyre jobban megérezd azt, hogy a karma mindig igazságos.Advent első vasárnapja (idén 2011) november 27.-ére esik.



2011. november 20., vasárnap

valahol a szívünk mélyén...ott legbelül...



Valahol a szívünk mélyén, ott legbelül mindenkiben él a segítőkészség, az önzetlenség. 

Sajnos sok olyan korlátunk van, ami úgy érezteti velünk, hogy szégyellnivaló az, hogy szeretettel nyilvánulunk meg, sokunk sztereotípiája az, hogy ez gyengeség. 
Mindig erősnek és határozottnak  kell, hogy lásson a nagyérdemű, ez a társadalmilag elfogadott viselkedésminta manapság. 
Ahhoz, hogy egészségesebbé váljunk egy idő után fel kell ismernünk azt, hogy a szeretet az egyedüli gyógyító. 
Minden megkülönböztetés viszont betegség teremtő. 
De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy milyen nagy ereje van a gyűlöletnek, a másik okolásának. 
Az egyensúlyra csak a szélsőségeink ismeretében találhatunk rá. Meg kell tanulnunk, hogy az egyensúly állapota a SZERETET. 
A szeretet a mások tisztelete, de előtte az önmagunk tiszteletével kell kezdenünk. 
Amikor már minden "csökevényünkkel "tudni fogjuk szeretni magunkat, amikor már nem számít az, hogy kövérek vagyunk-e vagy túl vékonyak...akkor fogjuk megérezni, hogy tényleg FONTOSAK vagyunk!...fontosak és nem számít, hogy mit mondanak rólunk, mert MAGabiztosakká váltunk. 

Egy MAGabiztos Ember tud csak a másikon igazán segíteni(persze mindenki tud a MAGa módján segíteni, de a legideálisabban akkor, ha már önMAGában biztos. 

Tibor

2011. november 16., szerda

2011 11 16 ( 9 réteg megváltása) Golgota



(vegyes technika)



2011 11 16 (vegyes)

Amíg tudatlanul élünk, addig minden eseményt csak rajtunk kívülinek tekintünk.
Minél tudatosabban élünk, annál tisztábban érezzük, hogy nincs olyan külső esemény, amihez ne lenne közünk, amivel ne lenne kapcsolatunk.
Fény nélkül nem látunk...a fizikális szemünknek szüksége van az ideális fényre, hogy élesen lásson. Lelki szemeinknek is ideális fényre van szüksége, hogy felismerje a fals információkat.
Minden Szellemben kezdődik el. Ezért is minden földi esemény csak a szelleminek a kikristályosodása.
A szellemi történelem létezik...nincs állandóság "ott fent" sem, mint, ahogy "itt lent "sem.
Ennek a "fenti" történésnek a fizikális leképzése a Golgotai esemény.
A megváltás ereje, FÉNYE nem üres frázis...minden tudatos változás csakis ezen FONTOS esemény miatt lehetséges. Érdemes ezen a mondaton elgondolkodni és elidőzni egy kicsit rajta .Minél több tudatosság van az életünkben, annál nagyobb lesz az összhang a testi- lelki-szellemi testeink között...ez az egyensúly egészségessé tesz bennünket. Minél jobb a viszonyunk MAGunkkal, annál rendezettebb lesz a körülöttünk lévő világ...EHHEZ NAGYON SOK TÜRELEM KELL!

2011. november 11., péntek

2011. november 1., kedd

felelősségérzet ( a pofon jogos)

A Valódi Tudás nem diadallá, hanem felelősségérzetté válik az önmagát egyre jobban megismerő Emberben.
A lélektelen munka viszont a szellemi gőggel átitatott tudáshoz vezet, amit általában minden önmagát kereső ember megél...ez a szélsőség fontos része az utunknak.
A karmatudatunk feléledése elkerülhetetlen ahhoz, hogy el tudjuk fogadni a körülöttünk történő eseményeket, még akkor is, ha az elviselhetetlen és úgy tűnik, hogy rajtunk kívül álló ok miatt van jelen az életünkben.

A pofon jogos, még akkor is, ha nem úgy tűnik...semmi sem történik véletlenül.


http://www.youtube.com/watch?v=xBqa-dNToqk



A karmatudatunkkal kifejlesztünk egy olyan igazságérzetet, ami erősebbé teszi a lelkünket.
Ezt az erényt(igazságosság) Advent első hetében fejleszthetjük ki.

Advent nemsokára itt van, nem árt, ha egy kicsit mélyebben megérezzük ennek az ünnepnek a lényegét.


Advent a belső megpróbáltatások ideje, mivel a legnagyobb szellemi sötétségben vagyunk ezen időszakban...talán az sem árt, ha tudjuk, hogy miért is gyújtunk ilyenkor gyertyát.

http://exuziaizidor.blogspot.com/2010/11/belso-megprobaltatasok-ideje-advent.html

2011. október 23., vasárnap

valamikor

Valamikor az Ember a bűneit még megbánta, a lelkiismeret kínzó gyötrelmeiben alázatot gyakorolva változni szándékozott...a méltó büntetését, amivel azonosult elfogadta.
A ma embere megmagyarázza, ideologizálja az általa elkövetett rosszat...a belső hangot elfojtva keres egérutat...a vészharang kongása megszokottá válik benne és üres tekintettel "éli" az életét, miközben meg van győződve róla, hogy sebezhetetlen.
ui:...persze a ma embere között is vannak kivételek:)

2011. október 18., kedd

süss fel Nap

Krisztus fénye ragyogja be a Lelkedet és a Szívedet!

A sötétséget váltsa fel a Fény az Emberek Lelkében és Szívében!

Süssön fel a Nap és éltessen bennünket, hogy felfedezzük értékeinket és ne hasonlítgassuk máshoz magunkat...hiszen mindannyian egyek vagyunk ott legbelül és Istennek egy teljesen egyéni aspektusaiként jöttünk erre a világra.





A szétválasztottság illúziója még nagyon sok emberben hoz bút és bánatot...esetleg haragot, ami a háborúkhoz vezetett.

Bármilyen propaganda, ami a szétválasztottságot erősíti az nem szolgálja az Emberiséget.
Még akkor sem, ha az ideiglenesen igaznak tűnik.

Az egész emberiség egy Nagy Család.

Ez a Nagy Család csak akkor fog élettel és szeretettel egységet alkotni, ha a kis családok összetartanak( nem a különbséget erősítve).

Persze ehhez egyénenként kell nagy tisztítást végeznünk magunkban és akinek már jobban megy, annak ildomos a példát mutatnia.
Soha nem lehet elvárni egy önmagát egyáltalán nem ismerő embertől azt, hogy változzon meg egyik pillanatról a másikra.
Nem is fog, mert nem is tud...addig, amíg csak az ujjunkkal mutogatunk rá és azt állítjuk, hogy ő milyen semmirekellő és mi meg már milyen sokat változtunk.

Ez a mentalitás az, ami miatt itt tartunk, ahol tartunk.

Minden a Szellemben kezdődik el és minden csak akkor fog változni, ha mi elkezdjük rendezni belül magunkat és színt vallunk magunk előtt.

Ha ez nincs meg, akkor nem várhatunk el semmit, mert még magunk sem látjuk a fától az erdőt.

Ezért is fontos, hogy süssön fel a Nap a Lelkünkben, a Szívünkben.

Ez a fény, ez a Nap Krisztus.

Bármennyire is nehéz ezt elfogadni, bármennyire is visszatartanak az elfogadásától a régi beidegződéseink, ez nem változtat azon, hogy a Megváltás nélkül nincs ideális változás.

A Megváltás igazi értelme az, hogy mindent felül írhassunk, ami már nem szolgál minket.
Krisztus a Megváltás, a Megváltó.

Krisztus a szívedben él és éltet, ha felismered.

Ha nem ismered fel, akkor is ott van a lehetőséged, hogy néha-néha bevillanjon valami abból, hogy mit is jelent az, hogy "szeresd felebarátodat, mint önmagadat!".

"Nem én, hanem Krisztus énbennem!"


gyönyörű

2011. október 12., szerda

milyen sokan vannak a kút körül, de a kútban semmi nincs

Álldogálunk és nézegetünk a kútba...megvitatjuk nagy okosan, hogy hogyan is éljen a másik, hogyan is kellene cselekednie, miközben magunkat egyáltalán nem ismerjük. Ezek az instant dolgok nagyon mennek manapság, a gerendát nem látjuk meg a saját szemünkben, csak a szálkát a másik szemében, amiről azt állítjuk, hogy az volt az oka annak, hogy elbuktunk és az életünk vakvágányra jutott.
Nem egyszerű ez az önvizsgálat. Egyáltalán nem az. Ezért is van az, hogy hamar feladjuk és megismétlődnek ugyanazon események, ugyanazon hibák, amiktől már a falra mászunk...ilyenkor újra ujjal mutogatunk és megyünk a többiekkel a kútba nézni, amiben semmi n(s)incs. Ettől a mámortól azt hisszük, hogy kaptunk valamit, mert úgy tűnik...hirtelen erősnek érezzük magunkat, ami persze csak önámítás, mert amikor jön egy apró akadály akkor egyből kétségbe esünk. A legnagyobb tanító a félelem, a fájdalom. Persze ezt nem szereti senki, miért is szeretnénk, ami a komfort érzetünket rontja? De igazán nincs más lehetősége az emberiségnek mert amikor minden rendben van, akkor elfelejti azt, hogy ő egy teremtett valaki, elfelejti és az egóját az egekig emelve veri a mellkasát, hogy ő sérthetetlen és az egészségén nem eshet csorba. Ilyenkor jön a fájdalom és a félelem tanítómester(persze ez is a sorsfeladattól és a karmánktól is függ). Ez az igazi beavatás, amit nem adnak ingyen, mert itt minden mm-ért meg kell küzdenünk, egyre tudatosabbá válva. Ha ez nem történik meg, akkor a testünkön megjelennek a figyelmeztető jelek(vagy a környezetünkben) egyre kényszerítőbben. 
 "Minden ember kötelessége, hogy megértse a lélek útját; megértse, hogy honnan és hová." Rudolf Steiner

2011. október 9., vasárnap

élelmiszer

Az Ember mindig is a természettel együtt és a természetben fejlődött.
A természet és az Ember nagyon szoros kapcsolatban áll egymással.
A természetet alakító, formáló, képző erő az embert is ugyanúgy formálja, képezi.
Sajnos egyre kevesebbszer vagyunk a természetben és egyre kevesebb természetes élelmiszert eszünk, amit átdolgozott a Nap ereje, fénye.
Az Emberiség abban a nagy tévedésben él, hogy a mesterséges ételekből életet tud nyerni.
Abban a tévedésben is él, hogy úgy képzeli, hogy amit megeszünk, annak az anyagait beépíti a szervezetébe. Igazán soha nem ez történik, hanem az, hogy azon alakító, formáló és képző erőket veszi magához( az étel(anyag) legyőzése által), amiből később az anyagot(a saját testét ) felépíti.
Ez teljesen ellentétes azzal, ami manapság köztudott.
A saját élettevékenységünkhöz így nyerünk erőt...olyan erőt, ami abban a táplálékban van, amit megeszünk, amit áthatott, formált, képzett a Nap ereje, a hő...fény...víz...levegő.
Az Ember nem egy mechanikus gépezet, amibe élettelen alkatrészeket rakhatunk kényünkre kedvünkre és attól majd helyre áll.
Ez a materializmus nagy tévedése.
Az Ember ettől sokkal több. Az Ember legegyszerűbben test, lélek, szellem.
De inkább úgy fogalmaznék, hogy az EMBER eleven Test, ÉRZŐ Lélek, és a változással( FÖLD FEJLŐDÉSÉVEL, ÁTSZELLEMESEDÉSÉVEL) együtt haladó(megismerésre hajlamos) Szellem.

2011. október 3., hétfő

önzőség

Ha azért adok, mert elvárom, hogy kapjak érte valamit, akkor még nagyon sok szenvedés fog érni, hogy rádöbbenjek arra, hogy a helyeset és jót önmagáért kell cselekednem.
Persze a FÉLelem ezt rögtön elhessegeti, mert szerinte ha nem várom el, hogy kapjak valamit azért, amit adtam, akkor nem biztosítom be magam és minden féle bugyutasággal hiteget majd...ezt teszi jó ideje és nem engedi meg azt, hogy egyszerűen elhiggyük, hogy önmagunkká válva(amikor egyre jobban önmagunkká válunk) akkor a körülöttünk lévő dolgok is hozzánk idomulnak.
Ha félünk, akkor minden azt fogja mutatni...úgy rendeződik a környezetünk ami beigazolja, hogy önzőnek kell lennünk, mert mindenki önző körülöttünk...huh...talán érthető...:)

A rengeteg tévedésünk, csalódásunk, szenvedésünk és erőszakosságunk egyszer rádöbbent arra, hogy egy" kicsit" eltévedtünk.

2011. október 1., szombat

szeptember 29 Mihály Arche ünnepe



Soha nem árt tudatosítani Mihály Arche fontosságát, aki nem más, mint a korunk vezető Szelleme, akit úgy neveznek, hogy Korszellem.

Mihály nélkül soha nem tudnánk eljutni  Krisztushoz, mivel Mihály az az Arkangyal, aki jelenleg Arche rangban(egyel magasabb rang, mint az arkangyali)van és ezáltal Ő a Föld ideiglenes régense (jelenleg, de ez mindig változik) és a Krisztusi út védelmezője, felszabadítója.
Minden próbálkozás ami őt kihagyja csak tévútra vezet és falsabbnál falsabb információkhoz juthatunk.
Ennek belátása a korunk Emberének a legfontosabb feladata, mert ez által érezheti meg Krisztus MÁSODIK eljövetelét az éteri minőségében az ÉTERtestében (nem a fizikális testében).

Ez nagyon fontos dolog, mert sokan úgy vélik, hogy a második eljövetel is FIZIKÁLIS testben fog megtörténni.
Pedig egyszer már jelen volt Krisztus fizikális testben, másodszorra már éteri testben JÖTT EL.

Már eljött?
Igen!

Eljött.
Mindenkiben ott van a lehetőség, hogy ezt megértse és ez által tudatosabbá válva meg is érezhesse a megváltás erejét, ami a legnagyobb nehézségek idején is segítségünkre van...mert a megváltás ereje határtalan.


A korunk legnagyobb csapdája az, hogy fizikális testben várják Krisztust és a Földünk javulását, megváltozását is fizikális minőségben várják és nem akarjuk tudomásul venni a DEVOLÚCIÓT, a hanyatlást, ahogy egy Ember életében is eljön az az idő, amikortól már nem ugyanannyi, vagy több sejtje születik, mint, ami elhal.
Ahogy az Ember életében is van egy ilyen fél idő, úgy a Földünk életében is van...EVOLÚCIÓ-DEVOLÚCIÓ...ez a REND.



Amíg ezen nem változtatunk, addig az anyag rabságában élve nem tudunk önmagunk és ez által a megoldásunk felé menni.


"A létbe helyezem magam
rendíthetetlenül.
Az élet ösvényén bizalommal lépkedek.

Egész élő lényemmel a szeretet ápolom.
Mindenbe reményt helyezek, amit csak csinálok,
Bizalmat ültetek gondolkodásomba,
Így élem az életemet, célomhoz ez vezet. "


  (Rudolf Steiner)



NEM ÉN, HANEM KRISZTUS ÉNBENNEM!


2011. szeptember 25., vasárnap

élj!



Minden olyan pillanat, amikor érdeklődéssel fordulunk a környezetünk felé... a természetben meglátjuk az "apróságokat"...akkor kezdjük felébreszteni a lelkünket.

Ez a folyamat idővel magabiztosabbá tesz és egyre jobban beláttatja azt, hogy minden denaturált dolog csak az anyagba húz és oda köt.

Manapság a természettől ( természetességtől) távol álló dolgokat úgy tüntetik fel, mint természetest.
Azt állítják, hogy ezektől az életellenes dolgoktól életet nyerünk.
Sajnos ennek nagyon sokan bedőlnek és nem veszik észre, hogy egyre fogy az energiájuk.
Ezért is idegesebbek lesznek és valami pótlékot keresnek.
Ez a pótlék megint valami túlzott szélsőség lesz(általában).
Rabbá válunk így(tisztelet a kivételnek).
A lelkünk nem él, nincs kapcsolatunk a szellemi dolgokkal, vagy, ha van is valami, az is egészségromboló, mert fals információkkal van teli.

Egy érdektelen ember nem várhat semmi jót a következő inkarnációjában. Egy érdektelenséggel leélt élet a következő megtestesülésben szervi problémákat okozhat.
Ez nem ijesztgetés, ez tény.
Aki szívproblémával születik, az az előző életében egyáltalán nem érdeklődött a környezete iránt, nem találta fontosnak azt, hogy rácsodálkozzon a természet szépségeire...stb.
Tudom ez egy kicsit furcsán(egyeseknek nagyon furcsán) hangozhat, de így van.

"A makkegészséges Emberek, akik nem betegszenek meg, és mindig a legjobb egészségnek örvendnek, azoknál általában olyan régebbi földi életekre kell tekintenünk, ahol a legmélyebben érdeklődtek környezetük minden jelensége iránt, mindent megnéztek, mindent megismertek."...ez az idézet Rudolf Steinertől való.

A földön a szemünkre van szükségünk, hogy lássunk...viszont ha a fizikális szemünkkel nem nézünk érdeklődéssel, minden dolgon átsiklik a tekintetünk, akkor a lelki vakságban élünk.
Felületesen élünk.
Persze azokon a dolgokon megáll a tekintetünk, aminek szinte semmi köze nincs a természetességhez, vagy ha van is akkor szélsőségesen, fanatikusan rajongunk érte.
A szélsőségeink is fontosak, mert így ismerjük meg igazán magunkat, csak az a baj, ha túl sokáig maradunk meg valamelyikben...ez mindenképpen betegséghez fog vezetni. Ez a lélek nyelve, a lélek üzenete, hogy változtassunk.
Ha nem változtatunk, akkor idővel még "hangosabban" fog szólni hozzánk a lelkünk betegség formájában.
Van, aki észreveszi, van, aki nem.

Aki észreveszi, az belátja, hogy közelednünk ildomos a természetes dolgok felé.
A természet, a természetesség gyógyít.

Meg kell tanulnunk egyedül lenni a természetben.
Meg kell tanulnunk azt, hogy csak akkor leszünk igazán a helyzetünkhöz képest a legideálisabban egészségesek, ha elkezdünk érdeklődni a környezetünk iránt...ha már nem félünk önmagunkban, önmagunkkal lenni.

A média(tisztelet a kevés kivételnek) mindig azt sugallja, hogy kell nekünk valami, hogy jobban legyünk. ha majd azt a valamit megvesszük és a birtokunkban lesz, akkor elérjük a Kánaánt.

Ezt hitegeti már nagyon rég óta, még sem látják be sokan, hogy mindig újabb és újabb kívánságaink vannak. Az elégedetlenségünk felőröl bennünket.

Itt az ideje, hogy ezt észrevegyük, mert az emberiség beleragad az anyagba úgy, hogy a szellemiség nem tudja áthatni...nem tudja élővé, éterivé változtatni.

Azt hisszük, hogy élünk, miközben folyamatosan halunk.
Egyre gyorsabban öregszünk és egyre több betegség üti fel a fejét.
Panaszkodásokból van bőséggel, tudatosságból alig.

Mindenkinek a maga kezében lehetne a sorsa, ha ezt belátná és önmagához képest a legideálisabban lehetne egészséges.

A szellemi dolgok befogadása nagyon fontos. Fontos, hogy belássuk, az egészség csak a Test-Lélek- Szellem ideális kapcsolatából eredhet.
Nem idejét múlt dolog imádkozni.

Sőt!...a legfontosabb dolog, amit az Ember megtehet önmagáért.
Minden Szellemben kezdődik el...az imádkozás pedig szellemi dolog.
Nem csak kenyéren él az ember...ugye?

Persze a fizikális ÉLelmiszer is fontos...a kaja meg maradjon meg azoknak, akik nem szeretnének élni...akiknek lényegtelen, hogy mit visznek be a szervezetükbe.


Ébresztő... keljünk föl és töröljük ki a csipát a szemünkből...nézzünk szét...a természet csodálatos...most én is kimegyek a Mátrába és észreveszem azt, amit a sok csipa eltakart eddig a szemem elől...hidd el egyáltalán nem unalmas...talán nincs annyira sok szélsőséges impulzus, mint, amit a média megszoktatott a szemünkkel, de idővel rááll a szemünk és felfedezi a csodát:).

Ezt kívánom Neked is...élj!

Az ÉLET SZÉP!

T.

2011. szeptember 18., vasárnap

ajándék 2

Ajándékot kaptam.
Csodálatos ajándékot.
Méltó módon megbecsülöm.
43 éves lettem és most érezhettem meg azt, amire mindig vártam.

2011. szeptember 16., péntek

szellem és a forma

" A dolgok lényege nem a forma, hanem a szelleme. De ahogyan a forma a szellem nélkül semmis, úgy a szellem is tehetetlen lenne, ha nem teremtene magának formát." Rudolf Steiner

...csak így tud kiteljesedni a szellem...a szellem forma nélkül tehetetlen...a forma szellem nélkül pedig értelmetlen.

Ezen sorokat, ha mélységében átlátjuk, akkor sok mindent megérthetünk a világunkból.

Rájövünk arra, hogy mennyire értelmetlen az okokat a fizikális dolgokban keresnünk.
Minden egyes gondolatunkkal vagy az egészségünket támogatjuk, vagy éppen az ellenkezőjét.

Ha nem félünk változni, akkor az élet a karjaiba vesz és segít.
Ez nem jelenti azt, hogy a nehézségek megszűnnek, de az bizonyossággal jelenti, hogy sokkal erősebbek leszünk és a probléma már nem lesz akkora, mint amikor féltünk változni.

A szellem valóságának tudatosítása korunk egyik legnagyobb feladata.

Sajnos manapság sokan furcsa szemmel néznek azokra, akik hisznek a szellem valóságában és prioritásában.
Az anyagias szemléletmód annak ellenére, hogy sok mindennel kecsegtet, nem visz jó irányba. Pillanatnyi örömei csak ámítják az embert.
A történelem azt igazolja, hogy aki a fizikális dolgokig korlátozza a látásmódját, az egy idő után belefásul az életébe.
Ennek ellenére mégsem akarnak tanulni belőle az emberek.

A FORMA rabjaivá válnak.

Számomra is fontos a FORMA, de nem az elsődleges.

Én úgy vélem, hogy aki megérti azt, hogy a szellem a dolgok lényege és nem a forma, annak egy idő után megadatik az ajándék is.

Hogy milyen formában?...:)...egy biztos...nagyon jó érzés lesz szembesülni vele!

Az élet szép!

Minden renben-Rendben minden!...még akkor is, ha nem tetszik az, amit látok, látunk.

2011. szeptember 14., szerda

áttörés



Az élet szép.
Persze vannak olyan pillanatok, amikor azt érezzük, hogy nincs remény.
Azt érezzük, hogy teljesen magunkra maradtunk és semmi esélyünk arra, hogy egy csepp értéket felfedezzünk magunkban.
Ilyenkor elanyátlanodunk és a fekete felhők a fejünk fölött még jobban megerősítik ezt...ilyenkor az imáinkban sem bízunk, pedig jól tudjuk, hogy mindig meghallgattatnak.

De az a fekete felhő mindent eltakar.

Leárnyékolja a fényt.
Azt akarja velünk elhitetni, hogy önmagunkban kevesek vagyunk ahhoz, hogy a lelkünk megbékéljen.

Bármennyire is így érzünk akkor sem szabad feladnunk.
Az az ima, amiben még mi sem hiszünk...az segít először.

Ez az ima a katalizátora a későbbi fellélegzésünknek.
Erősnek kell lennünk és szüntelenül kell imádkoznunk, amíg azt nem érezzük, hogy az első reménysugár át nem tör a fekete felhőkön.

Ez lesz az első bizonyos kapaszkodónk.
De ezért meg kell küzdenünk.

Ezek a mi beavatásaink. Az igazi beavatásaink.

senki sem adhatja oda a saját beavatásunkat pénzért.
Senki sem avathat be abba minket, amin mi magunk kell, hogy végig menjünk.

A korunk instant beavatásai pedig azt akarják sugallni, hogy bizony simán beavatódunk egy meghatározott összegért...persze ez az egónak kellemes és jó.

Csak akkor van a baj, amikor egy olyan élethelyzetbe kerülünk, amiben ez az egész hazugság nem tud segíteni.
Ilyenkor jön a nagy csalódás és a felismerés.

A BEAVATÁSAINK nem egyszerűek.
Ezért is senki ne várja el, hogy könnyű lesz.
Önmagunk felé menni néha egyszerű, de vannak determinált dolgok(beavatások), amik nagyon nehezek, amin saját erőnkből kell átesnünk.

Az élet szép.

Egyre szebb, minél tisztábban látjuk az életünket, minél tisztábban rálátunk arra, hogy eddig sem történt semmi sem véletlenül.

Ha ezt már el tudjuk fogadni, akkor a lelkünk is békésebb lesz.

A fekete felhők fölött mindig ott van a Nap...a fény...a remény sugár.

elmúlás



Tegnap délután Kimentünk a temetőbe Édesapámmal és Balázzsal.
A Nagymamámnak volt a névnapja és virágot vittünk, hogy megemlékezzünk Róla.
Én ugyan nem ismertem, de jó érzés volt rá gondolni.

Ahogy sétáltunk a sír felé én leghátul mentem. Láttam Édesapám törékeny alakját, és a Fiam erős testalkatát.
Pedig Apám is milyen erős Ember volt.
Emlékszem milyen biztonságot adott nekem.

Megszületünk és megöregszünk.
Talán most én adom azt a biztonságérzetet a Fiamnak, mint amilyet én éreztem hajdanán Apámtól.

Tegnap egy kicsit szomorú voltam, egy kicsit nehéz volt elfogadni az elmúlást.

2011. szeptember 9., péntek

egyszer

Egyszer megértjük az érthetetlent, ilyenkor rájövünk, hogy mindig is értettünk mindent, csak belebonyolódtunk az anyagba...ami ólomsúlyként nyomva a vállunkat elhitette velünk, hogy tehetetlenek vagyunk.

2011. szeptember 6., kedd

létezik

Csoda?...létezik. Megérdemelt jutalom?...létezik!...hogy mikor?...egy biztos, hogy egyszer mindenki megtapasztalja...Türelem?...az nem sokunkban van...de türelem nélkül nincs jutalom....türelem nélkül nincs csoda....a létra bennünk...a megoldás bennünk.

2011. augusztus 26., péntek

kényszer

Karma.
Kényszer?...néha fogalmazhatunk így is.

Vannak helyzetek, amikor a józan ész már lezárna valamit, de valami ott legbelül kényszerít arra, hogy menjünk még tovább, nem zárhatjuk le a dolgot.

Ez a kényszerítő erő nagyon erős. Erősen tart ahhoz a megállapodáshoz, amit be kell teljesítenünk.

Sokszor feltettem az utóbbi időben magamnak azt a kérdést, hogy mit keresek én ott, ahol éppen vagyok.
Miért van az, hogy inkább otthon lennék, de még mindig valami oda vezérelt?

Amíg ez a kényszerítő erő jelen van, addig az elrendelt dolgokat teljesítjük.

Érdekes érzés az, amikor egyszer csak megszűnik ezen erő.

Legyen meg Uram a Te akaratod...mindig is mondtam, ezzel kifejezve azt, hogy nem megyek ellene annak, amivel szembesülnöm kell.

Minél tisztábban értjük ezen mondatot annál könnyebb lesz minden.

A legrosszabb az, amikor az elénk táruló dolgokat tagadjuk.
Ilyenkor szembe helyezkedünk az isteni akarattal, az isteni elrendezéssel.

Ilyenkor egyre több problémát is magunkra veszünk, egyre több dolgot fogunk nehezebbnek érezni.

De egyszer eljön az a pillanat is, amikor ez a kényszerítő erő megszűnik...egyik pillanatról a másikra azt érezzük, hogy ha akarunk megyünk, ha nem akarunk nem megyünk.

Ilyenkor a szakrális szerződéseink beteljesednek...ilyenkor fellélegzünk és a vállunkról letesszük az ólom súlyokat.


ez az ÉLET

Elengedés, elfogadás, elengedés, elfogadás, elengedés, elfogadás...ez az ÉLET.

2011. augusztus 23., kedd

egyszerűségünk

Az extremitások bűvkörében mindig újabb kielégülést keresve keressük önmagunkat, miközben észre sem vesszük, hogy az egyszerűségünkben lelhetjük meg azt.

Mindig valami izgalmasabbra vágyunk...nem véletlen, hogy belefásulunk, mert egyszer már eljutunk oda, hogy nem lesz izgalmasabb.

Viszont a követelés meg lesz...követel a testünk, követel a lelkünk.


ébredezéseink

http://www.youtube.com/watch?v=GB8IxvNEv7k&feature=related

Ébredés...kezdődik...mi kezdődik?

Mi vár rám?

Már nem félek a jövőtől.

Tényleg semmi sem kerülhet az utamba, csak az, amivel szembesülnöm kell.
Ezt a legnehezebb felfogni, megérteni, az életünk szerves részévé tenni.

Mindenki ugyanazt keresi...mégsem látjuk be azt, hogy van minden Emberben közös, inkább azt erősítjük, ami a különbség.

Egyszer átjut mindenki azon a ponton, amikor már az egóját észrevéve felülírhatja önző, másokat semmibe vevő érzéseit, gondolatait, cselekedeteit.

Annyira jó érzés, amikor ez a fény felébred bennünk, amikor megláthatjuk másban is, hogy egyre tudatosabbá válik.

Nincs lehetetlen...csak olyan ember, aki elkényelmesedett és a változásban csapdát vél látni.

Persze nem egyszerűek ezek a változások, nem egyszerű észrevenni, hogy mikor van itt a legideálisabb ideje.
Ezért is sokan megvárjuk a testi tüneteket, amik már ordítva figyelmeztetnek, hogy térjünk már észhez, legyünk önmagunk.

Nem a túlzott megfelelés az, ami előrevisz, csak a megfelelésnek egy ideális aránya...nem szabad, hogy egy Ember rabjává váljunk, hogy Ő legyen a megoldásunk.
Hányszor, de hányszor kell még ugyanazokat a köröket lerónunk?

Mikor ébredünk fel végre?

Reggel van, a Gyermekeim még alszanak.
Most újra valami tudatosság ébredt bennem, valami megfoghatatlanul megfogható. Szeretem ezt az állapotot, mert ez az jelzi, hogy újra valamin átestem, amiből már kifelé megyek(vagy befelé, önmagam felé).

A mosógép zaja a háttérben most ráébreszt, hogy térjek vissza a földre.

Elég hangosan követeli a figyelmemet.

Szeretnék ma kimenni még a természetbe, újra észrevenni azokat a dolgokat, amik a szememnek kedvesek lesznek...viszont, ha nem figyelek kellő módon, akkor beleolvadnak a környezetbe.

Annyi csoda van az erdőben, a mezőkön.

Annyi szépség simogathatja meg a lelkünket, ha hagyjuk.

Felébredünk egy mesterséges környezetben, amiről azt mondták nekünk, hogy komfortos és ez a világ a modern Ember privilégiuma.
Milyen ajándék ez?

Egyre jobban rádöbbenek, hogy ez csak egy nagy ámítás...ámítjuk magunkat a mesterséges élelmiszereinkkel, a mesterséges italainkkal, vitaminjainkkal...a szélsőséges ízek rabjai vagyunk, a természetest már az ízlelőbimbóink unalmasnak vélik.

Ébredezek.

Persze ezután az is lehet, ahogy újra dagonyázok a fölösleges dolgaimban, a mocskaimban...de ezek szükségesek, hogy újra felébredjek.

Minden napunk arról kellene, hogy szóljon, hogy egyre tudatosabban lássuk magunkat és a világunkat.