2017. augusztus 20., vasárnap

életerőnk hiánya















































Az egész világ egy dologra épül mostanában, ami persze nem jelenti azt, hogy ennek mindenki életében kötelező érvénnyel meg kell valósulnia.
A függésben tartás a legeredményesebb módszer arra, hogy az emberek lelkét birtokba vegyék és állandó félelemmel nyomasszák, nehogy véletlenül is önmagára ébredhessen.
A tanulópénzeinket persze be kell fizetnünk, de az nem mindegy, mennyit fizetünk.
Van egy határ, amikortól már a testi tüneteink olyannyira lebénítanak már, hogy az életerőnk hiánya reményvesztetté tehet.
Jó esetben nem várjuk meg ezt, nem engedjük, hogy idáig fajuljanak a dolgok, ahol már a rálátás az életünkre és a nyomorító technikákra már nem lesz meg.
A legnagyobb baj ott kezdődik, amikor ezeket a szándékos, ellehetetlenítő módszereket nem is akarják felismerni, sőt, összeesküvés elméletnek titulálva bagatellizálják és aki ebben tudatossággal, megfontoltsággal hisz, meg is bélyegezik abnormálisként.
Jelenleg minden ébredést hatalmas erőfeszítés kísér, mert ehhez tényleg hatalmas erőre van szükség, hogy átlássunk a szitán.
De a fizikális szinten való ok keresés még nem elegendő a teljes nagy kép rálátásához, mert semmi sem a fizikális-ásványi szinten kezdődik, mert az ős ok teljesen anyagtalan "területen" él.
A lelkünk rabságban tartása a legideálisabb módszer arra, hogy meggyengítsék az embert, amitől ténylegesen elhalványulnak éber erői, amitől egységesen tudatlan sablonokká válnak. Az ember már megfeszítve van, már  igazán éreznie kellene a változtatás lehetőségét magában, de legfőképpen azt, hogy kezdje el a függéseit felszámolni.
Ezen gondolataimmal kívánok szép vasárnapot, tudatos, vidám napot az eső ellenére is.

szia