2017. december 6., szerda

--számvetés--


https://www.youtube.com/watch?v=ij2MXsGRHu4
Megérett. Megérett bennem valami.
Olyan valami ez, aminek hatalma egyre erősebben képviseli magát bennem, aminek eszenciája mindennél fontosabb.
Sokat beszéltem arról, hogy mennyire fontos a belső biztonság érzése, mennyire máshol van a biztonság, mint azt nagyon sokan  gondolják korunkban.
Addig amíg ezen külső forrásokra akarunk támaszkodni, amíg ezen dolgok adják meg bizonyosságunkat, addig nagyon távol állunk magunktól.
Advent idején minden ember alkalmat kap arra, hogy még mélyebben elmerüljön ezen lelki rejtelmekben, abban, hogy felfedezze blokkoló érzéseinek kényszerítő hatását, annak tudatos felismerésének révén eljusson egy oldódás szintre, ahol minden teljesen máshogy cseng le, mint ezidáig.

Ezen feladatainkat egy idő után teljesen természetesnek fogjuk venni, belénk ivódik és egy teljesen új kódrendszer szerint fogunk élni. Ezáltal értékrendbeli változásaink jó példával szolgálhatnak majd másoknak.
De csak az láthatja meg bennünk ezen változást, akinek van szeme erre, akiben már megszólalt valami mélységesen egyedi, ami arra ösztökéli, hogy ideje a változásnak , ideje életünk számvetésének.
Olcsó dizájnos szemfogókkal simán el lehet egy embert csábítani ezen önmunkától, ami jelenleg elég erősen jelen is van, ezért is nagyon nehéz ez az út.
A Mikulás dizájn is kb. ilyen, ami az Advent igazi eszenciájából lop el, ami pontosan olyan dolgokra összpontosít, ami könnyed, de igazán semmi lelki fejlődésünkre pozitívan ható jelentősége nincs.
Ezen mondatommal nem leszek divatos, de a lényegiségen nem változtat az, hogy az emberek mit szeretnének és mit nem.
Számtalan esetben voltam megalkuvó, mert úgy éreztem, hogy jobb az úgy, jobb azt képviselni, amit a lényegtelen.
Kimondottan jól meg is kaptam ezek után a méltó taslimat az élettől, aminek hatására egyre jobban megéreztem , hogy teljesen fölösleges a lényegtelenségben benne ragadni.
Advent méltóságát újra vissza kell hoznunk, újra méltó helyére kell raknunk, hogy minél több ember lelkét megérinthesse.
Jelenleg csak nagyon kevesen érzik a létfontosságát ennek az ünnepnek.
Egy gyertya gyújtásával minden héten lerendezik és tovább nem is gondolnak.
Tényleg ennyi lenne csak Advent?
Tényleg csak a ceremónikus része lenne  a lényeg?
Ha így marad, akkor az emberi lélek tényleg oly mértékben sötétedik el, aminek következménye az egész emberiséget fogja érinteni, aminek vészjósló közeledése egyre sürgetővé teszi azt a munkát, hogy kezdjünk el magunkba tekinteni.
A világ "egységesítése" nem egységesítés, hanem egy hatalmas bajnak a kezdete.
Még nincs itt az ideje ennek a minden kultúrának az elegyítésére, mert hatalmas lelki távolságok vannak népek között.
Az önmagukhoz való viszonya teljesen más, ezért van olyan népcsoport, akik tényleg inkább az ösztön és a túlélés hajtotta beidegződésekkel élve gázolnak át másokon és van olyan népcsoport, akiben a tudati lélek már egyre erősebben képviseli magát.
A keresztény Közép-Európa egy egyensúlytartó szerepet képviselt mindig, ennek megszűnés hatalmas káoszt hoz világunkra.
Mégsem akarják ezt megérteni, mert pont olyan emberek akarják Európa keresztényiségét lerombolni, akiben egy csepp jó viszony nincs magukkal, legfőképpen a szellemi háttérismereteik hiányában csak egósan hiszik, hogy így is rend maradhat Európában.
Aki megismeri önmagát, annak egyre tisztábban körvonalazódnak a világ dolgai. Megérti, hogy mi múlik azon, ha megmarad Közép-Európa szerepe.
A közép képviseli a szívet. a ritmikus rendszert, ami összekapcsolja a fejet a végtaggal. A gondolkodást az akarással, a cselekedettel.





Ha ez a közép hiányzik, akkor bizony káosz lesz.
Egy ember egészsége is ettől függ, holisztikusan szemlélve a világ egészsége is ettől függ.
Ezen gondolataimmal kívánok békés, nyugalmas estét neked. :)



Nincsenek megjegyzések: