2017. július 15., szombat

korunk






https://www.youtube.com/watch?v=mmxBoFzdqVI

Élettelenné töpörödött lelki életünket gazdag életnek hazudjuk.
Különböző manipulatív cselekedetekkel élhető szintre sminkeljük magunkat, miközben minden bajaink okát külső körülményeinkben hisszük.
Az egyre sötétülő anyagelvű kultúra tolvajként rabolja el lelkünk még megmaradt értékeit.
Bizonytalanságunk oka ez.
De elegendő egy apró lemondás, egy apró őszinte, tiszta szándék-jelenlét ahhoz, hogy beinduljon valami igazán gyógyító.
Ez az, amit jól a tudatunkba kell vésnünk, hogy mindig merjünk hinni, remélni abban, hogy a lehetőség bennünk van a feloldozáshoz.
Megváltó fény van bennünk, mert az igazi megváltás jogos tulajdonosai vagyunk Krisztus által már.
Felfogta ezt már az emberiség?
Felfogtuk-e azt, hogy nem kell már kővel dobálóznunk, mert  az az idő lejárt?
Megérett-e már a lelkünk az ősbizalomra, ami megengedi a jövőtől és a múlttól való félemeink felülírását?
Merünk-e lemondani valami olyan dologról, vagy élethelyzetről, amihez görcsösen ragaszkodunk?
Tudunk -e adni a szabadidőnkből másoknak gyógyító perceket?
Tudunk-e úgy adni valakinek,, hogy arról mást nem tájékoztatunk, a nyilvánosság igénye nélkül tudunk- e adakozni(akár a semminkből is)?
Fontos kérdések ezek ahhoz, hogy megértsük az embert, megértsük az igazi ember feladatait az önmegismerése útján.
"A Nap szívében talál rá az ember igazi otthonára, végső békességére."
Az igazi oldás, gyógyulás, elrendezés elkezdődött.

Nincsenek megjegyzések: