--mindig--
Mindig változunk. Kb. 7 évente teljesen lecserélődünk fizikálisan, jó esetben ezeket a változásokat követi a lelkünk-szellemünk és egyre stabilabban érezzük az egzisztencia nélküli biztonságunkat. Sajnos legtöbb esetben marad a ragaszkodás az egzisztenciális biztonsághoz. Minél jobban függünk ettől, annál nehezebben ismerhetjük meg önmagunkat, ami egyre nagyobb távolságot eredményez a lelkünk és a szellemünk között. A félreértés elkerülése végett nem azt állítom, hogy nincs szükségünk megélhetési stabilitásra, de ennek szélsősége mindenképpen korunk kórtünete.
A megelégedés hiánya olyannyira elhatalmasodott, hogy egymást túlszárnyalva, egymáson átgázolva jutnak csak energiához némely emberek.
Mindig változunk. Kb. 7 évente teljesen lecserélődünk fizikálisan, jó esetben ezeket a változásokat követi a lelkünk-szellemünk és egyre stabilabban érezzük az egzisztencia nélküli biztonságunkat. Sajnos legtöbb esetben marad a ragaszkodás az egzisztenciális biztonsághoz. Minél jobban függünk ettől, annál nehezebben ismerhetjük meg önmagunkat, ami egyre nagyobb távolságot eredményez a lelkünk és a szellemünk között. A félreértés elkerülése végett nem azt állítom, hogy nincs szükségünk megélhetési stabilitásra, de ennek szélsősége mindenképpen korunk kórtünete.
A megelégedés hiánya olyannyira elhatalmasodott, hogy egymást túlszárnyalva, egymáson átgázolva jutnak csak energiához némely emberek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése