2012 02 21 naplemente

Ahriman és Krisztus

Pasztell 2012 02 13

2012 02 12 Gyöngyös határában

(A képre kattintva kinagyíthatod)

Rügyezik a fa?

nincs bejegyzés

Itt az a bejegyzés nincs, amit negyed óráig írtam és "véletlenül" kitöröltem:).

...világítok magamnak

Mikor a jóra semmi jel,

jel nélkül is indulni kell

az egyre sürgetőbb sötétben,

amíg kigyúlva, mint az ablak,

magam világítok magamnak.

(Székely Magda: Albigens töredékek)

Remény...éteri Damaszkusz

A kép: 2012 02 01 (pasztell) Remény

A vers: kb. 2009 január

Annyi minden ismétlődik, ha tettünk érte, akkor egy tudatosabb, átnemesedettebb verzióban.
Az élet ilyen, ha tudjuk, ha nem.
Ismétli önmagát...a lényeg az, hogy közben ismerjük is fel a dolgokat.

Ismét aktuális ez a régebbi írásom.

Boldogságban úszó lelkem fényében testem örömtáncot jár.
Lelkem paradicsommá változása szembesít a reménnyel.
Bús gondolataim alkímiája erővel lát el, gyengéden magához ölelve.
A félelem generátora szeretetemtől már vissza hőkölve nyüszít.
Nem bír velem, mert ereje fogytán...érzi, de nem adja fel.
Reménytelen csatájában önmagát karmolja halálra.
Bennem Shambala éteri fénye van jelen...beragyogva fizikális testemet.
Pompás élet szőnyegét lerakva bennem életvirágaival.
Csak itt találkozhatok vele...másodszor itt fog velem szemben jönni...ahogy Damaszkuszban hajdanán...
Tibor