kegy

Csodálatos élmény az, amikor láthatjuk, ahogy mellettünk felnövekszik egy Gyermek, akit az akkori lelkiállapotunkhoz mérten, a legnagyobb szeretetünkkel terelgettünk.
( különös kegy volt az élet részéről, hogy a kis lurkóimat csepp koruktól egyedül nevelhettem )
Embert megpróbáló, nehéz időszakokkal is tele van ez a feladat, de később visszatekintve mindennek látom az értelmét.
Türelemre tanítanak ők, arra, hogy olyan emberré váljunk, akinek a világlátása tágul, aki sokkal többet lát egy Gyermekben, mint amit a társadalmilag elfogadott viselkedésminta akar láttatni.
Mi is voltunk gyerekek, nem egyszer eszembe jut, ahogy felidegesítettem a Szüleimet és most érzem, mennyire fájt nekik.
De tudom, hogy mennyire szeretnek így is, mert én is ugyanúgy szeretem a Gyermekeimet, bármilyen vita, bonyodalom volt velük kamaszkorukban.
Most már nem igénylik annyira a társaságomat, de ez az élet rendje, mint tudjuk, ha tudomásul vesszük, ha nem. <3 u="">