2009. július 13., hétfő

Élet fájánál




Az élet fájához érve vettem csak észre, hogy nem is kellett volna olyan nagy utat bejárnom.
Elindulunk, mert valami hajt, nem tudjuk mit keresünk. Erről a keresésről szól az életünk. Vannak mellék utak, amiben leragadunk. Keresünk, de közben veszítjük az energiánkat. Néha bevillan valami, hogy mi után is kutatunk. Ilyenkor a béke érzése lesz úrrá rajtunk. Ilyenkor szeretünk mindent és mindenkit. De hamar elfelejtjük és újra csak a monoton berögződéseink hajtanak hátra felé...a meg nem ismerés, az öntudatlanságunk világába.

http://www.youtube.com/watch?v=UOZuQ_r3ROY&NR=1

Ha tudtam volna, hogy egy tapodtat sem kellett volna keresnem...
A szívemben van, amit kerestem.

Mint, ahogy a Tiédben is...
De a gyümölcseiből csak akkor ehetünk, ha...


izi

1 megjegyzés:

Évi írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.