2009. július 7., kedd

dög macska

Ez a kis iromány annak örömére született, hogy volt feleségem rám hagyta a macskáját 12 napra...nem tudtam mire vállalkoztam...


Egy napja vagy itt és szétszedtél.
Aludni nem hagytál, testemen henyéltél.
Szavaimra szemmel sem rebbentél.
Hosszú szőrödet keféltem nem egyszer,
Hálából karmoddal testemre jelt tettél.
Kizártalak, de szemem nem lelt nyugtot.
Monoton nyávogásod folyton csak nyúzott.
Álmatlanságom az ablakhoz húzott.
Nyúzott szememre a telihold vigyorgott.
Elmondta gyorsan, "ő nem más, mint a tanítód.
Kegyetlen mestered megjelent azonmód."

Ezután vissza feküdtem gyorsan.
De mielőtt szemem lehunyhattam,
Egy nagy darab ajándék várt az alomban.
Orromat szagos szar darab csiklandozta nyomban.
Számban macska szőr és így mondom...KÖSZÖNÖM!

izi

1 megjegyzés:

Unknown írta...

A macskák igazi ZEN mesterek, lehet tőlük tanulni:)