Végtelen béke

Végtelen béke tölti el a szívemet

http://www.youtube.com/watch?v=nSFKGAQpmi8&feature=fvw

Az éjszaka elrepülhettem oda, ahova mindig vágytam.

Még nem járhattam itt.

Még nem kaptam meg az útlevelemet, mert bántottam magam.
Ide csak tiszta szándékkal és ideális önbecsüléssel kapunk bebocsátást.
Minden kishítűségünkből született gondolatunk távol tart ettől a világtól.

Már a "határnál" megállítanak és megkérdezik, hogy "ne haragudjon mit is szeretne errefelé csinálni?...miért is gondolta, hogy, ha bántja önmagát itt simán beléphet?...forduljon vissza kérem és gondolkodjon el egy kicsit és belátja mi az, ami nem helyén való".

Én is sokat visszafordultam.
Kénytelen voltam, mert itt nincs protekció.

Csak azt arathatjuk le, amit elvetettünk.

De, ha belátjuk, hogy van más lehetőség is és van egy olyan világ, ahol már nincs szenvedés, akkor semmi sem lesz nehéz, mindenhez lesz erőnk, megvalósíthatjuk magunkba a békét.

Ez a világ bennünk van. A mostban.

Ez a most megszünteti bennünk a társtalanság érzését.

Egyedül társtalanság érzés nélkül mindenkivel.

Megvalósíthatjuk a békét...

Először csak egy kicsit.
Ez a kicsi már növekedni fog és minden nap locsolva a szeretetünkkel és a hitünkkel megváltást hoz.
Most már bátran mehetsz a "határhoz", ami soha sem létezett, mégis van.
Bebocsátást nyertél.

Szeretettel.
izi