2017. április 23., vasárnap

fényremény


Van benned remény?
Olyan sokszor hisszük, hogy nincs.
Olyan sokszor bénulhatunk le egy váratlan esemény miatt és a régi beidegződéseink annyira bekorlátozhatnak.
Ilyenkor eluralkodik a félelem rajtunk és előrevetítjük a legborzalmasabb kifejletet, amihez érdekes módon reflexszerűen ragaszkodunk.
Mélyen belénk van plántálva ez a reakció, de semmi sem lehetetlen és ténylegesen mindig van lehetőségünk a lehető legtöbbet kihoznunk magunkból, ami által a lehető leghiggadtabbá válhatunk.
Karmikus hátterünktől függően és a sorsfeladatainkhoz mérten, ehhez arányosan tudunk változni és tanulni minden mélypontunkból.
Éppen ezért sem lehet összehasonlítani magunkat másokkal, mert ebből ered a legtöbb depresszió.
Soha nem szabad leragadni egy sikertelen próbatételnél, mert ezekből tanulhatunk igazán.
Bizalmam és reményem van már az életbe, egyre tisztábban átlátom az életem sarokköveit, megpróbáltatásait, azon emberek elkerülhetetlen jelenlétét, akik katalizátorként beindítottak bennem egy folyamatot, amit akkor talán nehezen viseletem, de jelenleg már soha nem akarnám egy pillanatát sem kihagyni.
Ugye te is így vagy ezzel és belátod, hogy igazán soha semmi baj nem történt, mert az igazi feladatunk a lelki fejlődés, ez áll mindenek előtt, még akkor is, ha ez nincs a köztudatban.
Amit ma elvetettünk, azt majd learatjuk, ezért is egyre tisztábban kell magunkhoz viszonyulnunk, hogy másokat se bántsunk meg.
Szeretettel kívánom, hogy érezd át ezen sorok eszenciáját és váljon az életed, lelked szerves részévé.

:)


Nincsenek megjegyzések: