--bizalom--
Mennyire nehéz odaadni magunkat másnak, amiben még ott van némi védelem is, ami a kellő időben figyelmeztet, hogy a túlzott megfelelés, vagy birtoklás csapdájába kerültünk.
Az ideális középutat megtalálni csak abban az esetben lehetséges, ha mind a két fél(egész) olyan viszonyban van magával, hogy a lelki higiéniája szerves része az életének.
https://www.youtube.com/watch?v=FaxTRX9oAV4
Ha ez sérül, akkor a kapcsolat eszenciáját veszti.
De időben felismerve még visszafordítható, viszont, ha az egyik fél "lemarad" már a különválás az ideálisabb verzió, amit általában a "lemaradt" személy támadásnak él meg. Ezen gondolataimmal kívánok tudatos, szép napot neked.
ui: Korunk tragédiája az, hogy ezt nem ismerik fel az emberek és kényszer házasságukban testi tüneteik kierősödéseivel szembesülve kénytelenek "élni".
ui: Korunk tragédiája az, hogy ezt nem ismerik fel az emberek és kényszer házasságukban testi tüneteik kierősödéseivel szembesülve kénytelenek "élni".
Ezért nagyon nehéz manapság ideális társra lelni, nem véletlen ez, mert annyira felgyorsultak ezek a szembesítések, hogy az egó uralma nagyon gyorsan jelentkezik és a tudatos jelenlétet elnyomva bekebelezi az emberi lelket.
Nem baj, ha ütött.
ui2: Tehát a gyors numerákat meg lehet ejteni felületesen, ki is lehet vonni minden érzelemből magunkat, de egy biztos, aki csak a felületre összpontosít, arra, hogy mivel(kivel) biztosíthatja be a jövőjét anyagi szempontból, az csak tényleg egy csepp kis részét éli meg a világnak, holott azt hiheti, hogy ténylegesen biztonságban van így. Pedig egyáltalán nem. Sőt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése