2013. november 21., csütörtök

REND a lelke mindennek

Mottó:
"Miért hiszed, hogy sérthetetlen vagy?"


http://www.youtube.com/watch?v=aQrLGWxpyyk

REND a lelke mindennek..
Ma erre a mondatra ébredtem, ez fogalmazódott meg bennem.

ELGONDOLKODTATOTT.
Soha nem gondolkodtam még el ezen, de felületesen mindig mondogattam.

Napok óta RENDszertelenül éltem.
A REND-SZERETETE nélkül.

Persze ezt nem sejtve tettem a dolgaimat, miközben folyamatosan fogytak az energiáim, folyamatosan merültem (LEmerültem)egy olyan szint alá, ahol már a lelkem csak olyan üzenetet tud küldeni, ami azzal egyenlő, hogy kimerülten ébredek, semmi energiám nincs, pedig látszólag nem csinálok olyat, ami ezt indokolná.
Legalábbis az egóm szerint nem.
Mert csak az egóm hiszi azt, hogy a RENDszert felülírhatja a saját kis törvényeivel.

Ha jól belegondolunk az életünk legnagyobb részében erre törekedett, törekszik az egónk addig a pontig, amíg egyszer csak rá nem döbbenünk a valóságra.
A megfelelés kényszere olyan igába tudja hajtani az Embert, hogy már észre sem veszi azt, hogy amit csinál, az teljesen más, mint az, amit saját maga szeretne tenni.
Ilyen kaloda az iskola is sajnos már, pedig nem annak kellene lennie.
Egy olyan szellemű világban élünk, ahol a szélsőséges teljesítménykényszer szinte RENDnek tűnik.
Mindenhonnan ezt látjuk, halljuk, hogy csak akkor érhetünk el sikereket, ha teletömjük a fejünket információkkal, ha nagyon KÜLÖNLEGESSÉ válunk, extrémmé.
Ez hajtja az igába a mai fiatalokat is, nem beszélve a többi önmagát nem ismerő Emberről.
Felébredni nem leányálom.
De egyszer a saját érdekünkben meg kell tennünk(a félreértések elkerülése érdekében leírom, hogy nem egy magas lóról beszélek, mert az életemben nagy a rendetlenség)

RENDre van szükségünk.
Nekem ebben RUDOLF STEINER Antropozófiája segít a legjobban. (persze Te azt olvasol, abban hiszel, amiben akarsz.)
A lelkemnek felüdülés.

Ajánlom Dubravszky Laci bácsi videóját, sokat tanultam tőle is:
http://www.youtube.com/watch?v=S8ONdzolf5U

Erre mindenkinek saját magának kell rájönnie.

Lehet tanítani persze, egy szülőnek nagy feladata van ebben, de ezt nem csak a fizikális dolgokra értem.
A REND szeretete egyértelműen arról is szól, hogy megértsük azt a RENDszert, amiben élünk, azt az alapkövetelményeket szellemileg, lelkileg, ami abban segít, hogy egészségesebbek lehessünk az adott  életfeladatunkhoz mérten a legideálisabban.



Persze lesz olyan is amikor szinte érthetetlen egy Ember élete, mert földi szemmel ez az élet szinte értelmetlenség.
Pedig a nagy képbe még az is belefér, hogy valaki akár idősebb kora előtt elhagyja ezen földi testét, vagy akár nagy kínokkal élje le élete hátralévő szakaszát.
Ez a nem tetsző dolog nem kívánságműsor.
Csak az egó akarja magát sajnáltatni, hogy ő ezt nem érdemelheti meg, mert ő biztos, hogy sokkal jobbat érdemel.
Ez a szemlélet sajnos nem építi ideálisan a lelket.

REND a LELKE mindennek.

Az persze mindenkinek tetszene, hogy gazdagon, boldogságban éljünk, minden probléma nélkül.
Viszont az ehhez hasonló életek nagyon üresek(nagyon kevés kivétellel), annak ellenére, hogy a külcsín azt akarja éreztetni, hogy minden rendben.

Az Élet azzal is sokat tud tanítani, hogy nem szegénységbe sodorja az Embert, hanem gazdagságba.
Erre egyből rávágná mindenki, hogy csak nyugodtan tegye meg vele az élet. DE a gazdagság mellett mindenkinek megvan a maga keresztje is.
A nagy képet látva ez is Rend..
 A legtöbb gazdag ember nem arra használja(tisztelet a kivételnek) a vagyonát, adottságát, idejét, ami önmaga felé vezeti, és ezáltal az egységet szolgálja, hanem a mérhetetlen birtoklásvágyukban, magamutogatásukban, önzőségükben, pazarlásukban, vagy éppen szélsőséges garasoskodásukban dagonyáznak.


Pedig ez a fajta anyagi javakban gazdag, nélkülözés mentes élet is csak egyre szeretné felhívni a figyelmünket, az pedig nem más, mint a mértékletesség, a REND szeretete, az Embertársaink felé való viszonyunk javítása.
HÁLA AZ ÉGNEK ismerek ilyen Embereket már, akik ezt belátták.



Aki tisztában van a REND-SZERetettel az egyre jobban szemlélővé válik, miközben gyakorlatias módon éli az életét.
Az ELFOGADÁS érzése jellemző inkább rá, mint a lázadásé.(ezt gyakorolnom kell)
Ez nem jelenti azt, hogy nem zökkenhet ki ebből, sőt ki is fog, de egyre kevesebb ideig.
Ez a beavatási utunk, ez az az út, amin mindenkinek végig kell  mennie, ha akarja, ha nem.
Lehet halasztást kérni, megtehetjük, de nem sok értelmét látom, saját tapasztalataim azt igazolják, hogy bele kell menni jó mélyen a dolgokba, még akkor is, ha látszólagosan úgy tűnhet mások számára, hogy teljesen értelmetlen az, amit teszünk.
Nem lesz trendi az, amit csinálunk, csak nagyon kevés önmagát már megismerni vágyó Ember fogja igazán felmérni azt, hogy miben vagyunk, miért tesszük ezen dolgokat.
Ők az igazi Barátaink.


Jó sokszor bele kellett esnem ( és még bele is fogok, tisztában vagyok ezzel) a saját kis előregyártott gödreimbe, amiben önsajnálat meditációimat végezve másra mutogatva hitettem el, hogy milyen szerencsétlen vagyok.


Alázattal kérek ideális erőt, ideális felismeréseket a továbbiakhoz.

Szeretettel:
Tibor

Konklúzió:
Sokkal több pihenést kell beiktatnom, elhanyagoltam.
Azt hittem nekem nem fájhat soha a kezem, mert bármilyen mennyiséget le tudok masszírozni.
Ebben is  megkaptam a kellő figyelmeztetést.
Sokat ültem a monitor előtt...keveset mozogtam...változtatok, változtattam.
A szememmel homályosabban láttam, ez nagyon nagy figyelmeztetés volt, de mára ismét tiszta minden.
:)
Ui: Meg kellett tanulnom NEMet mondani.

Nincsenek megjegyzések: