"A magzat imája

Rándul az ötcentis testem – 
hát megint elvesztem? 
vissza kell mennem? 
oly sokáig vártam 
az Égben születési láz van 
minden Egész törtté lett 
fölgyorsult az emberi történet 
több az életre vágyó lélek 
mint az életben foganó méhek 
– de jaj, akik fogannak mégse fogadnak 
„manó, légy elég önmagadnak” 
győzött a sátán-filozófia 
vérébe fúl a Fehérlófia 
átdöfik a Tündérlány szemérmét 
szilikonos mellekre tűzik ki az érmét 
Isten szemét lurex-függöny fedi 
ha nem lát mindent csak jobb neki 
helyette figyel Big Brother 
olcsón megvesz és drágán ad el 
anyát, apát, családot nem keres 
megváltó lett az óvszeres. 
Tetovált dzsungel a hátakra marva 
ajakba, orrba üveggyöngy, tarka 
lappadnak a hasak, a köldököt fémgolyó zárja 
elcsurog a forrás, ha nincs edény alája 
a képernyőn ész nélkül, szív nélkül gyaknak 
van aki hirdeti: ez kell a magyarnak 
még itt vagyok… sikoltok: kegyelmezz 
az Éned tartalom, nem csupán jelmez 
Isten teremt s belegyilkol az ember 
halált szül az, aki életet szülni nem mer 
Ha megáll a Föld, befagynak az égi tervek 
hiába szól Krisztus, hogy szeretlek 
Nem lesz többé Ország, sem Hatalom, oda a Dicsőség 
csak gyarmat, csak bitorló, alacsony minőség 
…váltott a Törvény: aki felnőtt, felelős 
aki gyermekkel, az Istennel is viselős. 
Nyiss utat, te férfi, ne szakíts ki, asszony 
botrány, hogy az ember Istent halasszon!"

Jókai Anna