Sokszor megfeledkezünk a legfontosabbról, mégpedig magunkról. Könnyen mondjuk és már a csapból is az folyik, hogy "légy önmagad", viszont az ilyen sokszor, átgondolás nélkül hangoztatott biztatások közhellyé válnak, ellaposodnak.
Az önmagunkhoz vezető utunk első tudatosabb szakaszaiban a megnyugtató érzések öleléseit is egyre intenzívebben megérezhetjük.
Szabadságunk alapjai ezek, amihez a fájdalom és kétségbeesés tanító tapasztalatai segítenek jó esetben, ha már együttműködünk sorsfeladatainkkal.
Soha nem baj az, ha visszaesünk, viszont az már hosszabb távon életerőnket gyengíti, ha sebeink nyalogatását nem tudjuk abbahagyni.
Ezen gondolataimmal kívánok csodás, tudatos napot neked.
:)
:)
:)
:)
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése