2011. március 19., szombat

csoki ízű zöldség





Ma a Fiam megkérdezte tőlem:

Miért nincs olyan zöldség, aminek csoki íze van?

Ez a kérdés akkor fogalmazódott meg benne, amikor salátát csináltam és szerettem volna, hogy megegye.
Kisebb korában nagyon sok zöldséget, gyümölcsöt evett...amióta az iskolába jár sajnos a szélsőséges ízek felé kacsingat már.
A túl édes, a túl sós...mint szinte minden korosztályabeli.

Pedig a sok túlzás, ami bennünk van a betegség felé visz.

Túlzásokba esünk a gondolatainkban, érzéseinkben...a szélsőségek világát éljük.

Éppen ezért nagyon kevés ember iszik tiszta vizet...mivel íztelen, ezért olyan érzésünk van, hogy nem adhat semmit...csak az adhat, aminek íze van...pontosabban tele van cukorral és mesterséges ízekkel.

Nagyon ritkán látni olyan gyermeket az iskolában, aki tiszta vizet vinne magával és azt kortyolgatná.
Sok múlik rajtunk felnőtteken, de, ha a mi Szüleink sem mutattak példát, akkor nagyon meg kell dolgoznunk, hogy eljussunk a tudatos élethez, ami szemléletmód változással és életmód változással jár(ideális).

Személy szerint cukrokon, csokoládékon nőttem fel.
Igazán volt időm a rabjukká válni, amiből nem volt egyszerű kilépni.

Szükség van a tudatosságra, mert abból mostanában nagyon kevés van...mindenhonnan megy a népbutítás...ami úgy beleivódott az emberekbe, hogy az a furcsa, ha valaki szereti a semleges dolgokat.

Maximális élvezet.
Hedonizmus.
Ez az, ami úgy tűnik élteti az embereket, de, ha a mélységeket látnák, akkor szépen belátnák, hogy mekkora hazugságban élnek.

Tegnap véletlenül a tv közelébe kerültem és láttam egy műsort, amiben a rászorult családoknak ajándékokat vittek ki a "hírességek".
Volt egy nagy láda, ami teljesen tele volt zöldséggel-gyümölccsel.
Amikor felnyitották a fedelét, akkor érezhetően volt egy csalódottság az arcokon(gyerekekén)...mert szerintem nem erre számítottak.
Nem rohamozták meg a ládikát, nem versenyeztek, kié legyen belőle valami.

Viszont, amikor a kóla megjelent, széles mosoly ült az arcukon és mindegyik úgy itta, mint a manna lenne.

A félreértés elkerülése végett elmondom, hogy mindenki úgy él, ahogy akar.
Nem baj, ha szeretjük az édeset, a sósat.

Viszont az, ami manapság megy a világban, az egyértelműen beteggé teszi a társadalmat.

Csoki ízű zöldség.

Ez a kérdés nagyon sok mindent elárul, pedig nagyon következetesen neveltem ilyen téren a Gyermekeimet.

Mégis a média hatalma óriási.

Csábítás mindenhonnan, a szeretet köntösébe bújtatva.

MINDEN BETEGSÉG ALAPJA A SZÉLSŐSÉGES TÁPLÁLKOZÁS.
Persze a lelki dolgokról nem beszélve.
Ha a lelkünk rendben van, akkor nincs szükségünk pótlékokra.

Nem véletlenek a hatalmas lakomák...ami után persze rögtön, kötelezően be is kell venni egy Bilagitot, vagy egy gyors savlekötő Rennie-t.

Tudatosnak vallja magát a társadalmunk, mégis halálra eszi magát, szélsőségesen táplálkozik.
Ha jól belegondolunk, rájöhetünk, milyen példával szolgálunk a következő generációnak.

Teljesen természetes, hogy egy gyermek gumi cukrot eszik...alig hőbörög ezért valaki...de azért, mert valaki friss, élettel teli zöldséget és gyümölcsöt eszik, ezen él, azt már pellengérre állítják.

Itt tartunk.

Csoki ízű zöldség.
Előbb-utóbb megjelenik a polcokon, zöldség formájában, tele mesterséges vitaminnal, szép csomagolásban...így eladható...

Néha meglepődök még egy-két dolgon...pl. azon, hogy FRISS HÚS.

Mi az, hogy friss hús?

Nem létezik olyan, csak akkor, amikor él.

Szerintem csak annyit kellene kiírni, hogy HALOTT HÚS...de így a marketingesek ki kellene rúgni.

Bele sem gondolunk nagyon sok mindenbe, csak úgy automatikusan cselekszünk, ahogy a Szüleinktől tanultuk, ahogy láttuk a reklámokban.

ÉLET.
Számomra fontos.

A semlegességünk hozománya sokkal fiatalabb test és egészség.

Az együttérzés, az elfogadás, a m(a)egértés mind-mind az egészséges Ph-értékünk felé visz.
Minden önmagunktól eltávolító gondolatunk, viszont savasodást okoznak bennünk.

Az étertestünk a rothadás ellen dolgozik, a romlás ellen.
Az öregedés a rothadási folyamatokból származik, minél savasabb a testünk, annál hamarabb leszünk ráncosak és a szerveink annál hamarabb adják fel a szolgálatot.

Egy zöldség, gyümölcs tele van éteritással.

A hús nem hordoz éteri(élet) erőket már...csak halál és fájdalom erőket.

Ha belátók vagyunk, akkor ezen kiindulva rádöbbenhetünk, hogy a fiatalságunk záloga nem a hús és a állatkísérletek által tesztelt, állati eredetű kozmetikumok, arcfelvarrások...stb...hanem az olyan életvitel, amiben az éteritásunk erősödik.

A víz az étertestünkkel analóg.

Mégis a kóla és a mű italok terjedtek el jobban.

A döntés a kezünkben.

Szeretettel.
Tibor

ui.

Nagyon fontos dolognak tartom azt is, hogy minek nevezzük azt, amit megeszünk...kajának?...vagy ÉLELMISZERNEK, ÉLELEMNEK, ÉTELNEK, BETEVŐNEK, ELEDELNEK, ELEMÓZSIÁNAK...

Talán mosolygást vált ki egy két szó, de, ha mélyen belegondolunk aki kajál, aki zabál az nem tiszteli meg azt, amit eszik.

Az étel élet.

Gyönyörű a magyar nyelv.
Használjuk, mert éltet.
Aki szépen beszél, az étertestét gondozza, ápolja.

Szeretettel Csillának...és mindenkinek.

Tibor



ui 2.

Egy írásom...régebbi...Civilizált életkép a címe.

http://exuziaizidor.blogspot.com/2010/03/civilizalt-eletkep.html



Még eszembe jutott egy analógia.
A természetben járás is az ideális Ph értékünket segíti...aki a természetben járva nem leli meg örömét, az biztos, hogy mindig impulzusok között él....egy olyan világban, ahol a csend már zavaró.
A természet semleges...aki megérzi a semlegesség lényegét, az lélekben gazdag lesz...és egyre jobban érzi, hogy egyensúlyban van.

Nincsenek megjegyzések: