2012. január 9., hétfő

hála


Ez az írásom egy másik oldalra bejegyzésként íródott, de ide is felrakom, úgy érzem itt a helye:)


Hálát adni nagyon fontos dolog. A HÁLA élettani hatását már vizsgálni, bizonyítani kell a mai anyagba ragadt Emberiségnek. Mindennek a felszínét nézzük(tisztelet a kivételnek) és csak nagy traumák után kényszerülünk a felszín alá tekinteni. A rendszeres hálaadó ima- meditáció napunk szerves részeként mindig önMAGunkban tart és nem MAGunkon kívül. Parsifal történetét érdemes lenne tanítani a gyermekekkel és nem a matematikát 4 éves kortól.

http://www.szent-gral.hu/cikk/9/parzifal_legenda.html

Alázat nélkül nincs igazi lelki fejlődés és hálát igazán nem tud egy olyan Lélek adni, aki nincs tisztában azzal, hogy teremtett. Persze az ösztöneiben benne él egy alap hála érzés az Anya iránt, de ez nem egyelő azzal, hogy hálás azért is, hogy élhet.
Nagyon sok mindentől függ az, hogy milyen lelki állapotunk.Egy önmagába zárkózott ember szinte képtelen hálás lenni...a karmikus háttere eredményeként jelenleg antiszociális...ami nem véletlen...ennek a hálának fel kell fakadnia belőlünk, de ez nem egyszerű, ha nincs meg hozzá a szellemi háttérismeret, az egészséges karmatudat.Az állandó összehasonlítgatás még ront is a helyzeten, mert a társadalmilag elfogadott viselkedésmintákat KELL követnünk, mert ha nem, akkor meg leszünk bélyegezve. Könnyű azt mondani, hogy "légy hálás és jobban leszel!"...persze nem árt, ha erről tudunk, de mindenképpen más oldalról is meg kell közelíteni ezen dolgokat. Nem baj, ha valaki nem tud hálás lenni!
Valakinek könnyű, mert nem ennek a megtanulása a feladata ezen életében!...Ő neki más!...olyan dolog, ami a másik embernek könnyebben megy és ebben a próbában az, aki tud mosolyogni, hálát adni fogja úgy érezni, hogy nem sikerül neki egykönnyen.
Elég, ha először csak őszinte tiszta szándékaink vannak a változásra. Ebben kell elidőzni,hogy megérjen bennünk az alázat, felfakadjon a lelkünk mélyéről az ŐSZINTE, TISZTA hála érzése.
"Nem én, hanem Krisztus énbennem."

Szeretettel: Tibor

Nincsenek megjegyzések: