Az egoizmus legkézenfekvőbb bizonyítéka az, hogy szinte általánosan elfogadottá vált az, hogy MÁSOK KÁRA AZ ÉN HASZNOMMÁ VÁLHAT. Egy ilyen világban élek(ünk). Egy ilyen társadalomban, hol "bármit megtehetnek velünk".
ÜZLET....ez a "védelmük"...ezzel takaróznak.
Sőt meg is nyugtatják magukat és nyugodtan hajtják álomra a fejüket.
SIKERES EMBER....ez a cél...de nem veszik észre, hogy milyen áron.
Tetteik következményeiből csak az azonnalit tudják felismerni.
Csak az azonnalira képesek figyelni és azt sem maguknak tulajdonítani, hanem valami véletlen művének, nem szerencsés helyzetnek.
Pedig a karma akár évszázadok múlva is törleszthet.
Törleszthet úgy, hogy fogalmunk nincs arról, hogy miért szenvedünk...mondom ezt most magamnak is, mert tényleg érthetetlen az, hogy miért bánt az élet...persze ez nem panaszkodás, csak tény, amit elfogadok, annak ellenére, hogy nehéz.
A "mások kára az én hasznom" megállapítás TÉVES mivoltára ráeszmélni nagyon nehéz ebben a szélsőségesen anyagias világban.
Pedig minden más kárán szerzett előnyünk végső és legnagyobb vesztesei mindig csak mi magunk lehetünk!
A SIKERESSÉGÜNK nem abban rejlik, hogy másokon átgázolva előnyre teszünk szert...ez a legnagyobb becsapás, amit tehetünk.
Bármennyire is úgy tűnik, hogy rendkívül SIKERES valaki(ezen rejtett dolgokból kifolyólag)...igen, ez igaz lehet, ha csak egyetlen életet nézünk, veszünk figyelembe.
Így persze simán becsapjuk magunkat, ahogy manapság meg is tesszük mások gazdagságát, "SIKERESSÉGÉT" irigyen szemlélve:).
Szép napot kívánok mindenkinek!
Tibor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése