A mérsékelt szakaszban az egó még tombolhat és verheti a mellét és tiltakozhat, hogy ezt ő nem érdemli meg, de a térdre kényszerítés ideje mindenki életében elkövetkezik, ha szeretnénk, ha nem.
Nyughatatlan korban élünk, ahol a türelem hiánya hatalmas árnyékokat vet a lelkünkre( ami hasonlatos egy dohos levegőjű helyiséghez, ahol az oxigén hiánya fojtogató), ami erre nem tud másként felelni, mint kényszerítő tüneteivel megüzeni, ami szükséges.
Nincs apelláta egy idő után, még akkor sem, ha úgy tűnik egyáltalán nem érdemeltük meg azt, ami történt, történik velünk.
Szabadságunk kódja az, hogy felismerjük a világban önmagunkat, ahol ténylegesen testvériesen kell, hogy éljünk, mert minden rákos megnyilvánulásunk a nagy egészet is rombolja.
Ezen gondolataimmal kívánok tudatos, szép napot neked.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése