mi fontos

Mi fontos az életben?
Mindig más, annak függvényében, hogy milyen a viszonyunk magunkkal.
Ennek felismerése csak egy szint után lehetséges, mindenkinél más-más időpontban, de ezen felismerést gyorsíthatja az őszinte, tiszta szándékunk, amivel szeretnénk megismerni magunkat.
Szép és egyben magányos út ez, de mindennél csodálatosabb az a tudat, hogy a legfontosabb dolgot csináljuk az életünkben, amiért végeredményképpen leszülettünk.
Mennyire szép élmény az, amikor észrevesszük a másik félben is, hogy ezen az úton jár és hasonló megélései vannak.
Ilyenkor a közös pontok egyre jobban összetartanak és a bizalom kierősödik.
Ha éreztél már ilyet, akkor te is tudod mennyire gyógyítóak ezek a találkozások.

Mi a fontos az életben?

Mindig más, ezért éppen az, ahogy most viszonyulunk magunkhoz.
Ez a viszony folyamatosan változik, ha törekszünk a megismerésre és megértjük a lemondás és morális változásaink elengedhetetlen szerepét az életünkben.
Önzőségeink szélsőségében juthatunk egyre jobban a középpontunkba, aminek felismerése megint egy sarkalatos pont az életünkben.
Magunk felé megnyílunk, mag-nyílunk.
Egyre nagyobb figyelemmel követjük azon beidegződéseinket, amik ugyanabba a csapdákba akarnak  belekényszeríteni, amikben már sokszor voltunk.
Hatalmas áldás ez, fel sem akarják sokan fogni, mekkora kincs van a birtokunkban, hogy ezt megtehetjük.
Megváltoztatni azt, ami már nem szolgál minket.
Fordítsd le ezt mit jelent.?
Nem jelent mást, mint a MEGVÁLTÁST.
Kell egy viszonyítási alap ahhoz, hogy fejlődjünk, egy biztos pont, amiben megbízhatunk, mint hajdanán(jó esetben, akinek megadatott) a Szüleinkben.
Akinek nincs meg ez a pontja, az elkallódik, az a hullámzó tengeren ténylegesen hánykódik ide-oda és nem érezhet csak ideiglenes biztonságot, ha esetleg eláll a szél és megnyugszik a tenger.
De amikor újabb vihar közeledik, akkor elfog hatalmasodni rajta  a félelem, mert nincs biztonságérzete.
Sok álbiztonság van, amibe kapaszkodhatunk, de a vész esetén ezek nem segítenek, mert igazi alapjai nincsenek.
Számomra a Megváltás ereje mindig jelen van és a szívemben, a lelkemben mindig rátalálok, ha szükségem van bátorításra, szeretetre.
Aki nem ismer nem is tudhatja milyen vagyok, viszont akiben ez a kapcsolat él az Önvalójával egyre szorosabban, az magára ismerhet bennem és én is magamra találok őbenne.
Ennyire egyszerű, mégis hosszú, rögös út vezet ide, aminek megpróbáltatásai fényében egyre nyugodtabbak lehetünk.
A lemondásaink sorsfordító, gyógyító ereje egyre erősebben lesz jelen az életünkben.
Ez a lemondás nem jelent remete életet, vagy aszkéziban eltöltött sok időt.
Csak annyit jelent, hogy a sorsfeladatunkhoz felnövünk és ezáltal belesimulunk az életünkbe, ahol egyre kevesebb a karcoló rész.
Viszont ha meg is sértjük magunkat, az elfogadásunk és rálátásunk ereje a Megváltásnak köszönhetően begyógyítja sebeinket hamarabb.
Ezen gondolataimmal kívánok csodás, tudatos napot, igazi jelenléttel.
:)
:)
:)

ui: MI a fontos neked?
    Jelenleg tényleg ennek elérésétől várod a csodát?