Van bennünk szódabikarbóna? A GYOMOR tényleg nem EMÉSZTŐ szerv?...na ne kábíts.
Az a legrosszabb, amikor tudom, hogy valamiről kell írnom, de még nem jött meg az ihlet.
Érzem, hogy valami kikerekedik ebből az írásból, de még csak előfutárokként vannak itt ezek a sorok.
Olyan előételként.
Tegnap este Gandhi életéről szóló filmet néztük meg a gyerekekkel.
A vele kapcsolatos gondolatok is kavarognak a fejemben.
Reggel, amikor kinéztem az erkélyen pompázatos NAPsütés fogadott.
Szokásosan köszöntöttem a NAPot, éreztem gyógyító simogatását.
Nem régen tudatosult bennem, hogy köszönteni fogom ha felébredek.
Vannak ilyen új keletű dolgaim.
Ezek színesebbé teszik az életünket.
Ahogy kint állok az erkélyen hallom, hogy egy anyuka hangosan rászól a gyermekére, hogy siessen már, mert elkésik.
Ezután egy kutyáját sétáltató nő ugyanezzel a hangnemmel szólt a kutyájára, hogy azonnal induljanak felfelé, mert elkésik.
Türelmetlenek voltak mind ketten. Siettek valahová.
Én meg úgy gondoltam, nem engedem, hogy ezek a dolgok elrontsák a napomat.
Eszembe jutott, hogy írnom kéne valamit, mert nagyon érzem, de fogalmam sincs miről.
Eddig mindig úgy volt, ha felkeltem, már EGYértelmű témám volt, miről is írjak.
Több napja megint tudatosult bennem az, hogy mennyire fontos, hogy odafigyeljünk az étkezésünkre.
A test lúgosítása körül mozog a gondolatom.
A jó öreg szódabikarbóna van most nálam újra a porondon.
A test lúgosításával eleinte mindig vannak kisebb komplikációk.
Én egyszer belekezdtem egy számomra hiteles termék fogyasztásába, de abba hagytam.
Akkor is elkezdett fájni a fejem, mert amikor a testünk (testfolyadékok) egészségesebb ph érték felé közeledik, akkor kinyomja magából a nem oda valót.
A testsúly felesleggel rendelkezőknél ez a tünet nagyobb mértéket ölthet, kemény csaták játszódnak le ilyenkor.
Nálam is jelentkeztek ezek a tünetek, holott nem vagyok túlsúlyos.
A lényeg az, hogy mostanában, reggel és lefekvéskor egy minimális mennyiségű szódabikarbónával (natrium-hidrogén-karbonát) segítem a testemet, hogy a savakat könnyebben semlegesítse az egészséges mértékig.
Persze óvatosan kell bánni ezzel a dologgal is, nem lehet túlzásba vinni.
A legegészségesebb dolog, amit megtehetünk, ha tudatosítjuk magunkban, mennyire fontos az, hogy nagyon sok zöldséget együnk.
Például egy sima nyers fehér paprika csodákat tud tenni, ha valakinek marja a gyomrát a sav.
Egyszerűen csak el kell fogyasztani és a kellő hatás megjelenik. Nyersen...hangsúlyozom.
Hőkezeléssel savassá válik.
Egy tévhitről is szeretnék beszélni.
Az emésztő szerveknek titulált szájról és a gyomorról.
A közhiedelemben az van, hogy a szájüregben és a gyomorban olyan emésztő enzimek vannak és savak, amik elősegítik az étel emésztését.
Tudományosan bizonyított tény már, hogy ez egy olyan mítosz, amit az "egészségügy" még jelenleg is fent tart és körömmel ragaszkodik hozzá.
Az ételeinkben amiket elfogyasztunk vannak savak és enzimek.
A gyomor egyszerű szódabikarbónát termel, bevonat van a belső falán , ez egy bikarbonát réteg.
Ha ez a réteg elvékonyodok, vagy eltűnik, akkor az ételekből származó savak kikezdik a nyálkahártyát és ebből alakulnak ki a különböző elváltozások, például a gyomor fekély.
Amikor a gyomorba jut az elfogyasztott táplálék, akkor ezeknek a savaknak a semlegesítésére a gyomor falából (egyes fedő sejtjeiből) ráfröccsen szó szerint a szódabikarbóna.
Ennek hatására a sav kiválasztódik az ételből és lefolyik a gyomor falán és ott össze gyűlik.
Ez a lényeg, mert így az ételtől távol kerül a sav.
Az emésztő rendszernek titulált rendszer nem más, mint egy elő lúgosító rendszer, egy semlegesítő rendszer.
A gyomor előkészíti az élelmiszert, hogy ne legyen savas, hogy tovább tudjon haladni a belek felé.
Tehát a GYOMOR a LEGFONTOSABB szódabikarbonát termelő szervünk.
A gyomor a vérből vizet és natrium-kloritot(sót, nem véletlenül sós a vérünk) és széndioxidot vesz fel, hogy előállítsa a szódabikarbónát, ami nem más, mint közönséges sütőpor.
Amikor a testünk savas, akkor beteg.
Ha a testünk egészségesen lúgos kémhatású(7,4 ph), akkor EGÉSZ...egészséges.
Minden zöldség jótékonyan hat a szervezetünkre.
Nem csak süket duma ez, nagyon fontos tudnivaló.
A szellemi fejlődés egyik alapja, hogy negváltoztassuk az étrendünket és tisztában legyünk annak jótékony és káros hatásairól.
Aki manapság azt mondja magáról, hogy odafigyel magára, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül.
A hús az egyik legsavasabb élelmiszer.
Hosszú távon a nagyon öregítő hatása van.
Folyamatosan terheli a szervezetünket, folyamatosan savtalanításra ösztönzi a testünket.
Nincs megállás.
Az energia csak fogy és fogy.
A testünk egy csoda. Nagyon sokáig tud tűrni.
De egyszer betelik nála is a pohár.
Egyénenként változó, hogy mikor.
Egyszerű a képlet, ha kevesebb a savas élelmiszer bevitele, akkor van EGÉSZség.
Ezt nem nehéz megérteni, csak esetleg figyelmen kívül hagyják sokan, arra hivatkozva, hogy milyen finom is az a hús, nem tudnak ők már erről leszokni.
Mindenki a maga sorsának a kovácsa.
Mindenki úgy él, ahogy akar.
De az aratáskor csak azt arathatja le, amit elvetett.
Én azt mondom érdemes megnézni egy olyan filmet, ami egy boncolást mutat, amikor feltárják a rákos sejteket.
Nem szép látvány...egyáltalán nem...undorító.
Olyan sejteket mutatnak a képek, amik makacsak voltak.
Mások, mint az többi, ami az egyetemes programokat vitték a kódjaikban.
A rákos sejt nem akarja az egyetemes kódokat magára vonatkozónak tekinteni.
Ő felül írja ezeket...egy darabig Hawaii...de később, amikor mindent felemésztett maga körül, akkor vége.
Gandhi is azt mondta, hogy annak ellenére, hogy jelenleg nem úgy látszik, hogy véghez visz valamit, talán nem látható még az, amit elképzelt, de azzal vígasztalja magát, hogy mindig a jó győzedelmeskedett, soha nem volt még úgy, hogy ne derült volna fény a rosszra, a zsarnokra.
Nézd meg a filmet, ha teheted.
A Gandhi életéről is és egy boncolásról.
De nem fontos boncolásról, elég egy olyan műtétről, ahol ki kell venni pl. a prosztatát, mert elrákosodott, a test elhanyagolása miatt.
Én tegnap néztem meg egyet...szörnyű.
Meg kell ezt várni?
El kell jutni oda, hogy megcsonkítsuk magunkat?
Miért nem most gondolkodunk?
Minden lehetőségünk meg van rá.
A hús íztelen önmagában.
A fűszerektől lesz olyan, amilyen.
Régen én is rajongtam a húsért...sőt, amikor sütnek valahol, össze csordul a nyálam.
De ilyenkor eszembe jut az, hogy ez a fűszerek illata és az olaj illata.
Nem egyszer olajba tettem ezeket a fűszereket és még mustárt is tettem hozzá, ízesítettem...és így felhevítettem (hús nélkül).
A konyhában olyan illatok terjengtek, mint, ha húst sütnék, pedig erről szó sem volt.
Amikor megkóstoltam és mások is megkóstolták, akkor azt hitték, hogy ez egy húsnak a szaftja.
Ez csak egy kis kitérő azért, hogy lássunk másként is.
De mindenki egyen úgy, ahogy akar...én megmutatok valamit.
Tiszteletben tartom mindenki szabad döntését.
Nem bírálhatok föl senkit.
A tapasztalataimat írom le, a jó szándék vezérel.
Szóval a gyomor nem emésztő szerv...csak egy közreműködő szerv, ahhoz, hogy a testünk elő tudja állítani a szódabikarbónát.
A túlsúlyosoknak még a figyelmébe ajánlom azt a tényt, hogy a felhalmozódott zsír nem az ellensége, hanem a test védekezése a savak ellen.
Ha nem lenne zsírjuk, akkor a savak szétmarnák azt, amit érnek.
A zsír tartja őket kordában.
Tehát, ha kevesebb a savas élelmiszer bevitele és a gondolataink sem savasítják a testünket, akkor a zsír önmagától eltűnik.
Nincs rá szükség.
Talán ezeket akartam leírni...de még mindig van bennem egy hiány érzet...ha eszembe jut folytatom.
szeretettel.
izi
Az a legrosszabb, amikor tudom, hogy valamiről kell írnom, de még nem jött meg az ihlet.
Érzem, hogy valami kikerekedik ebből az írásból, de még csak előfutárokként vannak itt ezek a sorok.
Olyan előételként.
Tegnap este Gandhi életéről szóló filmet néztük meg a gyerekekkel.
A vele kapcsolatos gondolatok is kavarognak a fejemben.
Reggel, amikor kinéztem az erkélyen pompázatos NAPsütés fogadott.
Szokásosan köszöntöttem a NAPot, éreztem gyógyító simogatását.
Nem régen tudatosult bennem, hogy köszönteni fogom ha felébredek.
Vannak ilyen új keletű dolgaim.
Ezek színesebbé teszik az életünket.
Ahogy kint állok az erkélyen hallom, hogy egy anyuka hangosan rászól a gyermekére, hogy siessen már, mert elkésik.
Ezután egy kutyáját sétáltató nő ugyanezzel a hangnemmel szólt a kutyájára, hogy azonnal induljanak felfelé, mert elkésik.
Türelmetlenek voltak mind ketten. Siettek valahová.
Én meg úgy gondoltam, nem engedem, hogy ezek a dolgok elrontsák a napomat.
Eszembe jutott, hogy írnom kéne valamit, mert nagyon érzem, de fogalmam sincs miről.
Eddig mindig úgy volt, ha felkeltem, már EGYértelmű témám volt, miről is írjak.
Több napja megint tudatosult bennem az, hogy mennyire fontos, hogy odafigyeljünk az étkezésünkre.
A test lúgosítása körül mozog a gondolatom.
A jó öreg szódabikarbóna van most nálam újra a porondon.
A test lúgosításával eleinte mindig vannak kisebb komplikációk.
Én egyszer belekezdtem egy számomra hiteles termék fogyasztásába, de abba hagytam.
Akkor is elkezdett fájni a fejem, mert amikor a testünk (testfolyadékok) egészségesebb ph érték felé közeledik, akkor kinyomja magából a nem oda valót.
A testsúly felesleggel rendelkezőknél ez a tünet nagyobb mértéket ölthet, kemény csaták játszódnak le ilyenkor.
Nálam is jelentkeztek ezek a tünetek, holott nem vagyok túlsúlyos.
A lényeg az, hogy mostanában, reggel és lefekvéskor egy minimális mennyiségű szódabikarbónával (natrium-hidrogén-karbonát) segítem a testemet, hogy a savakat könnyebben semlegesítse az egészséges mértékig.
Persze óvatosan kell bánni ezzel a dologgal is, nem lehet túlzásba vinni.
A legegészségesebb dolog, amit megtehetünk, ha tudatosítjuk magunkban, mennyire fontos az, hogy nagyon sok zöldséget együnk.
Például egy sima nyers fehér paprika csodákat tud tenni, ha valakinek marja a gyomrát a sav.
Egyszerűen csak el kell fogyasztani és a kellő hatás megjelenik. Nyersen...hangsúlyozom.
Hőkezeléssel savassá válik.
Egy tévhitről is szeretnék beszélni.
Az emésztő szerveknek titulált szájról és a gyomorról.
A közhiedelemben az van, hogy a szájüregben és a gyomorban olyan emésztő enzimek vannak és savak, amik elősegítik az étel emésztését.
Tudományosan bizonyított tény már, hogy ez egy olyan mítosz, amit az "egészségügy" még jelenleg is fent tart és körömmel ragaszkodik hozzá.
Az ételeinkben amiket elfogyasztunk vannak savak és enzimek.
A gyomor egyszerű szódabikarbónát termel, bevonat van a belső falán , ez egy bikarbonát réteg.
Ha ez a réteg elvékonyodok, vagy eltűnik, akkor az ételekből származó savak kikezdik a nyálkahártyát és ebből alakulnak ki a különböző elváltozások, például a gyomor fekély.
Amikor a gyomorba jut az elfogyasztott táplálék, akkor ezeknek a savaknak a semlegesítésére a gyomor falából (egyes fedő sejtjeiből) ráfröccsen szó szerint a szódabikarbóna.
Ennek hatására a sav kiválasztódik az ételből és lefolyik a gyomor falán és ott össze gyűlik.
Ez a lényeg, mert így az ételtől távol kerül a sav.
Az emésztő rendszernek titulált rendszer nem más, mint egy elő lúgosító rendszer, egy semlegesítő rendszer.
A gyomor előkészíti az élelmiszert, hogy ne legyen savas, hogy tovább tudjon haladni a belek felé.
Tehát a GYOMOR a LEGFONTOSABB szódabikarbonát termelő szervünk.
A gyomor a vérből vizet és natrium-kloritot(sót, nem véletlenül sós a vérünk) és széndioxidot vesz fel, hogy előállítsa a szódabikarbónát, ami nem más, mint közönséges sütőpor.
Amikor a testünk savas, akkor beteg.
Ha a testünk egészségesen lúgos kémhatású(7,4 ph), akkor EGÉSZ...egészséges.
Minden zöldség jótékonyan hat a szervezetünkre.
Nem csak süket duma ez, nagyon fontos tudnivaló.
A szellemi fejlődés egyik alapja, hogy negváltoztassuk az étrendünket és tisztában legyünk annak jótékony és káros hatásairól.
Aki manapság azt mondja magáról, hogy odafigyel magára, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül.
A hús az egyik legsavasabb élelmiszer.
Hosszú távon a nagyon öregítő hatása van.
Folyamatosan terheli a szervezetünket, folyamatosan savtalanításra ösztönzi a testünket.
Nincs megállás.
Az energia csak fogy és fogy.
A testünk egy csoda. Nagyon sokáig tud tűrni.
De egyszer betelik nála is a pohár.
Egyénenként változó, hogy mikor.
Egyszerű a képlet, ha kevesebb a savas élelmiszer bevitele, akkor van EGÉSZség.
Ezt nem nehéz megérteni, csak esetleg figyelmen kívül hagyják sokan, arra hivatkozva, hogy milyen finom is az a hús, nem tudnak ők már erről leszokni.
Mindenki a maga sorsának a kovácsa.
Mindenki úgy él, ahogy akar.
De az aratáskor csak azt arathatja le, amit elvetett.
Én azt mondom érdemes megnézni egy olyan filmet, ami egy boncolást mutat, amikor feltárják a rákos sejteket.
Nem szép látvány...egyáltalán nem...undorító.
Olyan sejteket mutatnak a képek, amik makacsak voltak.
Mások, mint az többi, ami az egyetemes programokat vitték a kódjaikban.
A rákos sejt nem akarja az egyetemes kódokat magára vonatkozónak tekinteni.
Ő felül írja ezeket...egy darabig Hawaii...de később, amikor mindent felemésztett maga körül, akkor vége.
Gandhi is azt mondta, hogy annak ellenére, hogy jelenleg nem úgy látszik, hogy véghez visz valamit, talán nem látható még az, amit elképzelt, de azzal vígasztalja magát, hogy mindig a jó győzedelmeskedett, soha nem volt még úgy, hogy ne derült volna fény a rosszra, a zsarnokra.
Nézd meg a filmet, ha teheted.
A Gandhi életéről is és egy boncolásról.
De nem fontos boncolásról, elég egy olyan műtétről, ahol ki kell venni pl. a prosztatát, mert elrákosodott, a test elhanyagolása miatt.
Én tegnap néztem meg egyet...szörnyű.
Meg kell ezt várni?
El kell jutni oda, hogy megcsonkítsuk magunkat?
Miért nem most gondolkodunk?
Minden lehetőségünk meg van rá.
A hús íztelen önmagában.
A fűszerektől lesz olyan, amilyen.
Régen én is rajongtam a húsért...sőt, amikor sütnek valahol, össze csordul a nyálam.
De ilyenkor eszembe jut az, hogy ez a fűszerek illata és az olaj illata.
Nem egyszer olajba tettem ezeket a fűszereket és még mustárt is tettem hozzá, ízesítettem...és így felhevítettem (hús nélkül).
A konyhában olyan illatok terjengtek, mint, ha húst sütnék, pedig erről szó sem volt.
Amikor megkóstoltam és mások is megkóstolták, akkor azt hitték, hogy ez egy húsnak a szaftja.
Ez csak egy kis kitérő azért, hogy lássunk másként is.
De mindenki egyen úgy, ahogy akar...én megmutatok valamit.
Tiszteletben tartom mindenki szabad döntését.
Nem bírálhatok föl senkit.
A tapasztalataimat írom le, a jó szándék vezérel.
Szóval a gyomor nem emésztő szerv...csak egy közreműködő szerv, ahhoz, hogy a testünk elő tudja állítani a szódabikarbónát.
A túlsúlyosoknak még a figyelmébe ajánlom azt a tényt, hogy a felhalmozódott zsír nem az ellensége, hanem a test védekezése a savak ellen.
Ha nem lenne zsírjuk, akkor a savak szétmarnák azt, amit érnek.
A zsír tartja őket kordában.
Tehát, ha kevesebb a savas élelmiszer bevitele és a gondolataink sem savasítják a testünket, akkor a zsír önmagától eltűnik.
Nincs rá szükség.
Talán ezeket akartam leírni...de még mindig van bennem egy hiány érzet...ha eszembe jut folytatom.
szeretettel.
izi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése