2010. július 23., péntek

elanyátlanodás

Elanyátlanodásom csúcspontja nem volt kellemes, de hála az égnek újra megtaláltam Anyámat:-).
Annyira nem akartam ma belemenni most ilyen kacifántos érzésekbe, de nem engedhettem meg magamnak ezt a luxust.
Most már nem bánom, mert érzem magam.
Érzem és határozottabb vagyok.
Nem semmi ez az elanyátlanodás...egyszerre minden a nyakamba ömlött.
Elkezdtem gyártani a fikcióimat, nem semmi forgatókönyv író lennék...a képekhez megfelelő bénító érzéseket is ügyesen kreáltam.
Érdekes, hogy most nem imádkoztam, nem kértem semmit, nem tudatosítottam az érzéseket, csak hagytam magamban, ahogy már régebben is tettem.
Nem akartam felül írni, még egy imával sem.

Mégis valahonnan feltört belőlem a mélypontomban egy kellemes érzés...egy olyan érzés, ami azt súgta..."szeresd meg az Ellenségeidet!"..."szeresd meg azt az élethelyzetet, amit gyűlölsz!...nem vagy egyedül".

Ezek után csak a "kedvelt" embereket ölelgettem.

Most újra élek...
Ennek örömére küldöm Nektek ezt a csodálatos videót.

Ugyan nincs ősz...de az nem baj:-)

video

1 megjegyzés:

Niki írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.