2010. július 10., szombat

mi a fontos neked?

video

Szivárvány úton haladok...érzem, ahogy a színek átölelnek és tudatosítják bennem, hogy csak magamra számíthatok...én vagyok az, aki megoldhatja a dolgaimat...szeretettel közlik velem.
Minél jobban megértem ezt, minél jobban letisztul bennem a lényeg, annál közelebb érezhetem magam a szellemi birodalomhoz.
Amikor a bizonyosság jár át, akkor lágyan megérintenek az Angyalok.
Mindig velünk, mellettünk vannak, de a lágy érintésüket csak akkor fogjuk megtapasztalni, ha kellő képen hisszük jelenlétüket.
Azzal, hogy elszakadtunk az igazi önvalónktól, korlátokon kell átküzdenünk magunkat, hogy a sötétségből a fényre jussunk.
Minél fontosabbak az anyagi dolgok az életünkben, minél jobban függünk valamitől, valakitől és görcsösen ragaszkodunk ezekhez, annál nehezebben ébredhetünk fel.
Neked mi a fontos?
Számomra az, hogy megismerjem önmagam...ez sokszor olyan dolgot kíván meg az embertől, ami teljesen más, mint a társadalmilag elfogadott.
Az emberek következetesnek vallják magukat...a nagy többség úgy gondolja, hogy, ha elmegy dolgozni, becsületesen éli az életét, azzal mindent megtett.
Aki így vélekedik és nem tartja fontosnak a lelki, szellemi dolgokat, az nagy árat fizet.
Vannak olyan lelkek, akik több inkarnációjukban szinte semmit nem változtak.
Ugyanúgy élnek, ugyanabba a gödörbe lépnek bele minden nap.
Hőbörögnek, de nem hajlandók lépéseket tenni, annak érdekében, hogy elinduljanak önmaguk felé.
Ez bevonzza a sok betegséget és ebből még nehezebben mozdulnak ki.
Az önsajnálatba esve másokat hibáztatnak. Én azt mondom, hogy soha sem késő...a szemléletünkön kell először változtatni és az után megtörténik a életmódunkban is a változás. Nem fordítva.
Kinek mi a legfontosabb...ezt könnyen megláthatjuk, ha elgondolkodunk, mit is csinálunk egy napon.
Mennyi idő van saját magunk számára ebben?...Neked mennyi?
Én minden nap megteszem azokat a lépéseket, hogy az értéktelenség ne tudjon eluralkodni rajtam. hamar megjelenik, ha nem vagyok résen. Ha meg már megjelent akkor csak nagyon nagy rálátással, tapasztalattal lehet átdolgozni önbecsüléssé.
Minden egyes perc, amit önmagunkkal töltünk el, ebben segít. Ez az, ami a mi kincsünk.
Soha nem szabad sajnálni ezt az időt magunktól.
Persze aki erre nem lát rá, az úgy véli, hogy bárhová mehet kikapcsolódni...ők még nem látják át a dolgokat, mert, aki egyszer megérezte, az tudja, hogy ital mellett egy szórakozóhelyen nem kaphatjuk meg ezt a minőséget.
Sokan mondják, hogy "ki kell kapcsolódnom valahogy!"...igen nem árt, de ez a mód nem az, ami meghozza azt, hogy tisztelni fogjuk önmagunkat.
Sőt...inkább oda vezet, ahol értéktelennek fogjuk később érezni magunkat.
A világ nagyon sok mindent kitalál, amit készpénznek veszünk.
A külsőségek embereit majmolva próbálunk kitűnni a többiek közül.
Ez hatalmas energiákat emészt fel bennünk...az állandó naprakészség, hogy nehogy meglátszódjon a sminkünk alatt a ránc, a sápadt bőr...nem vállalhatjuk fel magunkat úgy, ahogy vagyunk, mert kivet a társadalom.
Kivet, mert nem állunk akkor be mi is abba a sorba.
Én nem állok be.
Én szeretem magam úgy, ahogy vagyok.
Persze vannak gátak bennem, amikre figyelek és igyekszem rendezni magamban.
Ehhez elkerülhetetlen az, hogy legyen időm önmagamra.
Nekem ez nagyon fontos.
Sokan úgy vélik rólam az utóbbi időben, hogy nagyon megváltoztam. Nem engedem már, hogy ugyanazokat a játszmákat eljátsszák velem.
Ilyenkor nagyon határozott vagyok és talán ez durvának tűnhet, holott ez csak az az erő, ami önmagamból fakad annak érdekében, hogy ne fecséreljek el energiákat fölöslegesen.
Amiben azt látom, hogy nem az egységet szolgálja, azt igyekszem elkerülni...nem egyszerű, de a szándékaim tiszták. Az energia vámpírokat egyre könnyebben felismerem.
Ők olyanok, akik nem AKARNAK tanulni semmiből, csak arra van szükségük, hogy mindig megmondják nekik, hogy merre menjenek, mert ők, soha nem tudnának önmaguktól döntéseket hozni. Persze ez nem így van, mert ha a szándékaik őszinték és tiszták lennének, akkor fejlődnének ...ezt meg megérezném.
Szívesen segítek azoknak a lelkeknek, akikben érzem a hajlandóságot, viszont itt is nagyon fontos a kellő idő és hely, mert, ha esetleg benne vagyok egy oldásban, akkor nem várhatom el magamtól, hogy másokon segítsek. Ezt sem értik sokan még és úgy gondolják, hogy haragszom rájuk.
Pedig nem, csak tanulom én is magam, hogy leírhassam, hogy mit is tapasztalok ezen az úton.
Lépj rá erre csodálatos szivárvány útra.

Szeretettel,
izi

2 megjegyzés:

Shushanna írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
izidor írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.