2010. július 8., csütörtök

a Szülők (teremtők) tisztelete




Már sokszor elgondolkodtam ezen a Szülő-Gyermek viszonyon.
Szépen kialakult bennem egy kép...egy olyan kép, ami szerintem simán kivitelezhető, annak ellenére, hogy nagyon sok konfliktus van.
Mindig is éreztem, ahogy viszonyulunk a Szüleinkhez, az egy képet mutat arról, hogy milyen a viszonyunk a Mennyei Atyához és a Föld Anyához(Gaia).
Amilyen szemszögből látjuk a Szüleinket, ugyanolyannak érezzük azt is, hogy hogyan viszonyulnak hozzánk a Teremtőink.
Ezt nehéz elfogadni...tudom.

A Szülőknek(teremtőknek, mivel ők teremtettek)mindentől függetlenül kijár a tisztelet.
Függetlenül attól, hogy jók, vagy rosszak velünk(ez relatív).
Ez nem régi begyepesedett gondolat, hanem modern a jelen életünkre is vonatkozó szabály...tudom a szabály szó sokakban ellenérzéseket indít be, de itt az ideje másként látni magunkat és a szüleinket.
Ez nem egyik pillanatról a másikra sikerül(de legyen úgy), hanem egy folyamat indul el, ami már régebben is elindult, de most tudatosabban, tiszta, őszinte szándékkal.

Nem kell megvárni, hogy a szülő tiszteljen ahhoz, hogy tisztelni tudjuk Őket.
Nem ez a dolgunk. Mindennek van rendje. Ezen inkarnációnkban ők a szüleink. Lehet, hogy sokkal tudatosabbak vagyunk és nagyon sok olyan dolgot képviselnek, ami már nem segít rajtuk, hanem még jobban az anyagba döngöli őket, de ez nem a mi dolgunk. Tisztelettel beszélhetünk velük erről.
Alapból kell tisztelni Őket.
Engedjétek, hogy ez a gondolat átjárjon Titeket, figyeljétek meg milyen indulatokat vált ki bennetek...valószínűleg ki is fog váltani valamit.
Az egó nem akarja majd hagyni, hogy másként láss.
Azt fogja elhitetni Veled, hogy ezzel meggyengülsz.
Az igazi erőd pedig ebben van.
Ha mindenki a helyén van, akkor van meg a rend.

Kívánom, hogy érezzétek meg ezen sorok mögötti lényeget, eszenciát.

Tisztelem a Szüleimet, annak ellenére is, hogy olyanok, amilyenek...ez a tisztelet kijár Nekik.
Most sokkal könnyebb...érzem, hogy megkönnyebbültem.
Szeretettel,
izi

ui...egy nagyon fontos dolog, amit kifelejtettem...ha valakinek meghaltak a szülei, akkor is él ez az oldás és ez a tisztelet...ugyanúgy el kell indulni és végig gondolni a dolgokat...az eredmény nem marad el...mi is az eredmény?...a felszabadulás érzése:-).

1 megjegyzés:

Niki írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.