2010. november 19., péntek

indulatok

Az élet kemény leckékkel jön felém, próbálja azon oldalamat előcsalogatni, ami indulattal és haraggal teli.
Sikerült is indulatossá válnom és a harag uralta a gondolataimat.
Okolásban voltam, de most eljutottam arra a gondolatra, hogy ezzel semmire sem megyek.
Soha nem megoldás az, ha kint keresem a bűnbakot.
Mégis annyira el tudott uralkodni rajtam ez a szellem, hogy jót dagonyáztam benne.
Most is indulat van még bennem, de ez már enyhe formája csak.
Megoldást kerestem az okolásban, abban, hogy az igazunkat akartam igazolni.
A világban ez a szellem uralkodik és, ha nincs bennünk kellő tudatosság, akkor megoldás sincs.
Amikor alacsony az energia szintem, akkor simán belemegyek ezen játszmákba.
Mindenki így van ezzel...ha ideálisan áramlik bennünk az energia, akkor fel sem vesszük a bántani szándékozó dolgokat.
Ha valami érdembeli változást akarunk, akkor magunkon kell kezdenünk.
Ha a világon mindenki most magába tudna szállni és nem az okolásra helyezné a hangsúlyt, hanem elfogadná a pillanatot úgy, ahogy van, akkor megszületne a béke a Földön.

Kaptam egy feladatot, amit nem a legsikeresebben oldottam meg.
Elgondolkodtam rajta, hogy helyesen cselekedtem-e, amikor dühösen reagáltam és arra az álláspontra jutottam, hogy ennyi tellett akkor, ennyit tudtam magamból megmutatni.
Nincs miért pellengérre állítanom magam ezért, viszont tanultam belőle.
Úgy vélem most elindult bennem egy folyamat, ami inkább a béke felé hajlik, mint a békétlenség felé.
Érzem, hogy ha magamnak megbocsátok, akkor másnak is meg tudok.
Talán sokan úgy vélik, hogy ezt fizikálisan is meg kell tenni és nem elég, ha magunkban rendezzük ezt le.
Pedig elég...de, ha még azt is meg tudjuk tenni, hogy személyesen kötünk békét, az már hab a tortára.

Indulatok.
Bennünk vannak.

Aki tagadja ezt, az nem ismeri még magát kellő módon.
Aki úgy véli, hogy rajta kívül álló a harag és a düh, az előbb utóbb szembesül vele...ilyen az élet.
Valószínű, hogy valami ilyen "hibát" követtem el, hogy túl magabiztos voltam, hogy mennyire jól kezelem a helyzeteket.
Talán ez az alapja ennek, még dolgozom rajta.
Ahhoz, hogy egészségesek legyünk tisztában kell lennünk a harag és indulat lehetőségével.


Legyen szép napotok.
Szeretettel,
izi

ui.
Igazán semmi sincs olyan az életben, ami véletlenül történne.
Érdemes ezen a gondolaton elidőzni egy kicsit.
Az egó ezt viszont nem szeretné...nem szeretné azt, hogy ne nekünk legyen igazunk...mindent megtesz azért, hogy úgy tűnjön a dolog, hogy csak a másik a hibás:).

Nincs jó, vagy rosszabb.
Csak élethelyzetek vannak, amiket vagy úgy oldunk meg, hogy eltávolodunk magunktól, vagy úgy, hogy közelebb kerülünk magunkhoz.
Szégyellni valónk nincs.

8 megjegyzés:

Én írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
izidor írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Consuelo írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
izidor írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Niki írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Ébredő Szél írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
izidor írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
izidor írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.