2016. október 5., szerda

ősz

Változnak a színek, az érzések, a helyzetek.
De belül mindig van egy biztos pont, ami változatlan, amihez mindig visszanyúlhatunk, amiben megbízhatunk. Becsaphattak, érezhettük így, de ezek az érzések a felületen vannak és az egónk hiszi ezeket csak, mert igazán minden, amivel szembesülünk annak ott kellett lennie, hogy ráébredjünk az eszenciánkra, ami sérthetetlen.
Ha innen tekintünk a világra, akkor a lehulló levelek látványa sem szomorít el, csak egy körforgás szerves részeként éljük meg.
Ölellek.

Ui: Persze nem mindenkinél vált ki szomorúságot az ősz, de sokakban igen.

Nincsenek megjegyzések: