2010. június 18., péntek

mostanság

Ma ismét sikerült az eső előtt futnom.
Pont akkor kezdett el esni, amikor hazaértem.
De ez annak köszönhető, hogy Laura küldött egy üzenetet, hogy Feléjük már esik...ezért felgyorsítottam a folyamatokat.
Tervemet felül múlóan sikerült a futás...szinte egyáltalán nem fáradtam el.
Két biciklissel találkoztam, futóval egyel sem.
Lefelé gyalogoltam...közben imádkoztam.
Reggel mardosott valami kegyetlen érzés, nem nagyon tudtam beazonosítani...nem szeretem már ezeket a reggeleket.
Tényleg unom, hogy nem frissen kelek, ahogy régen.
Különben meg tudom, hogy ez minek köszönhető, de ennek ellenére sem olyan egyszerű elfogadni.
Karmikus behatások határozzák meg azt, hogy az esti elalvásunk lesz elviselhetetlen, vagy egész éjszaka nem tudunk aludni, vagy a reggelünk lesz katasztrófa.
Úgy emlékszem, hogy az éjszakai alvásommal nem volt még probléma...csak az elalvásommal...most meg mostanában a felkelésemmel.
Tudom, hogy hamar le fog csengeni ez a dolog, nekem senki se mondja azt, hogy ezeket a dolgokat olyan könnyű elfogadni. Egy terapeuta nagyon könnyen beszél, főleg akkor, ha tapasztalati háttere sincs(ebből van több, sajnos)...mindenki egyedi karmikus háttérrel dolgozik és ezért csak megközelítőleg lehetnek a megoldások hasonlóak.
Nagyon hullámzóak a napjaim...ennek ellenére, amikor szükség van a lélek jelenlétemre, akkor önmagam tudok lenni. Ez a masszázsok során és a lelki tanácsadások során nélkülözhetetlen.
Életemben kétszer fordult elő, hogy masszázs közben majdnem elaludtam.
Az nagyon durva volt.
Az egyik esetben talán egy pillanatra sikerült is, mert rádőltem a kliensre.
Vannak humoros pillanatok az életben...ez is az volt.
A másik az, amikor egy olyan vendégre fröccsent a számból a paradicsom, aki utálta a paradicsomot.
A vendég bejött a masszázs szobába és meglátta a paradicsomot a radiátoron...egyből kijelentette, hogy ő irtózik tőle...én ezt konstatáltam, de masszázs közben megéheztem és úgy gondoltam gyorsan beleharapok(olyan kívánatos volt)...ahogy belemélyesztettem a fogamat az egész ráfröccsent...a fehér ruhámat sem kímélte.
Teljesen elsüllyedtem, a vendég meg kérdezte, hogy "ugye ez nem a paradicsom volt?"...én meg bevallottam, hogy de, sajnos az.
Állítólag csak azért mert jól masszíroztam nem nyomott fel az igazgatónál.
Az élet szép és tele van humoros pillanatokkal.

Nincsenek megjegyzések: