Sokat gondolkodtam az ikerlelkeken.
Arra az álláspontra jutottam, hogy determinált párunk nincs...csak éppen egybe csengő pillanataink hasonló látásmódú lelkekkel.
Ebből a gondolatsorból született ez a kis valami.
Van-e lelkemnek párja?
Ikerje, mely, elcseveg vele szeretettel...nem kertelve?
Lehet szerelme testemnek, lelkemnek egyszerre elevenen?...esetleg nem kelepce?...elhessegessem jelenem?...egyszer elestem, fejem bevertem...lehetetlen lenne eme kegyelem, mely egekbe emel?
Megkeveredem...merem, meg nem merem.
Cselekedetem szertelen.
Rettenetes verembe esek, szememmel nem lellek.
Kereslek, de elvesztem.
De egyszer kezed lelem, mely nekem terem...elvezetsz egy helyre, mely bennem lett megteremtve...ez lelkemnek Szent terme...mely Szent ereklye helye.
Ezen helyen nem kesergek, mert lehetetlen.
Repdesek, mert eremben szerelem szelleme teremt.
Nem kereslek mert bennem...lelkemben fekszel...nesztelen csendben...mert egybe csengsz vele
izi
4 megjegyzés:
Megjegyzés küldése