Értelek

Megértettél velem valamit.

Valamit megértettem.
Ez megint egy mérföldkő az életemben.
Szeretem ezeket a pillanatokat, amikor a felismerés lágyan körbe ölelve szétfeszíti a rabigát, amit eddig cipeltem.

Ígéreteket teszünk és ez fogságba juttat.
Elkötelezzük magunkat és ez később fájdalmat okozhat.
Persze jó, hogy van az embernek valaki, akihez tartozhat...mondtam én is sokszor.
Ez így van, de nem minden esetben.
Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor választhat.
Tudom mindig választhatunk, de ez a választás más.
Ez a Szerelem templomának a beavatási kamrája, ahol döntést kell hoznunk, hogy beleragadunk- e a fizikalitásba, a ragaszkodásba avagy sem.
Sok életeinken keresztül kerestük a másik felünkben a megoldást.
Szerelembe estünk, hol nagyon reménytelenül, hol reménnyel telve, de a vége mindig az elszakadás volt. Hol az egyik fél, hol a másik fél jött ki belőle szerencsésebben.
Ezekben a kapcsolatokban minden olyan dolgot is megtettünk, amit csak azért tettünk, hogy a másik "felünkel" együtt maradhassunk.
Ez kellemetlen szituációkat szűlt sokszor.

Egyiptomban csak az erre kiválasztott lelkek kerülhettek beavatásra.
Ezekhez a beavatásokhoz csak a kiváltságosok juthattak.
A szellemileg éretteknek kellet, hogy legyenek.
Ezekben a piramisokban olyan állapotok uralkodtak, ahol könnyebben hozzá férhettek az igazi önvalójukhoz.
Ez azt jelenti, hogy a beavatási kamrákban alacsony mágnesesség és magas frekvencia volt.
De csak ezekben a kamrákban, bárhol máshol az ellentéte.





Jelenleg az egész Földünket is hasonló paraméterek jellemzik.
Ez azt jelenti, hogy bárki, akinek szándéka van a szellemi fejlődésre erre az egész Földön lehetősége van.
Persze vannak jobb helyek ezen a csodálatos Glóbuszon, ahol még jobbak a feltételek.
De a lényeg az, hogy mindenkinek megadatott, hogy megértse önmagát.
Megértse azt, hogy nem csak a fizkális test vagyunk, hanem ettől sokkal több.
Régebben erre nem volt lehetősége mindenkinek.

MOST igen.
Minden ember feladata ez.
Életeinken keresztül sok kitérővel, mellék utcával, de megyünk e felé.
Jelenleg is vannak sokan, akik az "ébrenalvás" fázisában "élnek", abban a hitükben, hogy ismerik MAGukat.
Ezek az emberek az örök KÉTelkedők.
Mi is voltunk KÉTelkedők, de hála az égnek SZÁNDÉKUNK volt a szellemiségünkben növekedni. EGYszerűek lettünk.
Ez most gőgösen hangozhat, de úgy érzem ezt értékelhetem magamban. Tettem érte, mert a szeretet vezérelt.
Ez boldogsággal tölt el.
A boldogság MAGunkban van.
De csak a FÉL elem gátolhat meg abban, hogy EGÉSZ ségesek legyünk, ahol önMAGunkban van a megoldásunk és nem egy mási valakiben.
Az már csak szép és jó, hogy, ha az élet és a karma egymás mellé vezérel két EGÉSZ embert.



Mindig azt kaphatjuk társunknak, aki az aktuális felszÍn alatt lévő dolgainkat feltárja, megmutatja, hogy milyen dologgal nem akarunk azonosulni magunkban.
Ezeket a dolgokat felszínre kell hoznunk, mert csak akkor fejlődhetünk.
Sokszor olyan dolgot kaphatunk a társunktól, hogy hatalmas ellenérzéseket vált ki belőlünk.
Minél jobban ellene megyünk, annál jobban beleragadunk és bevonzuk, hogy még erősebben tegye velünk.
Ilyenkor jön az életben az a pillanat, amikor döntés elé kerülünk, ahogy egy beavatási kamrában is régen.
Valakiben pl. a túlzott megfeleést láthatjuk és ezért nem érezzük vele jól magunkat. Ezt nem akarjuk tolerálni, holott pontosan ezzel a dologgal kell integrálódnunk belül, MAGunkban. Pontosan ez az a dolog, ami miatt itt van a másik és ezzel szembesít.
De, ha nem akarjuk ezt tudomásul venni, akkor a szakítás után is ezzel kell szembe néznünk, de már egy erősebb formulájával, ahogy egy betegség esetében is így van.
Ha csak a tüneteket tüntetjük el, később megjelenik egy izzasztóbb verziója.
Ez csak egy példa sok közül.

Ha úgy reagálunk, hogy nem veszünk tudomást ezekről a dolgokról tudatlanságunkban, de lehet úgy is , hogy már valaki tudatosan ellenál, akkor ehhez méltó lelki, avagy testi tünetet kapunk.
Ennek erőssége mindig azzal arányos, hogy milyen rég óta nem akarjuk tudomásul venni ezeket a törvényeket. Ez lehet válás, betegségek és nagyon sok minden.
Sokan legyintenek ezek felett és azt mondják ez mesebeszéd.
Ám legyen, mindenki a saját sorsának a kovácsa, ahogy én is így kovácsoltam ezeket a felismeréseimet.
Vannak olyan dolgok, amiről nem beszélhetek. Ezt mindenkinek saját magának kell megértenie és felfognia. Meg kell érnie hozzá.
Ehhez a belső folyamathoz először a szándék szükséges.



Igen a szándék, ez az egyszerűen hangzó dolog.
Azért hangzik egyszerűen, mert az is. Ez a dolog katalizája a felismeréseink és újabb gondolataink beindulását.

Ezekből a kis lépésekből később óriási léptek lesznek.
Mindenkinek eljön az a pillanata is, amikor instrukciókat kap egy magasabb szférából.
Hogy milyet?
Az is egyénre szabott, ahogy mindannyian más karmával születünk.
De a lényeg, hogy valami óriási felismeréssel járó esemény lesz.
Ezek a meglepetések.
Nagyon sok meglepetés vár a szellemi utazásaink során. Sokan félelemmel tekinthetnek ezen dolgok felé. Ez értehető, mert a megszokott dolgok rabságában élnek. Ilyen dolgok vannak bőven.
Ezektől a dolgainktól, beidegződéseinktől szabadulhatunk meg egy ilyen beavatás során.

Én is átestem egy beavatáson.
De erről most nem beszélhetek, mert nem lenne érthető és nem is kavarhatom fel azokat a dolgokat másban, amihez talán még nem jutott el.

De, aki felismeri ebben az írásban a lényeget, az eszenciát, az MOST tovább lépett önmaga felé.
És ez a lényeg...egy EGÉSZ ember felé, ahol az elfogadás és a megbocsátás energiái szeretetben összpontosulnak.

ÉRTELEK.




Szeretettel gondolok rátok és fogadjátok szívből jövő öleléseimet.

izi