A változás velem halad.
Nem az állandóság az, ami hajt, az csak leblokkol.
Nem ragaszkodom már, mert elég sokszor ragaszkodtam, nem tanulva a következményeiből.
Ideje már valamit megértenem...nem az állandóságra kell törekednem, hanem a változásra.
Nagyon sok elragadó teremtmény van, akinek az önmagához való viszonya nulla.
Amikor erőm teljében találkozunk ilyen lelkekkel hamar megszívhatjuk. Tudat alatt, akár tudatosan is elRAGADnak...ezek az elragadó teremtmények.
Már észre sem vesszük és úgy szívják a vérünket és feladjuk azt, amik vagyunk.
Egy darabig van erőnk, de egy idő után azt érezzük, hogy függünk, ragadunk hozzá.
Bele estem nem tagadom sokszor ezen csapdába.
Ki ne akarna egy jó nőt?
De idővel rájövünk, hogy ennek ára is van.
Érdekes módon az elején tökéletes módon elhitetik, hogy mennyire ismerik már magukat...ez persze bennem is megengedi, hogy megnyíljak.
Aki megnyílik az védtelen lesz...naiv...egyszerű.
Annyira jó dolog megnyílni, de amikor már azt érzi az ember, hogy lecsapolták a vérét, akkor ledermedve elgondolkodik.
Itt az idő, hogy újra erőt gyűjtsön...elindul újra önmaga felé az újabb tapasztalataival felvértezve.
Vannak kivédhetetlen találkozások, amiket ha akarjuk, ha nem, akkor is meg kell élnünk.
Ezek a determinált szerződéseink, mondhatom azt, hogy szakrális szerződések.
Nagyon sarkalatos és fontos események ezek az életünkben, annak ellenére, hogy szétesünk.
Ha a szellemi dolgokat nem hanyagoljuk el, ami egyenlő fizikális síkon a vízzel, akkor már belátóbbak tudunk maradni és tartani tudjuk magunkat önmagunkhoz.
Miért a vízzel?...mert a víz az oldószer...a cukor azokat az erőket képviseli, ami marasztalni kíván...pillanatnyi élvezetek...amibe úgy beleragadhatunk, hogy akár ezen életünkben sem jövünk ki soha.
A szellemi dolgok ápolása viszont feloldja ezt a ragacsot.
Nincs, ami vissza tarthatna.
Ilyenkor miénk a világ.
De a vérszívók is gyülekezni kezdenek, mert érzik a meleg nedűt, ami az ereinkben kering.
Kell nekik, mert önmaguk képtelenek a megegyezésre önmagukkal.
ElRAGADÓ teremtmények milliói lesik az alkalmat, hogy olyan lelkeket találjanak, akik még esetleg nem olyan tapasztaltak, de már elindultak önmaguk felé.
Annyira ragadósak, hogy az orrunknál fogva bírnak vezetni (némelyik tudatosan, akár tudattalanul)kacifántos történeteikkel:-).
A ragaszkodók, nem haladnak a változással, ők csak marasztalni akarnak sok "szeretettel"a pokolban:-)
A ragaszkodók többsége szinte soha nem eszik élettel teli élelmiszereket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése