pofonok...

Már sokszor írtam az élet pofonjairól. Megint azt érzem, hogy írnom kell róla.
Ez a videó klip mindig is jól szemlélteti azt, hogy milyen is az a POFON...húúú...néha nagy, néha csak kisebb, de fájó az biztos.

http://www.youtube.com/watch?v=xBqa-dNToqk

Ma azon agyaltam a reggeli túrázásom közben, hogy mindenki szeretne egy jobb világot, igazán a nagy többségben benne van ez a szándék...DE igazán semmit sem tesznek érte.
Panaszkodások tömkelege minden honnan.
A fáradt, ráncos arcokon az élet megpróbáltatásainak lenyomatai.

Mindenki kintről vár megoldásokat...egy másik személy majd meghozza a megoldást.
Egy olyan személy, aki még magával sincs tisztában.
Addig, amíg mi magunk nem teszünk rendet magunkban, addig semmi sem fog változni.
Ugyanaz a séma...mindig ugyanaz.
Okolunk másokat, a hibáikat felrójuk, mert szerintünk azért nem jó a mi (saját) életünk.
Mindig ugyanez a séma...soha nem tanulunk már belőle?
Ugyanazokat a pofonokat kapjuk folyamatosan...és mindig meglepődünk...miért is bántanak minket, miért nem változik már meg ez a fránya világ?
Panasz, panasz hátán.
Ami vagy, jutalom és egyben büntetés azért, ami vagy...a pofon is jár éppen ezért. Tudomásul kellene végre venni, hogy a pofon csak akkor marad el, ha odabent rendet teszünk magunkban.
Mindenki saját magában.

Az a baj, hogy magunkat is folyamatosan bántjuk, hogyan is várhatjuk így el azt, hogy odakintről ne bántsanak.

Szemet szemért...még mindig ez van.
Magunkkal is ezt műveljük, még, ha ezt fel sem fogjuk.
Amikor egy betegség megjelenik, akkor el akarjuk magunktól tolni, utáljuk, nem vesszük észre, hogy valami információval szolgálhatna nekünk, e helyett vissza vágunk, kinyomjuk a szemét, ahogy nekünk is ki akarja nyomni.
Ez a mai elterjedt "gyógyszer".
Akkor változunk meg igazán, ha a "megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel" elvet használjuk akár a betegségünkre is. ne támadjunk vissza, mert azzal még mélyebbre süllyedünk.
Ha van egy tünetünk, bármennyire is fáj, hagyjuk kitombolni(itt nem beszélek az életmentő dolgokról).
Amikor elfogadjuk, hogy úgy van rendjén, hogy fájdalom van jelen a testünkben, lelkünkben, akkor már kenyérrel dobunk vissza. Nem ellenkezünk azzal, amit tanulságképpen kaptunk.
Ha ezt így nem tudjuk elkönyvelni, akkor KŐvel fogunk vissza dobni, ami újabb POFONOKAT VONZ.
Egyénenként kell ezeket a dolgokat megértenünk és ez által az önmagunkhoz való hozzá állásunkon változtatnunk.
Ebből születhet valami olyan, amire vágyunk.
Félünk nem vissza vágni, félünk, hogy nem bizonyíthatjuk be igazunkat.
Ezt jól belénk nevelték.
Ideje lenne ezeket a kódokat felül írni.
Nem hiszem, hogy kell az országnak is még POFON.
Kell még?
Remélem többen felébredünk és valami olyat teszünk, ami először odabent hoz valami egységet.
Én merem hinni, hogy lehet így is. Személy szerint azon vagyok, hogy azon embereket is kezdem másként látni, akik bántottak. Nem egyszerű, de , ha vissza vágok, vagy érvényesíteni akarom az igazamat, akkor semmivel sem leszek más, mint ők...igazán nem is akarok más lenni, csak egy olyan szemléletről beszélek, ami előre mozdíthat nagyon sok mindent, nem véletlenül mondták már el ezt kb 2000 éve.

Ma sok minden olyan cselekedetem eszembe jutott, amire nem vagyok büszke. De nem is kell már ezeken agyalnom, csak elfogadnom.
Ha haragszom magamra azért, amit tettem, akkor ugyanúgy kővel dobom meg magamat, NEM a szeretetemmel, a kenyérrel.

Szóval magunkat is dobáljuk, miután minket is meghajigálnak szikla darabokkal.
Itt az ideje, hogy szeressük meg magunkat annyira, ahogy elvárnánk, hogy a világ is megváltozzon.
Nem hiszem, hogy ez annyira bonyolult lenne...vagy csak egy kis rétegnek nem az?

Szeretettel.
izi

ui...minden olyan dolog, amivel bántjuk magunkat bevonz egy jó adag bántást odakintről. Ez nem jelenti azt, hogy ne gondolkodjunk el azon cselekedeteinken, ami nem helyén való, csak lépjünk tovább rajta és ne ostorozzuk tovább magunkat érte.
Sok mindennel bánthatjuk magunkat...pl. egészségtelen életmód, harag, hazugság, ítéletek(ebbe nem tartozik bele az érzelem mentes tényszerű megállapítás), és minden olyan szélsőség, ami egészségtelen...stb.