2010. április 8., csütörtök

szerves, tudatos részévé válni...



A csoportosulások miért nem működnek, működhetnek még jelenleg?...Miért ez az állandó káosz? Mit nem veszünk figyelembe, annak ellenére, hogy a csapból is ez folyik?...

Ezt az írást máshova is felraktam, érdemes elolvasni a hozzászólásokat is. Íme...
http://www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=89561

Szerves, tudatos részévé akkor válhatunk a közösségnek, ha először is önmagunkkal megbékélünk.
Megbékélünk a "hibáinkkal"...és mindennel, ami jelenleg vagyunk.
Sajnos manapság ennek hiányában alakulnak olyan "építő" csoportok, amiket arra szántak, hogy a fejlődést elősegítsék, mint szellemben, mint fizikálisan.
Sokszor elhangzott már, nagyon sok helyen leíródott..."légy Önmagad"...de ennek ellenére nagyon sokan még nincsenek tisztában azzal, hogy mit is akar ez a két szó közölni.
Nem mást, mint azt, hogy ne menjünk a dolgok elébe.
Ne akarjunk olyan dolgot tenni közösen, amihez még egyáltalán nincs affinitásunk, és a csoportnak sincs hozzá affinitása.
Minden politikai kezdeményezés ebből a szempontból nézve már akkor hulla, amikor elindították.
Ezen lehet vitatkozni és azt mondani, hogy de legalább elindulhat valami.
Mi indulhat el egy olyan dologból, ami a kezdeténél, az egyénnél sántít?
Azt nem tagadom, hogy szeretettel teliek lennének ezek a szándék, de mivel az alapoknál sántítanak, ezáltal hamar erejüket is fogják veszíteni.

Ahhoz, hogy valami elkezdődjön, tudatosan meg kell változtatnunk magunkat, egy olyan útra kell lépnünk, ahol a szemléletmódunk és az életmódunk változásával önmagunk lehetünk.

Ez az alap.

Ez egy egyénenkénti változó idejű folyamat.
De megéri.
Aki erre az útra lép, szép folyamatosan megerősödik önmagában és szerves része tud lenni egy olyan csoportosulásnak, amiben megtarthatja az indivídumát minden egyes tag, mégis egységtudatban él szervesen a közösséggel.
Ez az isteni út, amiről hajdanán is beszéltek...ez az az út, ami nem csak egyénekről szól, hanem a nagy közösségről is...

Ehhez óriási türelem szükséges...talán ebből nincs sok manapság...ennek ellenére én tisztán látom azt, amiről írtam és feltétel nélkül hiszek abban, hogy az emberek eljutnak egy olyan pontra az életükben, ahol tudatosan felteszik a kérdést magukban... szeretném megismételni önmagam újra és újra?...meddig akarom ezt csinálni... ezt az örök körforgást?...és akinek tiszta szándékai vannak elindul és megkeresi ott legbelül önmagát és nem mutogat tovább másra...aki meg nem, az most nagyot mosolyog rajtam...ez van:-)

Mélyebbre most nem szándékozom ebben menni, de talán később igen.
Kívánom, hogy egyre több lélek érezze át a sorok mögötti lényeget, eszenciát.

Fontos... nem kell sietni.

Szeretettel, izi

4 megjegyzés:

Vér Éva írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
izidor írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Vér Éva írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Vér Éva írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.