http://www.youtube.com/watch?v=LZUhF7OILtc
Amit nem viszek magammal...az egy lakás, egy autó...egyéb apróságok.
Amit magammal viszek...amit ezen és előző életeimben megtapasztaltam, megértettem, átalakítottam és integráltam magamba.
Ezek az igazi kincseim.
Persze magammal viszem azon "dolgaimat" is, amivel még nem akartam szembesülni, amit ellöktem magamtól, amire utálattal és nem elfogadással tekintettem.
Addig cipelem, amíg fel nem ébred bennem az az egységtudat, ami leoldja rólam ezen terheket.
Minden más, csak illúzió.
Soha semmi sem volt az enyém és nem is lesz. Nem vihetem magammal a lakásomat és az autómat...
Senki sem viheti magával a fizikális kincseiket, aranyaikat, drágaköveiket.
Ezt már sokan megmondták hajdanán is.
Hiába a sok pénz, amit mások kizsákmányolásából szereztünk, hiába a csillogás-villogás, a határon nem lesz senkinek protekciója.
Aki a fizikális javak gyűjtésén fáradozik ezen életében, az nem sok építő dolgot visz magával.
Minél nagyobb bennünk a becsvágy és a kapzsiságra való hajlam, annál nagyobb szegénységben fogjuk leélni következő életünk.
Ez nem azt jelenti, hogy szegénységi fogadalmat kell kötnünk magunkkal ezen életünkben...nem, egyáltalán nem ezt mondom ezzel.
Azt mondom csak egyszerűen, hogy vegyük észre, hogy az igazi KINCS az, amit a lelkünkben hordozunk az által, amikor szándékunk van önmagunk felé menni, amikor tiszta szándékunk van úgy tenni a felebarátainkkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk tegyenek.
Ha ezek megvannak bennünk, akkor válunk tehetőssé...ami boldogságot hoz belénk és boldogulunk az életben.
Ha önmagunkat tiszteljük és a mások iránti tiszteletünket, szeretetünket kifejezzük akkor egyre csak gyűlik az igazi kincsünk, amit magunkkal viszünk...ez hoz igazi egészséget.
Szeretettel...
izi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése