Mikor jön a segítség, mikor hallgattatnak meg az imáink?
Amikor már mindent feladtunk és reménytelenségünkben megsemmisültünk.
A legnehezebb az, amikor már annyira nincs hitünk, hogy mozduljunk és akkor valami mégis azt súgja, hogy "bíznod kell!".
Szinte teljes hitetlenségünkben, utolsó erőnkkel, kezdjük el hinni, hogy mégis van remény.
Ez egy kegyetlen állapot...de, aki ezen a pillanatán túljut, sikerrel jár.
A magasabb minőség(Isten, de mindenki fogalmazzon úgy, ahogy akar)mindig velünk van.
A mi korlátaink hitetik el, hogy elérhetetlen és nincs kapcsolatunk vele.
Amikor ilyen próbákon esünk át, egyre közelebb érezzük magunkhoz és egyre csökken az idő, amikortól bizonyossággal érezhetjük a jelenlétét.
Sokszor kell megsemmisülnünk, érezni azt, hogy teremtettek vagyunk, hogy a teremtő erő alázattal párosulva létjogosultságot szerezzen bennünk...hogy a hitünk hegyeket mozgathasson meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése