szülessen...

Szülessen valami ebből a pillanatból...szülessen, mert úgy érzem az álmosságom ellenére újra a klaviatúrát ütögetem.
Érdekes, hogy győzött bennem az, hogy írjak és nem nyomott el az álom.
Miközben írok egy csodálatos zene szól, már sokadszorra hallgatom.
Mindig elvarázsol és olyan világokba repít, ahol béke és szeretet van.
http://www.youtube.com/watch?v=HIeCthPXJiw&feature=related
Néha elgondolkodom azon, hogy miért olyan kevés embernek reális az, amit megtapasztalok magamban.
Miért van olyan kevés ember még a Földön, akinek a fizikális világon kívül létezik stabilan egy magasabb minőség, egy magasabb szellemi hierarchia?
Vannak bőven olyanok, akik állítják, hogy hisznek valami magasabb minőségben, de a mondataikkal, cselekedeteikkel hamar megcáfolják ezt.
Ez olyan képmutatós hit...a lényeg az, hogy lássák a hajbókolásukat, de e közben a matériára vannak korlátozódva.
Fel sem fogják azt, hogy a dolgok nem a fizikális síkon dőlnek el...ezért minden dolgukat itt és most, azonnal akarnak.
Ha várni kell, akkor türelmetlenek és a másik mindig az oka annak, ha nem mennek a dolgok. Ez a szemlélet egyáltalán nem vall arra, hogy egy minimális szinten is hinnének a Istenben(de mindenki nevezze úgy, ahogy jónak látja).
Az igazi változások ott kezdődnek, ha észre vesszük azt, hogy minden egyes ember mögött ott van valami meg nem fogható, valami szellemibb.
Addig, amíg csak a felületet látjuk, ami nem más, mint a fizikális test...és csak ezzel azonosítjuk a szemben álló embert, addig nagyon korlátozottak vagyunk. Pedig jelenleg az orvostudomány is csak eddig lát.
Semmilyen gyökeres változás nem következhet be addig, amíg ezen a szemléleten nem változtatunk.
Ez a legnehezebb manapság.
Akarni ezt nem is lehet, mert azzal csak hátráltatjuk a folyamatot.
Egy dolgot lehet tenni, egyre jobban bizonyossággal leszünk önmagunkkal szemben és ez egy mérhetetlen erővel lát el minket.
Ebben a materialista világban szinte csak így maradhatunk fenn, hogy ne daráljon be minket is az a világ, ami élőnek, fejlődőnek, emberinek meri nevezni magát miközben már agonizál.
Egy büszkén haldokló világban mindent úgy akarnak helyére billenteni, hogy elfelejtették a lényeget.
A szellemi dolgok kihagyásával akarnak tovább élni.
Politikai csatározásaikat semmilyen élet nem hatja át, csak a jövő kietlenségének az árnyéka.
Amíg víztelen, kiszáradt vitáikban fuldokolva egymást okolják, addig semmilyen érdemlegeset nem tehetnek. Egy igazi vezető él.
Mit jelent az, hogy él?...nem mást, mint azt, hogy testileg-lelkileg-szellemileg kiegyensúlyozott.
Manapság melyik vezetőre jellemzőek ezek?...szerintem egyikre sem.
Testileg-lelkileg-szellemileg kiegyensúlyozottnak lenni egy igen is kemény munka.
Ez nem diploma függő.
Ez az út megtanítja az egészséges mértékű alázattal teli magabiztosságot.
Ki lehet magabiztos?...nem az egós magabiztosságról beszélek...az egyoldalú, alázat nélküli, ami most jelen van a politikában is és egyéb helyeken.
Nem erről a tév magabiztosságról szóltam.
Az az ember lehet igazán magabiztos, aki igazán megismerte önMAGát...mert biztos a MAGjában...MAGában.
De ez egy olyan út, ahol már nem lehet protekciót használni.
Itt keményen meg kell dolgozni azért, hogy ezt a biztosságot, bizonyosságot a MAGunkénak tudjuk, hogy önMAGunk legyünk.
Ez az út a szellemi dolgok kizárásával egyáltalán nem lehetséges.
Aki csak azt hiszi, amit lát, az egy helyben toporog.
Persze ezt ő így nem veszi észre, csak a mellét veri, hogy megváltoztatja a világot.
Az egós sejt...aki később rákos sejtté alakul a gőgjében.
Ilyenek a politikusaink is.
Rákos sejtek...akik áttéteket képezve felélnek maguk körül mindent, miközben hamis illúzióikban azt képzelik, hogy mindezt büntetlenül megúszhatják.
Az a hihetetlen számomra, hogy ezt ők úgy látják, hogy simán megúszhatják.
Annak ellenére, hogy most sápítozok itt tisztában vagyok vele, hogy ezek a dolgok mennyire jelen vannak és mennyire reális egy olyan világban, amiben eltávolodtunk Istentől.
Jogunkban áll a szabad akaratunkból kifolyólag rombolni és másokat leigázni, a magunk hasznára.
De az a dolog is benne van a pakliban, hogy ezeknek a dolgoknak van következménye is.
Minél tovább vagyunk istentelenek, annál nagyobb szakadék fog tátongani az ember és a szellemi világ között.
Amíg abban a hitben élünk, hogy fent Isten és lent az Ördög, addig megint csak egy helyben toporgunk.
Sokan úgy gondolják, hogy ami felfelé mutat, az már csak isteni és helyén való dolog lehet.
Ez a legnagyobb tévedések egyike.
A szinte egész életében fogságban, korlátozásban élő emberekkel sokszor megesik az, hogy hirtelen olyan szabadságba csapnak át, ami hatalmas egót növeszt bennük és elvesztik alázatosságukat. Pedig isten felé nyúltak, oda fölfelé, ahogy gondolták. Egy dolgot felejtettek el, hogy odafönt más erők is léteznek...olyan erők, amik pontosan olyan lelkekre várnak, akik korlátozva voltak a kibontakozásukban. A hirtelen szabadság mámorára alapozva megtévesztik őket nagyon sok féle dologgal.
A materializmus, ugyan olyan szélsőség, mint ez az alázatlan, egós szubjektív nézetekkel teli túlzott szabadság.
Nagyon sokan vannak manapság ebben a szellemben.
Úgy gondolják, hogy nincs is jobb ennél a szabadságnál, őket már senki ne korlátozza.
Úgy gondolom, hogy Atlantiszt is ez a mentalitás vitte oda, ahová jutott.
Ideje megtudni az emberiségnek, hogy nem csak egy féle rossz erő működik...hanem több is, akik egymás malmára hajtják a vizet. Nem csak fent a jó és lent a rossz létezik.
Létezik egy olyan erő, ami az anyagba húz és abba a világba, ahol őszintétlenség, hazugság uralkodik...nem nevezem nevén ezeket az erőket, mert még nem látom helyén valónak, de írok róluk.
Ezen egyik erő sok bonyodalmat okozott már a világban...ez az erő felelős azért, hogy teljesen eltávolodjunk a szellemi dolgoktól...ő materializmus szelleme.
A második erő, ami nem önmagunk felé húz, hanem magunktól jó távol, az az előzőekben már említett túlzott egós és féktelen szabadságba húzó erő, ami minden korláttól menekül...ezen erő is nagyon sok bonyodalmat okozott már...jelenleg bőven van híve...szerintem nem is kell nagyon belemennem, elég, ha az ezotériának vallott, holott maximum csak exoterikusnak mondható tanokat, tanfolyamokat említem, ami hirtelen jobbulást és egészséget, gazdagságot ígér. Ez is egy szélsőség, ami nem kívánja meg az emberektől szinte semmilyen szinten, hogy morálisan változzanak, csak úgy hirtelen majd jön a változás...ilyen a 2012 -es eseményhez fűződő remény is.
A harmadik erőnek az a lényege, hogy minden, ami szép és helyén való, azt szétrombolja...olyan cselekedetek felé irányít, ami önmagunk ellen és mások ellen irányul(öngyilkosság, iskolai brutalitások...stb.).
Ezen három ellenerő igen is működik. A legutolsó a legújabb...ez érezhető is felgyorsult formában az utóbbi időkben.
Ezen ellenerők hatnak ránk.
Amíg ezzel nem vagyunk tudatosan tisztában, addig úgy irányítanak, mint egy marionett bábút.
Persze itt megmosolyoghatnak páran, hogy miről is beszél ez a félőrült, milyen "szájönszfiksön" irodalomból merítek...de el kell, hogy mondjam ezeknek a széles mosollyal élő embereknek, hogy annak ellenére, hogy ezekkel a dolgokkal nincsenek tisztában, ezen erők nap, mint nap hatnak rájuk...úgy megvezetve őket, hogy inkognitóban tudják magukat tartani.
Pontosan ez lenne nekik a lényeg.
Minél jobban láthatatlanok maradnak, annál egyszerűbben csinálhatják a további KáOSZ hadjáratukat...a KOSZ szavunk is innen ered.
A REND, csak akkor kezdődik el, (ami olyan RENDszert hoz el, amiben élhetünk és nem élő halottak vagyunk), tisztában vagyunk ezen ellen erők munkájával és jelenlétével.
Ugyanis, amikor megnevezzük őket, tudatosítjuk dolgaikat, akkor meggyengülnek...az erejüket a tudatlanságunkból eredő félelmeinkből nyerik...nem is gondolnák sokan, de a félelem egy olyan energia, amiből valaki erőt nyer...pontosan ezek az erők még nagyobb erőre tesznek szert ez által. Viszont, ha már nem félünk tőlük, tudjuk azt, hogy milyen hatással vannak ránk és a világra, akkor meggyengülnek. Ennyire egyszerű.
De hogy is gyengülhetnek meg, ha nem tudunk róluk...?...SEHOGY!!!
Ebből kiindulva és a hamis gyökereinket félre téve ideje elhinni, hogy vannak a fizikális testünkön kívül olyan erők, amik nem segítenek, hanem gátolnak.
Persze van olyan erő is, ami önmagunk felé húz...ez nem más, mint az a sokszor említett MEGVÁLTÓ erő.
Szóval, ha ezen MEGVÁLTÓ erővel tudatosítjuk ezen ellenerők jelenlétét, akkor elindultunk az igazi szeretettel teli szabadság és béke felé.
Minden tiltakozásunkkal, meg nem értésünkkel hátra lépünk egyet.

Fontos, hogy őszinte tiszta szándékkal, kellő nyitottsággal beengedjük a fényt a lelkünkbe, mert fény nélkül a sötétségünkben nem látunk az orrunkig sem és hamar belebotlunk valamibe.
 Szeretettel...

izi (Tibor)