2010. április 20., kedd

az elengedés, ami összeköt



Elengedve kötlek magamhoz.
Szabadon repülve láncollak lelkemhez.
Az egész világ a tiéd, miközben szívemben vagy a végtelenségben, amin csak a fizikális szem vél határokat.
A fizikális szemeink behatároltan látnak, a lelki szemeink nem ismernek határokat.
Minden ragaszkodással távolabb kerülsz tőlem.
Minden félelmem, ami az elvesztésedben gyökerezik egyre távolabb repít.

Paradoxon.

Az elengedés köt össze...

izi

3 megjegyzés:

Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
izidor írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.