...mit is adhatnék mást? Semmi sem állandó csak a változás. Ez a blog a tapasztalataim gyümölcseit foglalja magába, azon az úton, ahol önmagamat keresem...csetlek-botlok, de egyre tudatosabban, biztosabban, haladok. Ha van benne, ami a Tiéd is, akkor fogadd el szeretettel... "Aki mulandó dicsőséget keres, annak minden szem homályos tükör" Ezen oldalon Mihály arche ölel át, inspirál, ha hagyod. Mihály a Korszellem.
2010. október 26., kedd
alázat
Alázatra van szükségünk.
Egyre nagyobbra, mert jelenleg a civilizációnkat az ítéletek a kritikák uralják.
Egy gyermek is inkább túlzottan ítélő, kritikus, mint ideálisan alázatos.
Ahhoz, hogy ideális változások induljanak el meg kell értenünk azt, hogy alázat nélkül nincs szellemi fejlődés.
A szellemi megismerés alapja ez az alázat...és a gyógyulásunk alapja is.
Minden a szellemből indul ki, ezért is, aki nem hajlandó ezt tudomásul venni és a fizikális dolgokon akar változtatni csak, az egy helyben toporog.
Ezért is ilyen a világ.
Aki úgy gondolja, hogy miközben ítélkezik(érzelmi töltést helyez rá, nem az egységtudatából közöl csak) és szélsőséges kritikát gyakorol megértheti a titkot(nem a sikersztori könyvről beszélek itt), az ismét csak egy helyben toporog.
A szellemi fejlődés legnagyobb gátja az ítélkezés...a szellemi titkok eléréséhez akadályokat gördítünk.
Egy embert szinte azonnal megismerhetünk abból, hogy mekkora elfogadás van benne, hogy a szavai ítéleteket, vagy megértést, rálátást sugároznak.
Ha egy gyermekben nem alakul ki a megfelelő korban az ideális alázat, a tekintély elvűség, akkor a lelke nem lesz alkalmas, nem érik meg kellőképpen arra, hogy megértse azt, hogy vannak szellemi törvények, ugyanúgy, ahogy vannak fizikális törvények.
Minden betegség ebből ered.
Minél makacsabban ragaszkodunk ahhoz, hogy kihagyjuk a szellemi dolgokat az életünkből és csak lineárisan gondolkodunk, akkor a lelkünk kifejezi magát az által, hogy testi tünetekkel üzen...ezt a differenciát így mondja el.
Minden betegség ebből ered.
Nincs kivétel.
Az ítélkezés nem egyenlő azzal, ha józan ítélőképességgel közlünk valamit...óriási különbség.
Nem baj, ha nem találsz még összefüggést a szellemi és a fizikális dolgok között, nem baj, ha a régi beidegződésed még korlátoz ezen összefüggések megértésében.
Egy a lényeg, érezd ezt a pillanatot, érezd, hogy, ha elolvasod ezen írást beindít benned valamit.
Mindenki ott tart, ahol tart.
De egyszer az élet annyira megszorítja a dolgokat, hogy kénytelenek leszünk másként látni, másként nézni önmagunkra és a világunkra.
Te most elolvastad ezt az írást.
Van lehetőséged változtatni.
Csak higgy benne és elindul a folyamat, ami eléd rakja aranytálcán a megoldásokat, amiért persze te küzdöttél meg...innentől kezdve Te lehetsz a saját tudatos tanítód.
Szeretettel,
izi
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése