2010. október 13., szerda

hajnal (beírok magamnak egy ötöst)

Korán keltem...szeretek kipihenten kelni.
Már régen nem éreztem ezt.
Pedig ez az egyik alapja annak, hogy kiegyensúlyozott legyek.
Érdekes az, hogy tudom, hogy mi a jó nekem és mégis olyan dolgokat csinálok, ami blokkolja az energiáimat.
Mindenesetre megint csak azt mondom, hogy nem árt a szélsőségeimet megtapasztalni, hogy a középutamra rálépjek.
Amikor a középúton megyek, akkor egyre kevesebb teher nyomja a vállamat...olyankor könnyű vagyok...szerintem ez a MOST állapota is egyben.

Emlékszem régen mennyire következetes voltam magammal, ami a mai naptól ismét életem szerves része lesz.
Nem kötelezettségből, nem divatból, hanem azért, mert legbelül, a tapasztalataim gyümölcseként így érzek.
Azért mert ismét eljutottam arra a pontra, ahol megéreztem az eszenciát, azt, hogy mi a lényeg.
Ha most olvasod ezen sorokat talán benned is felébrednek azon erőid, amik segíthetnek abban, hogy a középutadra ismét rá lelj.

Persze magadnak kell felküzdened magadhoz magad, de nem árt, ha valahol olvasol hasonló dolgokról, tapasztalásokról.
Az élet egy nagy iskola...mennyiszer hallottam már ezt, gondolom Te is?
Én sokszor osztályt is ismételtem, mert nem tanulva a saját káromból...sőt a mások kárából sem beleestem ugyanazon gödörbe sokadszorra is.
Amikor már sokadszorra össze-vissza törtem magam felébredt bennem az, hogy talán már ideje lenne kikerülnöm ezen gödröt.
Most is itt tartok...itt állok a gödör mellett és nézem, hogy milyen mély:).
Belenézel velem?:)...látod?...hú...hogy a francba nem vettem észre ezt...pedig olyan nagy.

Ismét rájöttem, hogy az éjszaka az alvásra való.

Mondhat nekem bárki bármit is.

Nem egyszer hallottam olyat, hogy éjszaka élnek az emberek, hogy akkor tudnak kibontakozni.
Lehetséges, de semmiképpen nem építő és nem egészséges dolog ez.
De mindenki úgyis a saját kárából akar tanulni, ahogy én is.
Ezért is iskola az élet, nem baj, ha osztályt ismétlünk.

A vízivást is elhanyagoltam.
Ez pedig egyenlő azzal, hogy leamortizálom magam.
A francba...most felállok és iszok egy pohár vizet....


...ittam:)...jól esett, mindig jól esik.
A sejtjeim már szomjasak voltak.



Neked nem kiabálnak?:)

A dehidratáltság állapotában semmi kellemesre nem számíthatunk.
Pedig mostanában igen sokszor bántottam magam azzal, hogy nem adtam vizet a testemnek.
ezen szélsőségemből is tanultam.
Beírok magamnak egy ötöst:).

Szeretem, ha jelen vagyok, ha önmagamnál vagyok.
Az a baj, amikor az ember annyira eltávolodik magától, hogy már fel sem tűnik az, hogy mit művel magával, csak az első tünetek figyelmeztetik, hogy valami nem stimmel.

Minél kevesebb az energiája az embernek, annál jobban ki tudja magát zsákmányolni szexuálisan is.
Szó szerint kifacsarja magát.
Valami szépre, valami jóra vágyik, egy kiteljesedett állapotra, de túlzásokba eshet.
Amikor az ember nem alszik eleget a kellő időben és nem iszik ideális mennyiségű vizet, akkor elveszti az egyensúlyát, amit szexuálisan akar helyrehozni.
A szexualitásban is van egy középút, amit, ha nem tartunk be kiéghetünk.
Ez inkább jellemző a Férfiakra, szerintem.


Ezen reggeli gondolataimmal kívánok Neked elgondolkodtató és csodálatos napot.

Ma ne ess bele, pontosabban kerüld ki azt a fránya gödröt...nem látod?...ott van előtted!:))))
...utána írj be magadnak egy ötöst.


Szeretettel,
izi


Nincsenek megjegyzések: