2010. február 19., péntek

gondolatok a székletről...

Ez egy tabu téma sokak számára. Számomra nem.
Erről is ugyanúgy kellene beszélni, mint bármi másról.
A székletünk állagából nagyon sok mindent megtudhatunk magunkról.
Az emberek többsége úgy húzza le a WC-t, hogy rá se tekint arra a valamire, ami elhagyta a testét.
Pedig nagyon sok dolgot árulna el.

Ha formált és nyom nélkül lehúzható, akkor igazán egészségesek vagyunk (persze lehetnek már degenerációink az előző egészségtelen életmódunkból)...de a lényeg az, hogy, ha ilyen marad nem valószínű, hogy betegek lehetünk.

Minél jobban eltér ettől ettől annál nagyobb az esélye, hogy a betegség felé tartunk.

Ez is egy nagyon elbagatelizált dolog manapság.
Semmi összefüggést nem találnak szinte az emberek a levertségükkel kapcsolatban, a fájdalmaikkal kapcsolatban, csak akkor már, ha a széklet túl híg lesz, vagy kőkemény. Akkor már elkezdenek gondolkodni, vagy még azt sem, csak nagyon gyorsan orvoshoz fordulnak, hogy oldja meg ő a problémáikat.
Hihetetlen, hogy mennyire nem vagyunk a saját sorsunk kovácsai, de ez van.
Ha hasmenés van a lelki eredtre szinte senki nem gondol, csak arra, hogy mit evett, milyen baktériummal fertőződhetett.
De ez így van a székrekedés esetében is.

Ha minden nap szemre vételezve van a székletünk, akkor a legjobb diagnózist kaphatjuk az egészségügyi állapotunkról.
ha lehúzáskor elkezd nyomot hagyni, akkor már bizony abban a stádiumban vagyunk, amit ideje lenne kezelni.
Valami nem stimmel. A legtöbb embernek nyomot hagy a széklete, nincs rajta egy olyan védő réteg, ami körbe öleli és ez által nem hagy nyomot.
Ennek a legfőbb oka a vízhiány.
Ez a dehidratált állapot nagyon sok betegség alapja. De, ha lelki szinten nézzük a dolgokat, akkor a víz hiánya a lelki, szellemi dolgok nélkülözését jelenti.
A modern világban egyre kevesebb idő jut arra, hogy magunkkal törődjünk.
Persze ez is elmehet egy végletbe, a túlzott egóba, de én az egészséges önmagunkkal való törődésről beszélek.
Ebbe nagyon sok minden beletartozik( kellő mennyiségű, minőségű víz, testedzés(ideális mértékű), minél több természetes élelmiszer, ami nem hőkezelt...stb)
Ha minél jobban ragaszkodunk valamihez, akkor a székletünk nagy valószínűséggel vízhiányos lesz és nagyon kemény csatákat kell vívnunk egy WC-zés alkalmával.
Nem tudjuk elengedni, ahogy azt a dolgot sem, amihez ragaszkodunk.
Mihelyst javul az önmagunkhoz való hozzáállásunk, akkor a székletünk minősége is javul.
Nem olvasottakról beszélek...saját tapasztalataimat írom le.
A hasmenés egy olyan dolognak a tükre, amit akkor tapasztalhatunk, ha valamin nagyon gyorsan túl akarunk jutni...nem véletlenül van az, hogy vizsga előtt akár hasmenésünk is lehet.
De a félelmeinket is nagyban tükrözi, ahogy a mondásban is áll..."beszarik a félelemtől."

Szóval érdemes ezen elgondolkodni...ha valakinek ez ezek után is tabu marad, az csak szarakodjon tovább a régi beidegződéseivel:-)

Eszembe jutott még valami.
Ha bűzlik valami...de inkább úgy fogalmaznék, ha nagyon bűzlik a dolog, akkor ott nem stimmel valami.
Minél büdösebb valakinek a széklete, annál nagyobb a valószínűsége, hogy olyan dolgokkal táplálkozik, ami nem egészséges.
Ha hiszi valaki, ha nem ha nem eszünk húst és tojást akkor a székletünk nem lesz büdös...csak egy ici-picit...szinte semennyire.
tapasztalat.
Mihelyst ezt nem tartom be akkor...húúú...

Ja...és hónalj szag sincs szinte...
A szag árulkodik...sok mindenről...nem csak a test beszéd.

De mindenki egyen úgy, ahogy jónak látja, ahogy a világnézete megengedi.:-)

Nincsenek megjegyzések: