2010. február 19., péntek

még a magázásról...

Érdekes hozzászólások jöttek egy másik fórumon ehhez az előző cikkemhez.

Tényleg igaz, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy magunkhoz közel engedünk -e valakit.
Ha tegeződünk akkor biztos, hogy sérülékenyebbek leszünk?...
Szerintem, aki nem mer tegeződni, az bizalom hiányban szenved.
De ez csak az én véleményem.
Mindenki gondolja úgy, ahogy akarja.

A szétválasztottság soha nem hozza össze az embereket.
El sem tudnám képzelni, hogy Isten(vagy szólítsa mindenki úgy, ahogy szimpatikus, ahogy belefér a világnézetébe) magázódva szólt volna az emberekhez...

"Innentől kezdve maguk Emberek kínkeservesen fogják megszülni a gyermekeiket, és sanyarú sorsuk lesz..."

Lehet, hogy ez valakinek nem lenne fura, de nekem nagyon.
Egyszerűen úgy érzem, hogy a szeretet nem magázódik.

Ha tévednék akkor...megkövetem magam...ígérem.

Nincsenek megjegyzések: